Amerikai Magyar Szó, 1992. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1992-04-09 / 15. szám

6. Thursday, April 9.1992 AMERIKAI MAGYAR SZO Ahogyan én látom A szerkesztőnk észrevételei "CSAK ITT JÁRKÁLNÁK" "Ki tudja, hogy két karácsony között hol vannak az angyalok? - kérdezi Vathy Zsuzsa egyik megejtöen szép novellájá­ban - Saját országukban talán, a ko-angyal- országban? Szürke, mosolytalan ( arccal, összekulcsolt kézzel, vállukra omlo hajjal várjak, hogy újra karácsony legyen. Esetleg itt járkálnak közöttünk, csak nagyon hétköz­napi feladatokat kapnak: Vigyenek ebédet az idős férfiaknak, nőknek. Talán még ezt sem. Csak itt járkálnak közöttünk...." Tanúja vagyok annak, hogy közöttünk is megfordulnak. Van olyan, aki hetenként egyszer benéz hozzánk, megtölti szatyrát Magyar Szóval és viszi azokat a yorkvillei újságárusoknak. Van azután olyan is, aki minden nap bejön hozzánk és levelez olvasó­ink százaival. Van olyan is, aki verset ir, kiadja azokat könyvalakban és a jövedel­met lapunknak adja át. Bizony két karácsony között is akad teendője az angyaloknak. Nemcsak itt New Yorkban, hanem Miamiban, Indiana- ban, New Jerseyben, Kanadában is. Igen, ^ürögnek* forognak szerte az országban. Es időnként súgnak valamit olvasóink fülébe, mire azok tollat vesznek p kezükbe és írnak valamit lapunkhoz. Es amikor írnak, egy láthatatlan kéz vezérli kezüket. Hogy is írja Váthy Zsuzsa? "Itt járkálnak közöttünk. Fievelnek, sürögnek, forognak. Őriznek valamit. Bennünket!" Sislay József: TINEKTEK VERSELEK, MUNKÁS EMBEREK. Tinéktek verselek, munkás emberek Kik gyárban keresitek a kenyeret Kiknek munkában szenvedés életük, Gyakran napról-napra véres a kezük. Es ti házépítő mesteremberek, Vasmunkások,ácsok, kőművesek, Csővezetők, festők, villanyszerelők, Földhányók, téglarakok, gépkezelők, Kik a maltert a téglákra pofozzák S azért kezük bütykösek, mint bütykös fák. S parasztok is nagyon fontosak nekünk, Nélkülük nem lenne soha kenyerünk. Ha ők a földbe magot nem vetnének Népek a földem éhen vesznének. Tiszteljük az acél dolgozókat Karjaik értünk lesznek lankadoak Nektek éneklek cipészmesterek Szabók, pekek,mészárosok és hentesek.... Szakácsok, pincérek, utatcsinálók Autójavítók, benzint pumpálók, A dalom tinéktek szól, munkás arcok! S bármit tanult, alkotó iparosok! Kik reggel mentek munkába sürögve Szivemben itt láncba főzöm Össze * És szorgos asszonyok, lánykák, tinéktek. Kik napon át gépeket kezeltek^ Kik a ruhákba Öltögetnek tűket Hogy elfödjék meztelen testünket. Azért bármeddig tartsanak éveim; Nektek dalolok, munkás testvéreim! BUDAPEST. A Magyar Hírlap Maxwell- csoport tulajdonában levő részét (50 százalék) a svájci Marquard sajtócsoport vásárolta meg. A részvények további egy százalékának megvételével a csoport 51 százale'kos rész­vénytöbbséghez jutott a liberális Magyar Hírlapban, Ráckevei kolumbuszok Ötszázadik éve lesz, hogy Kolumbusz Kristóf - mondhatnánk úgy is, hogy vélet­lenül - felfedezte Amerikát. Tervéhez, hogy Afrika körülhajózása nélkül, egyszerűen nyugat fele haladva jusson el Japánba, Kínába és Indiába - támo­gatókat keresett. Többször elutasították, mij? vépl szponzorra lelt: 1492-ben a spanyol királyné - kardinálisa és kincstárnoka rábe­szélésére 7 három hajót szereltetett fel az indiai útra. A Santa Maria, a Pinta es a Nina vitorlások fedélzetén augusztus 3-an összesen százhuszan hagyták el Palos kikötőjét és október 12-en megpillantották az Új-világot. Az évfordulón bizonyára nagy ünnepségek, megemlékezések lesznek világszerte. Nekünk, tenger nélküli magyaroknak sem kellene kimaradnunk ebből, gondolták a ráckevei Sportegyesület tagjai. Elhatározták: 1992-ben végighajóznak a korabeli expedíció útvonalán, tartva magukat híven az indulás és az érkezés eredeti időpontjához is. A terv tehát megszületett, már csupán e^y hajó hiányzott. A lakatosokból, asztalosokból és festőkből álló gárda úgy döntött: megépíti maga egy német jachttervezó elképzelései közül kiválasztott, tizennégy méter hosszú fe'mhajót. Az egyesület pénze azonban kevés­nek bizonyult, ezért a fiúk - akárcsak Kolum­busz - támogatókat kerestek. Mindenütt komolyan vették elképzelései­ket és sehol sem utasították el őket. A Ferroglobusz volt az első cég, amely segí­tett: vezérigazgatója Dala János tiz tonna acélárút adott át a hajószerkezethez. Aztán jő'ttek a többiek. A ráckevei Aranykalász Tsz. pedig egy üres magtárat bocsátott a lelkes épitók rendelkezésére. Merész mai felfedezőink szigorú ütemterve szerint áprilisban be kell fejezni az asztalos- munkákat, hogy _ május-juniusban helyére kerülhessen az árboc, a kötélzet, miegyéb. Mivel egyesületünk önellátó, igy anyagi lehetőségeink szűkösek. Eddig anyaggal segítettek minket, amelyeket sorra beépí­tettünk a hajóba. Amennyiben módjukban áll bármilyen anyagi-erkölcsi segítséget nyújtani ahhoz hogy ez a kis csapat Magyarországot kép­viselhesse San Salvadorban - úgy kérem ezt tegye meg! Szeretnénk méltóképpen részt venni a Grand Regatta nemzetközi felvonuláson, amely az 1992-es világkiállí­tás országából, Palos kikötőjéből indul augusztus 3-án. Nobile Sportegyesillet Budapest 1431 Pf. 145 Hungary BUDAPEST. Göncz Árpád köztársasági elnök fogadta a New Yok-i Schneider kórház szívsebészét, dr. Frederick Biermant> és dr. Philip Lanzkowsky gyermekgyógyászt. Az amerikai orvosok Budapesten továbbkép­ző tanfolyamot tartanak magyar ( orvosok számára, módszereik megismertetésere. Szemelvények SINK A ISTVÁN: A fekete bojtár vallomásai c. müvéből 16. Egyszer egy téli délelőtt bejött egy asszony a hegyeskontyúak közül és hango­san sokáig veszekedett a tanítóval, hogy a gyerekibe tetüt lelt, mert a tanító minden­féle szedett-vedett rongyost az első padba ültet, ahol az ő fia is ül. A szedett-vedett rongyos en voltam, mert hiszen rajtam kívül az első padban mind cipŐsök ültek. A vád tehát én ellenem szólott. A tanító figyelmeztette az asszonyt, hogy ne avatkozzon az ő dolgába, aztán vette a kabátját, az asszonyt köszönés nélkül otthagyta. Kiment. Az asszony, igaz nem vádolt névszerint engemet, de mégis meg kellett innom a levit a látogatásának.. Délután valamelyik cipős megint vádolt, hogy lökdősöm és hogy a lábára leptem. Ez már sok volt. így történt, hogy akkor délután a kilen­cedik padba kerültem, két félhülye gyerek közé. Csak hárman ültünk ott. Oly távolinak éreztem akkor délután az én pici tornyaimat, hogy azt véltem: ahhoz, hogy valaha elérjem őket, kevés az erő és kevés az élet. Másnap felállított felelni a tanitöm és én nem feleltem. Nem tudtam felelni. Álltam csak a padban, a szám meg^megmoz- dult, s két kis sovány kezem mint a rongy csüngött ala. Odajött hozzám s csodálkoz­va nézett rám. Nem szólt egy szót se. Amikor hebegve visszarogytam a padba, ó előre buktatott fejjel, gondolkozva, a két sor pad között visszasétált az asztalig. Akkor nap egy órával előbb hazaenge­dett bennünket, s délután se kellett iskolába mennünk. Beletelt egy hét, mire magamhoz tértem. Tisztán emlékszem rá, hogy egy hétig semmiféle leckéből nem kellett felelnem. Akkor ^ nem ^tudtam, most már tudóin^ hogy miért. Időt adott arra, hogy a keserű pirula elolvadjon, s meginduljon bennem az élet. Tudta, hogy megindul. Várt reá. S mikor latta, hogy most már lehet, szépirási versenyt rendezett. Egy rosszul alkalmazott vonal, egy helytelen vagy formátlan vessző elég volt ahhoz, hogy az elsők utolsókká legyenek, s az utolsók elsÖkke. Felirta a táblára a példát, megmondta, hogy hány perc alatt kell megcsinálni, az órát maga elé tette. Soha nem láttam se azelőtt, se azután úgy kikelve magából, mint akkor. Percek alatt változott meg a padokban az ülésrend. Táskák zörögtek, sirások fuldoklottak, tintásüvegek borultak fel, olyan riadt volt az egész osztály, mintha bombázták volna az épületet. A kész dolgozatot elébe kellett vinni, ránézett, s már mondta is az ítéletet, vagy dicséretet. Egy órahosszáig tartott az iráspröba. S bizony, az első pad ciposei közül az ötödik padba is kerültek. Akkor délelőtt, ha kihívott volna maga elé, kezet csókoltam volna neki. A második padban a harmadik helyen ültem. így mult el a tél. folytatjuk SZEGED. Lippai Pál, Szeged polgármes­tere Jeruzsálembe utazott, hogy eleget téve ottani kollégája, Teddy Kolek meg­hívásának - Magyarországot képviselve részt vegyen a Polgármesterek 12. Nemzet­közi konferenciáján. Az idei tanácskozás témája: városok az átmenet időszakában a nyitott és prosperáló társadalom felé. Az egy hétig tartó konferenciára minden eddiginél tóbb? 26 ország 45 polgármestere kapott meghívást.

Next

/
Thumbnails
Contents