Amerikai Magyar Szó, 1991. július-december (45. évfolyam, 27-48. szám)
1991-10-17 / 39. szám
Thursday, Oct. 17. 1991. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. KÖNYVSZEMLE egy Életmű betakarítása Beregi Tivadar könyve A harmadik vaskos gyűjteményt töltik meg Theodore Beregi, azaz a hatvan éve Párizsban dolgozó Beregi Tivadar francia tanulmányai. Az Introduction pour lire et savoir előszava mintegy szellemi végrendeletként azokhoz fordul, akik a könyvek és a tudás gazdagító szépségére vágynak. ( Ez az ösztön hajtotta Öt is kora ifjúságától s még mindig örök diáknak érzi és vallja magát. Fejlödésútján a legnagyobb szellemek voltak kalauzai, az ö példájuk sarkallta, hogy minél többet merítsen az emberi kultúra évezredes értékeiből. E tág ölelést! érdeklődésnek tükre újabb, hatodfélszáz oldalas kötete is, melynek száz portrétanulmánya, időrendbe illesztve mozgalmas fejezetét alkotja kultúránk történetének. Modelljei elsősorban franciák, Ők jelenítik meg a francia szellem világszerte ható kisugárzását, de több, mint egy tucat nemzet is képviselve van a nevek sorában, elsősorban irök és filozófusok, majd politikusok, zenészek, képzőművészek, jelezve a szerző érdeklődésének irányait. Kiválasztásuk alapja nyilván egyéni vonzalom, melyet azonban meghatároz Beregi világnézeti szilárdsága: csak olyanok felé fordul méltató figyelme és hódoló tisztelete, akik a humánum és a szabadság hitvallói, a társadalmi igazság s az emberi haladás harcosai. Ezeket az eszményeket ragyogtatja föl minden fejezet, szembeállítva velük a zsarnokság, az erőszak és az embertelenség gyűlöletes rendszerét. Példaképeinek portréi valóságos minimonográfiák: néhány oldalon pályaképét, értékelő műelemzést és Összegező méltatást sűrítenek egybe lendületes, gazdag stílusban. Néhány név a különféle alkotoegyé- niségek hosszá sorából: Giordano Bruno, Galilei, Diderot, Rousseau, Mozart, Goethe, R. Owen, Zola, Tolsztoj, Van Gogh, Gandhi, Jaurés, Teilhard de Chardin, Werfel, V. Basch, Cocteau. Egymásutánjukból különösen, ha Beregi elÓző, hasonló munkaival egységben tekintjük - az emberi szellem történetének sokszínűsége bontakozik ki. A könyv, illetve sorozat külön jelentősége, hogy szerzője magyar. Franciául írva is ilyen szemmel közeledik tárgyához: mindig kitér a magyar vonatkozásokra, utal a kapcsolatokra (például Montesquieu, Rousseau, Lamartine, Zola esetében), mint előző köteteiben, itt is Önálló "magyar fejezetekkel" bővíti anyagát, hogy terjedjen hírünk a világban. Gyergyai Albertet, a francia kultúra rajongóját a klasszikus müvek kiváló átültetöjeként méltatja, hivatkozva a francia irodalmi közvélemény elismerésére. Kassak pedig, a magyar avantgárd úttörője és vezére törekvéseinek francia ihletése és kapcsolatai folytán kelthet ott is, méltó figyelmet. A harmadik tanulmány századunk első felének magyar irodalmáról ad Összefoglalást és tömör jellemzéseket. (A csalóka cim kortárs irodalmat iger, de az utóbbi évtizedekről nincs szó; Beregi nyilván nem kívánta tárgyalni 1945 utáni irodalmunk zavaros helyzetét.) Az ilyen tájékoztatásnak fontos propaganda szerepe lehet. Az ismertetett irók kiválasztását érezhetően a személyes vonzalom és érdeklődés irányította. A tanulmány mindig felhívja a figyelmet a franciául is megjelent müvekre. Számuk örvendetesen gyarapszik újabban, s reméljük, hogy népszerűsítésükkel Beregi Tivadar is tovább öregbiti érdemeit kultúránk külföldi megismertetésének lelkes szolgálatában. Kovalovszky Miklós A kolozsvári díszvacsora De sok magyar ember énekelte már el örömében, vagy bánatában a csudaszép nótát: "Szép város Kolozsvár". Egy város Erdélyben a szőke Szamos mellett, ahol már a rómaiak idejében lakótelep volt. A XII. században már magyarok laktak,' volt idő, amikor a tartomány székhelye lett és lassan, de biztosan Transylvania- Erdély magyar kulturközpontjává lepett elő. Szép fekvése és mennyi a múlt emleket őrző pompás ( épülete, temploma, iskolája, tere, és európai hirességű temetője van. Itt van különben a Kárpát bérceken belüli kultúráiét központja, hires egyeteme, / sok főiskolája, számtalan újság és folyóirat szerkesztősége, négy püspökség székhelye, sok egylet központja stb. Sok helyről jönnek ide emberek. Nem volt tehát csoda, hogy egy őszi délután itt futottunk Össze a régi, hazalátogatásra jött Emery C. Lázárral. Én Brassóból jöttem holmi egyházügyben a "kincses Kolozsvárra". Mivel elárultam, hogy történetírással is foglalkozom, a hamar barátommá lett utitárs megkért, kalauzoljam el néhány nevezetes helyre. Elindultunk a száz eve még csak 38.000 lakost számláló, de ma már tízszeresére nőtt lakosú városban. Megcsodáltuk elsőnek a Mátyás téren a XV. század elején^ épült Szent Mihály templomot. Elidőztünk a XV. századi, nagy királyunk, Mátyás szobra előtt, melyet a századfordulón épített emlékére a magyar nemzet. Innen már csak pár lépés volt a Bocskai utcában Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet háza, ahol világhírű fiuk, a nagy Mátyás született, Megtekintettük az egykori Nemzeti Színházat (mai Állami Operaházat) a mai egyesült protestáns teológiát, néhány szobrot, hogy a koraőszi estben visszakanyarodjunk szálláshelyünkre, a század elején épült, Brassai Sámuelról elnevezett unitárius kollégiumba. Elérkezett a vacsora ideje. Elindultunk egy megfelelő étkezdét keresni. Barátom bejelentette, hogy ő vegetáriánus, amit igyekeztünk figyelembe venni. így mindjárt a Főtéren betértünk egy rendes diétikusnak hirdetett vendéglőbe. A kiszolgáló némi zavarban közölte, hogy üzletükben semmi néven nevezendő ételféleséget kiszolgálni nem tudnak, még egyszerű tojásrántottá- ra való anyaguk sincs. Egy másik hires vendéglő ajtaján felirat hirdette: "Leltár miatt zárva" Egy harmadik étkezde ajtaján minden magyarázat nélkül hatalmas lakat hirdette a munkaszünetet. A káposztás boltban és krumpli bárban az ajtón kívüli sorakozók vártak sorsukra. A "talponállóból" olyan bűz tódult az utcára, hogy jobbérzésü ember egy falatot sem tudott volna lenyelni. Mátyás király kolozsvári szülőháza. értünkj aki udvariasan közölte, hogy egyetlen sulyramért süteményük van. Abból kértünk és holmi hűsítőnek mondott italt adtak, kétes tisztaságú poharakban. A tészta ehetetlennek, az ital ihatatlannak bizonyult. Otthagytuk hát az egyetlen csemegét. Gondoltuk,szerencsét próbálunk valamelyik füszerboltban. Elmentünk a város legnagyobb élelmiszer- áruházába, ahol csupán konzer- vet, paszulyfőzeléket, szárazlaskát, chi- hankonzervet és egy bizonyos dugaszolt krachlit találtunk. Utóbbiból vettünk is két üveggel, de az is ihatatlannak bizonyult. Végül már megelégedtünk volna csak egy szelet kenyérrel is, ha a pékárus üzlet zárva nem lett volna. így aztán szállásunkra érve, amerikás barátom utizsákjába nyűit, kivett két vidékről hozott almát és azt fogyasztottuk el egy elképzelt díszvacsora helvett. Közben elbeszélgettünk arról a kétféle világról, amikben Ők és mi élünk. Vendégszobánkba mások is érkeztek, uj hírekkel. Elmondották, hogy másnapra az étkezdék az alkalmazottak bérmozgalma miatt zárva maradnak és a vasutasok is sztrájkra készülnek. Új barátom azonnal határozott, másnap reggel az első vonattal átrándul Magyarországra, ahol, ha drágán is, de minden földi jót be tud szerezni. Napfelketekor indulni készült, de áramszünet miatt nem volt fény a szobánkban. Zseblámpám gyenge világa mellett szedelőz- kodött. Közben azon búslakodtunk, ha kifogy abból az elem, egyikünk sem fogja már hasznát venni, mert sok minden egyébbel együtt, ilyesmit sem találunk Romániában. Megöleltük egymást^ elbúcsúztunk abban a reményben, hogy tálán ^ön még idŐ, amikor mi is jól élhetünk gyönyörű hazánkban. Szabó Sámuel Brassó Gondoltuk, talán betérünk egy cukrászdába és néhány darab süteménnyel próbáljuk éhségünket csillapítani. Hosszú sort kellett kivárnunk, amig a kiszolgálóhoz Dr. SZABÓ EIIDRE * BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS v. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség * pajzsmirigy problémák és egyéb hormonxavarok diagnózisa és kezelése 220 East &9tk Street MEW YORK, N Y. 10021 Telefon: (SU) 628 5626 Appointment csak előzetes bejelentéssel Űr-Cigánybáró Ki hitte volna, hogy Johann Strauss örókszép dallamai az űrkutatásba is bekerülnek?! Márpedig ez történt Bajkonurban, midőn - orosz és kazah társával - útnak indult a világűr és a világhír felé az első osztrák űrhajós, Franz Vieböck. Az indulás perceiben a szovjet katonazenekarok ilyenkor szokásos pattogós taktusai helyett a kozmodrom hangszóróiból ugyanis ^ a valcerkirály klasszikus operettje, a Cigánybáró melódiái hangzottak fel. A jelen volt Vranitzky kancellár és a többi osztrák vendeg örömmel állapíthatta meg, hogy Strauss nyilván a jövőbe látott, hiszen űrhajósukra és az akcióra egyaránt kitünően illik a jól ismert szöveg: "Mert a szív és az ész Együtt mindenre kész. Mindig előre nézz, Légy merész, s célhoz érsz!"
