Amerikai Magyar Szó, 1991. július-december (45. évfolyam, 27-48. szám)

1991-08-22 / 31. szám

Thursday, Aug. 22. 1991. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13. Charles Gáti New York-i politológus, egyetemi tanár A Kádár-korszak mai szemmel Jelen irás ötlete akkor merült fel, amikor április vágón - alig egyhetes itt-tartozkodas után - Glatz Ferencnek panaszkodtam: míg a történészek túlnyomó többségé hall­gat, a Kádár-korszakról szinte kizárólag indulatos, szenzációhajszoló, denunciálás- ra hajló cikkek látnak napvilágot. Felkéré­sére az Európa Intézet júniusi összejövete­lére készítettem el a Kádár-korszak jelle­géről szóló előadásomat. I. Azzal kezdem, hogy a magyar helyzet nem egyedülálló. Sok hasonló jelenséggel lehet találkozni, amikoris egy új rend kép­viselői a múltat vagy félremagyarázzak vagy meghirdetik (a "tiszta lap" politiká­ját. Az Egyesült Államokban például Eisen­hower és különösképp Dulles élesen szem­beállította a Republikánus Párt kommu­nizmus alóli úgynevezett "felszabaditás"- programját Truman elnök "feltartóztatás" (containment) néven ismert külpolitikájával. Dulles kijelentette, hogy a "Feltartóztatás" önmagában "káros, negativ és immorális", tehát mindent elölről kell kezdeni. A válasz­tás után aztán a republikánusok lényegeben ott folytatták, ahol a demokraták abbahagy­ták. Később Reagan ugyanezt tette Carterrel. Sem Eisenhower, sem Reagan nem beszélt a kül- vagy belpolitikai kontinuitás társadal­mi és gazdasági szükségszerűségeiről, sem pedig a lehetőségek által megszabott poli­tika kényszerűségeiről. Egyszerűbb és közismertebb a szovjet példa. Ott Hruscsov kiátkozta Sztálint, Brezsnyev elvetette Hruscsovot, Andro­pov elhatárolta magát Brezsnyevtöl es Csernyenko Andropovtól. Most pedig Gor­bacsov - mindenkitől. Nem nehéz megjó­solni, hogy Gorbacsov utódja hamarosan ugyanezt teszi majd. Bár igen nagy a különbség egy rezsimvál- tás és egy rendszerváltás körülményei között, mégis ügy vélem, a két hasonlat nem érdektelen. A probléma az - s erre Eisenhowertől Gorbacsovig előbb-utobb mindenki rájön -, hogy a történelmet nem lehet tiszta lappal kezdeni. Az emberek idegeiben folyamatosság van: szokások, elvárások, beidegződések. Egy amerikai mondás - a négyévenkénti elnökválasztá­sokra célozva - azt tartja, hogy csacsiság, sót lehetetlenség a világot minden négy évben felfedezni... Ha ez valóban igy van, akkor a mai nehéz­ségek megértéséhez is hozzájárulna a Kádár-korszak bonyolult anatómiájának józan feltérképezése. Tudom, ez a munka időigényes. Nemcsak résztanulmányokra van szükség - bár alighanem ott kell kezdeni. Rövidebb-hosszabb történelmi esszéket kellene Írni, hogy különösen a fiatalság eligazodjon: milyen is volt tulajdonképpen az a sors, melyet szüleik elvállaltak, néha ünnepelve, néha kritizálva? Talán Szekfü Gyula és Bibó István a követendő példa, akik még újságcikkekben is támpontot adtak és irányt mutattak. Bíbora azért gondolok, mert páratlanul tárgyilagos, higgadt elemző tehetségére oly nagy szük­ség lenne; Szekfúre azért, mert most is "forradalom után" vagyunk, s mert józan történelmi perspektíva nélkül az ország újra "valahol utat téveszthet". n. Bibéi vagy szekfíii tehetség és szakérte­lem hiányában engedjék meg, hogy felvázol­jam a Kádár-korszak általánosítható tulaj­donságait és ellentmondásait. Teszem ezt oly módon, hogy megkísérlem ízekre szedni azt a hat népszerű koncepciót, amely manap­ság közforgalomban vari, s amelyek együtt - csak együtt - az igazság magvát képez­hetik. 1. Szovjetbérenc csatlós az első közfor­galomban lévő ilyen koncepció. Alighanem felesleges hosszasan bizonygatni, hogy ez találó megjelölés; ahogy manapság mond­ják, "túl van tárgyalva"... Szovjet, úgyneve­zett testvéri segítség nélkül nem lett volna Kádár-rendszer Magyarországon. Harminc- egynéhány évig a szovjet katonai beavat­kozás lehetősége határozta meg a magyar politika rendjét, s ugyanez késztette passzi­vitásra a magyar népet. A Kádár-rendszer akkor bukott meg - bár nem csak azért-, amikor a Szovjetunió már nem volt kepes, vagy már nem volt hajlandó hatalmon tar­tani. Végső soron mind Kádár hatalomra jutása, mind bukása, valamint rendszerének sorsa Moszkvában pecsételődött meg. Am ugyanakkor nyilvánvaló az is - sőt, a mai légkörben ezt hangsúlyozni is kelle­ne -, hogy igenis voltak olyan pillanatok és percek a gazdaság-, kül- és kultúrpoli­tikában, amikor a Kádár-rendszer némi sikerrel hárította el a szovjet nyomást, alighanem kihasználva valódi vagy veit nézeteltéréseket a moszkvai vezetők között. Az is előfordult, hogy alapos fáziseltolódás állt be a két ország kozott: mig a szovjet vonal keményedett, a magyar vezetés - Fehér, Aczel, Nyers és néha Fock hatásá­ra, de Kádár beleegyezésével-engedett.A börtönből kiszabadult irók foglalkozta­tása, a gazdasági reform elindítása, a cseh­szlovákiai intervenció (ovatos) opponálása Varsóban, a Valutaalapba való belépés (oly sok huzavona után) azok a példák, amelyek kérdésessé teszik azt, hogy a "szovjetbérenc csatlós" koncepció mindent, ami lényeges, megmagyaráz-e? 2. Rendőrallam a második, közforgalomban lévő koncepció. Az elsÓ évekre kár sok szót vesztegetni. Elegendő annyit jeleznem: amikor az új MSZMP kijelentette, hogy ezt vagy azt az ügyet úgymond "állami utón" bonyolítja le, vagy pedig az úgyneve­zett "szocialista törvényességnek" szabad utat biztosit, ez a gyakorlatban azt jelen­tette, hogy a belügyi hatóságok többé-kevés- bé azt csinálhatták, amit akartak. Jelek szerint még a pártvezetőség is félt a poli­tikai rendőrségtől, amely akkor valóban állam volt az államon belül. Ám ugyanakkor nyilvánvaló az is, hogy van különbség rendorállam és rendőrállam között. Mondjuk 1962 után a Kádár-rend­szert nem lehet egy kalap alá venni Dej es Ceausescu Romániájával. Azóta csupán egy-két kirakatpert rendeztek, a politi­kai vádlottakat testileg nemigen bántották, a deportálások tudtommal megszűntek. Feltételezem, hogy az enyhülés mögött nem rejlett valamiféle humanizmus, vagy plane az igazi jogállam igényé, hanem a hatalmi konszolidáció utáni vágy - a politikai kooptáció, a nejjfrontos gondolkodás előnyeinek a feltételezése. De a tény igy is tény marad (s ez egyben a kor nagy ellent­mondása): még az 1963-as amnesztia utáni Kádár-rendszer is rendÓrállam maradt, nyílt terror nélkül. 3. Patriarchalis diktatúra a harmadik, az előzőeknél talán árnyaltabb koncepció. Ez az egész korra jellemző. Kádár szinte mindent egy kézben t tartott, sok mindent csak Ő tudott. Igaz, úgynevezett "konstruk­tiv'] javaslatokat meghallgatott, a párton belüli kritikát is elviselte - mármint azt a fajtát, amit ő "pártszerünek" tartott - s akikkel nem értett egyet, azokat csak félreállitotta. Talá*' mondhatnánk azt is, hogy aránylag jó dú.Látorrá nőtte ki magát. A legfontosabb kérdésekben azonban csak Ő, egyedül csak ö döntött. Ám ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy Kádár patriarchális diktatúrája nem hason­lítható mondjuk Sztálinéhoz. Igaz, Kádár is szeretett vezető elvtársai magánéletebe beavatkozni.. De mig Szta in Hruscsovot ukrán táncok bemutatására kötelezte es Molotovot a lengyel Bermannal tangóztatta, a magyar PB-ben tudomásom szerint nem kellett csárdásozni, bár bizonyára nem ártott, ha valaki tudott sakkozni vagy ul­tizni... Kádár nemcsak Sztálinnál, de Hruscsovnál is megértőbb atya volt. Kétlem például, hogy a szovjet elvtársakkal való megbeszélés során valakit úgy leintett volna, miként Hruscsov tette Mikojannal a magyar elvtársak előtt. 4. Reform kommunizmus - ez a negyedik megfogalmazás: Kádár, mint Hruscsov követője, úgymond: Legjobb magyar tanít­ványa, partnere, s egyben Gorbacsov elő­futár ja. Ebben is sok az igazság. Az egész világ beszélt a 68-as reformról. Ijjjaz, nem­igen terjedt ki a politikai szférára, de a kultúrára igen. S ez nehéz időben kezdődött, a felelősséget kifelé is, befelé is fel kellett vállalni. Kádár felvállalta, meg híven hitte, hogy a kommunizmus megreformálva jó lesz. Nem tudom, mikor és hogyan, de valamikor és valahogyan rájött, hogy a rendszer tulajdonképpen alapjaiban mű­ködésképtelen, bár szerinte javítható, refor­málható. A kifejezéstől taktikai okokból tartózkodott, de ekkor valójában - a szó eredeti értelmében is - "revizionista" lett. Am ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a Kádár reformizmusa többször megtorpant - már 1968-ban is tűi óvatos volt, még inkább '72 után, s aztán a 80-as években. Komócsinék szorítottak, a szovjet nyomás erős lehetett. A "munkásellenzék" dema­gógiáját sokáig nem hárította el, talán azért sem, mert félt a saját revizionista árnyékától is. Meghátralt, amikor agresszí­ven előre kellett volna lépnie. A negyed­vagy félmegoldásokat választotta, azért is, mert félt a reform politikai következ­ményeitől, s azért is, mert hivó ember maradt. Egy kommunista rendszerben a hivő ember elindíthatja a reformot, de megvalósítani nem tudja - mint ezt (Tito, a kínaiak és most Gorbacsov példája is illusztrálja. Ily módon Kádár reform-indittatásunak mondható, de kudarca épp a reform-kommu­nizmus kudarcát jelképezi. _ . , folytatjuk C Teüdi Yourself ' | Hungarian { | ■ You can . . . with Audio-Forum's famous self-study I ■ audio-cassette course. Choose your own time. pace, and I place to learn the language, and save hundreds of dől- I ■ lars compared with the cost of a private language school. I Our course was developed by the U.S. State Depart- _ I ment to train foreign seryice personnel. Volume I con- I ■ sists of twelve 80-minute cassettes plus accompanying ■ ■ text. You’ll learn naturally by listening to the cassettes " I (while driving, jogging, or whatever) and repeating dur- | ■ ing the pauses on the tape. By the end of the course. ■ z you’ll be learning and speaking entirely in Hungarian! " The State Department course comes in 2 volumes. | ■ each shipped ina handsome library binder. Order either. ■ ■ or save 10% by ordering both: I □ Vol. I: Basic Hungarian. 12 cassettes and 266-p | I text. $195.00. □ Vol. II: Intermediate Hungarian. 26 cassettes and " I 345-p. text. $225.00. (CT residents add sales tax.) ■ * Full 3-week money-back guarantee if not satisfied. I Phone orders call toll-free: 1-800-243-1234 • " Other Hungarian-language materials available, as well * I as courses in 62 other languages. C all or write (or free | I 36-page catalog. Our 19th year. I auDKMiÄüm I THl LANQUAQE ÍOURCI m ▼ Room E723. 96 Broad Street. Guilford. CT 06437 /

Next

/
Thumbnails
Contents