Amerikai Magyar Szó, 1991. július-december (45. évfolyam, 27-48. szám)
1991-10-24 / 40. szám
Thursday, Oct. 24. 1991. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Korányi Sándor A funkcionális orvostudomány atyja Ez évben van Dr. Korányi Sándor születésének 125. évfordulója. Egyik legkimagaslóbb orvostudósunk volt, az 1867-es kiegyezés után az egyetem orvosi karát szervező és irányitó Korányi Frigyes báró, belgyógyász-professzor fia, Korányi Sándor. Apja klinikáján kezdte munkásságát, közben élettant adott elő az Állatorvosi Főiskolán. Apjához hasonlóan Ö is előbb lett az ideggyógyászát, s csak később a belgyógyászát professzora. 1909-ben felállították a III. számú belklinikát, amelynek iskolateremtő igazgatója lett. A modern veseélettan és vesekórtan nemzetközileg f elismert megalapítója volt; Ő vizsgálta először a vesék koncentrálóképességét, ennek vizsgálatára bevezette a vizelet fagyáspontcsökkenésének mérését, amit később az egyszerűbb fajsúlymérés váltott fel. Elsőként határozta meg a veseelégtelenség fogalmát. Alapvető tevékenységet ( végzett a vesebetegségek gyógyítása térén is. Az elsők között alkalmazott fizikai-kémiai módszereket az orvostanban, s ezzel megszilárdította a funkcionális szemléletet. Nemzetközi jelentőségűek élettani kutatásai is: tisztázta, hogy az úgynevezett "hegyi" vagy "magassági" betegségben az oxigén részleges koncentrációjának csökkenése okozza a vörosvérsejtek szaporulatát, ami oxigéntömlővel elhárítható. Sokat foglalkozott a szív ritmuszavarainak kortanával és a digitálisz-terápiávai. Felismerte a cukorbetegek vércukor-nö- yekedésének kompenzáló szerepét. Az öregedés lényegére vonatkozó megállapításai még ma is időszerűek. Fontos vizsgálatokat végzett a fertőző betegségek gyógyításával, igy a tuberkulózissal kapcsolatban is. Az első világháború idején megszervezte e hazai népbetegség tömeges szanatóriumi gyógyítását. Munkásságát otthon és világszerte elismerték: az MTA és a felsőház tagja, számos egyetem tiszteletbeli tagja volt. Korányi professzor egy dolgozatában igy irt: "Mi Öregebbek, akik a belorvostant harminc és több év előtt kezdtük klinikán megismerni - magamról ítélve -, annak legimpozánsabb tulajdonságát, legnagyobb szépségét a diagnosztika nagy egyszerűségében találtuk meg, gyönyörködtünk abban, mi mindent lehet szemmel, kopogtatással és hallgatódzással megtudni, ha e módszerek eredményét jól értékesítjük. Azóta a praxisban mind nagyobb teret foglalt el az alkalmazott tudomány... De mint a technikában, úgy ebben is nagyon jelentős elv az oekó- nomia. Ez az elv azt követeli, hogy amit kevéssel lehet elérni, kevéssel érjük el... E cél szolgálatában arra kell törekednünk, hogy amit szebbnél szebb, de komplikált és drága eszközök segítségével megtanultunk, igyekezzünk egyszerűen felismerhetővé tenni, lehetőleg mindenkinek rendelkezésére álló eszközök fejlesztése útján, azokat a felismert új feladatok követelményeihez idomítva hozzá." BUDAPEST. 4 Magyarországnak három éven belül mar a harmadik nagy menekülthullámmal kell megbirkóznia: előbb a keletnémetek, majd az erdélyi magyarok, most pedig a horvátok menekülnek nagy számban az országba - állapította meg a Le Monde francia újság egyik számában. Dénes István Az ellopott Balaton Hogy a Balatont ismert és kevéssé ismert személyek évtizedek óta dézsmálják, az bizony, sajnos, már közhely. Ellopták a déli part legszebb vizparti sávját, s a felfelé kapaszkodó üdülők szétparcellázták a lankás hegyoldalak nagy részét is... Harminc év alatt a Balaton partja elveszítette mindazt a gyengéd szépségét, amely olyannyira megfogta a múlt század emberét. Jókai például igy festette le a tájat: "... a balaton-vidék egy bájos menyasszony, ki vőlegényére vár, minden ponton új bájait tárja fel; mentül tovább nézzük, annal szebbnek látjuk, s bár nevessenek ki érte, én azt mondom, hogy az egész táj mosolyog." ( ( Hát ez az utolsó állítás, hogy tudniillik békés és bájos ez a táj, már csak bizonyos távolságból igaz. A Balaton mostanság olyan, mint az öregedő szépasszonyok: távolról még oda-oda vonzzák a tekintetet, de közelről már látszanak a ráncok, a smink már el nem takarhatja a bibírcsókokat. Felvizről nézve megvolnának a hegyek - bár a Badacsonyból jókora darabot téptek ki -, kék az ég és barátságosan gomolyognak a kumuluszok, de bizony a part... Alig merem kimondani, de: elviselhetetlen! Ez a parti néhány száz méter a túlzsúfolt strandokkal, a zajjal, az autók tömegével, a butikok vásári kínálatával, a hangszórók kakofóniájával együtt mindennek nevezhető, csak nyugalmas üdülőhelynek nem. Aki képes arra, hogy itt pihenést leljen, az bizony ügyes ember. Pénzek, külföldiek, maffiák Az utóbbi évtizedekben a balatoni nyaraláshoz mindig is az átlagosnál vastagabb pénztárca kellett. A rövid szezon arra kényszeritette mindazokat, akik a vendégekből élnek, hogy másfél-két hónap alatt keressék meg az egész évre valót. Már jó ideje tudható, hogy egyesek kezében hatalmas pénztőkék halmozódtak fel. Az adócsalással szerzett vagyonok mostanra legalizálódtak és egyik-másik balatoni településen ma már megjelentek azok a pénzemberek, akik kihasználják az önkormányzatok pénztelenségét és egész szezonra szólóan bérbe veszik a partot strandostul, kempingestül, kikötőstül: úgy, ahogy van. Ettől kezdve aztán szabad a vásár,' hiszen a bérlő olyan árakat állapit meg, amilyeneket csak akar, hiszen minden szabad áras. A szabad ár meg mifelénk még most is - és jó ideig - a szabad rablást jelenti. A magas árak egymást gerjesztik, hiszen ha az egyik helyen hajlandó a külföldi megfizetni a taxát, akkor "mi sem adhatjuk olcsóbban" - hangzik únos-úntalan. Forog a mókuskerek, forog a pénz, csak éppen ebből a magyarok legnagyobb részé láthatóan kiszorul. Ma már a balatoni árak verik a görög vagy spanyol árakat, miközben a színvonal nem egészen ugyanaz... Ennek ellenére a partra ki lehet tenni a "besetzt" táblát. Minden várakozást megcsúfolva soha ennyi német vendég nem jött a Balatonra. Ebben szerepet játszott a jugoszláv krízis, mert oda bizony nem tanácsos mostanság elutazni. Viszont ahol sok pénz mozog, ott megjelennek azok is, akik erre ácsingóznak. Siófokon volt olyan nap, hogy harminc drága autót loptak el, soha nem látott méreteket öltött a prostitúció, napirenden vannak a betöréses lopások és a rablások. A Petőfi-sétány esténként afféle balkáni Las Vegas képét mutatja: csillogás, fények és luxus-autók, js mellettük sötét tekintetű alakok. Tartották magukat a pletykák a maffiáról, amelv újabban védelmi pénzeket szed a vendéglősöktől és a prostituáltaktól. Balaton a tihanyi félszigettel Igazak-e vagy nem a hírek? A rendőrség finomabban szervezett bűnözésnek hívja a jelenséget és tulajdonképpen elismeri, hogy a nemzetközi bűnözés elérte a Báláton- partot. És csakugyan szétvertek itt-ott egy diszkót, vagy vendéglőt, és gyanús a csopaki tűzvész is. Szóval ebben már kezdjük utolérni Európát. Évekkel korábban minden nyáron kolumnás riportokban ostorozták a balatoni nyár kulturális igénytelenségét. Sokakban élt ugyanis a naiv hit, hogy az ember (mint olyan), nemcsak sörrel és rántott hússal él, hanem szellemi táplálékokra is vágyik, s a mindenható államnak erről is gondoskodnia illik. Jutott is némi pénz a hajdanvolt tanácsokhoz kulturális céltámogatás formájában, aztán az eredmény meglehetősen szerény volt. Néhány kiállítás, egy-egy kisebb fesztivál, kipipálható rendezvények, s olykor-olykor valami érdekesebb is. A végeredmény mindig elszomorító volt, s ősszel lehangoltan állapították meg az illetékesek, hogy mar megint nem sikerült valami. Nos, napjainkra minden aufklarista máz lekopott. A balatoni nyár programjaiból immáron csaknem teljes egészében kiűzetett majd minden magvasabb kulturális érték. Csak az maradt meg, ami az idegen- forgalomhoz kapcsolhatöan adható külhoniaknak , ok pedig - Uram bocsa’ - nem elsődleges fogyasztói a magyar kultúrának. S miután magyarok alig lézengenek a magyar tenger partján, a kör bezárult. Nincs igény, nincs kínálat. A gazdasági érdekek ha szabadon, a saját logikájuk szerint működhetnek, végérvényesen elpusztíthatják a tavat, a szó szellemi és fizikai értelmében egyaránt. Minden szó hiábavaló a pénz ellenében, ha okos szabályok nélkül, pusztán a józan belátásra próbálunk hatni. Felvizről nézve becsapja magát az ember. Látszólag minden rendben .van, Siófok és Alsóörs között a viz tiszta, a vitorlák és motoros hajók fehérek. Áll az apátság, gyönyörű a tapolcai medence a vulkáni kúpokkal. Csak közelebbről látszik, hogy Badacsony és Szigliget között kipusztult a nádas java, s hogy ugyanez észlelhető Győröknél is. Októberben aztan majd fellélegzik a tó és nyalogathatja a legfrissebb sérüléseket egészen jövő nyárig, bár meg nem gyógyulhat. Ahhoz évek nyugalma kellene. A legtávolabbi égitest. Amerikai csillagászok felfedeztek egy kvazárt, amely jelenleg a legtávolabbi égitest a látható univerzumban. Becslések szerint mintegy 12-14 milliárd fényévnyire van. (Egy fényév körülbelül 9.3 trillió kilométer.)
