Amerikai Magyar Szó, 1991. július-december (45. évfolyam, 27-48. szám)

1991-10-17 / 39. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Jussukat követelik Benedek Ferenc p HAZATELEPÜLT NAPLÓJA A felsorolást egy pillanatra megszakítva a fenti időszakhoz hozzátartozik a rengeteg külföldi kapcsolatszerzés. A külügyminiszter- a rossz nyelvek szerint - csak vendégként jött néha hazánkba. Óriási mennyiségű kölcsönök jöttek be, csodálatos kapcsolatok és senki ne szóljon egy mukkot sem (mondták), mert akkor a külföldi töke elkedvetlenedik. Es mert ha a külföldi töke mind nagyobb kedvet kap, akkor nekünk nagyon jó lesz, igen rövid idő alatt. így nőttek a reprezen­tációs költségek és mindig többet hallottunk rádióban, televízióban arról, hogy erre sincs pénz, arra sincs pénz. Meg arról is, hogy ezt az óvodát kellett becsukni, azt a bölcsödet pénzhiány miatt. Most mar ezt sem nagyon halljuk, mert a televízió érezhetően kontroll alatt van és sok olyan műsor, amely a kormány fölött kritikát gyakorolt, vagy megszűnt, vagy ellaposodott. Az előbb említettem a bölcsődéket, óvodákat. Vajon mit csinál egy mama, ha a kisgyereke lába alól kicsúszik az óvoda, vagy bölcsőde? Nem tud dolgozni és elmegy segélyre. Tehát az állam, a helyi önkormányzat i^y is fizet egy másik zsebből és az eredmeny: a gyereket nem szakemberek nevelik és a mama nem dolgozik.. Arról nem is beszélve, hogy a mama zsebében csak kevesebb a pénz és lelkileg sem ott van, ahol lenni kellene. Mint csodálatos álomképek tűntek fel a letűnt múltból különböző személyiségek. Bőven akadt a televízióban földbirtokostól a hercegnőig, de rádiós, interjúban sem volt hiány. En magam csak tépelődtem, nem azon, hogy honnan kerültek ide, hanem inkább azon, hogy ki, vagy kik hozták közénk? Aztán nagyon emlékezetes számomra a Szt. István bazilika harangszentelése. Ennek láttán döbbentem rá, hogy egészen más vágányon haladunk, mint amelyiken indultunk. Az indulásnál az egyház és az állam szétválasztása volt a célkitűzés. Ez az indulás adhatott volna egy egészséges fejlődést a továbbiakban. Ez a Napló nem alkalmas arra - nem is azt a célt szolgálja -, hogy a történték mélyére nézzünk. Ez a Napló csak lerögzi- tése azoknak, melyek a fájdalmasak között a legjobban fájnak. Ez a Napló (azt akartam Írni, hogy "kiáltás") nem...nem ez a Napló csak kesergés csöndes fájdalommal, amikor- úgy látszik - segítség már nincs, de a sirás egy kis könnyebbűlést ad. Ez a Napló üzenete egynek a "sok" közül, akik negyven év után vágyódva valami - sokszor talán megfoghatatlan után és mikor már- már úgy volt, hogy elérnek a mindennapi álom megvalósulásához, jóhiszeműséggel zsákutcába jutottak. Egyszer említettem az eszmei zűrzavart. Ez az eszmei zűrzavar mind jobban fokozó­dik. A lelkileg megnyomorított nép ma olyan megpróbáltatásnak van kitéve, ho^y meg sem lehet jósolni a kovetkezmenyeket. Amit megjósoltam ennek a Naplónak korábbi részeiben, bekövetkezett. Azaz csak elkez­dődött. Háborognak az önkormányzatok, a volt tulajdonosok, a leendő tulajdonosok, szövetkezetek, állami gazdaságok, nyug­talan a falu, nyugtalanok a városok polgárai, mert senki nem tudja, mit hoz a holnap és a legnagyobb baj az, hogy (mert nagyobb problémák nincsenek) a T. Háznak az új érdemrendekkel kapcsolatos törvény volt a legfontosabb a múlt héten. folytatjuk BUKAREST. Dijmarescu gazdasági miniszter szerint a bukaresti zavargások miatt Romania átmenetileg 750 millió dollár külföldi köl- csőntol esett el. a zsidó közösségek BUDAPEST: A Holocaustáldozatok Magyar- országi Szövetsége (HAMSZ) a közelmúlt­ban új elnököt választott dr. Tímár György személyeben. Dr. Tímár igy foglalta össze a szervezet célkitűzéseit: A HAMSZ-nak né^y alapitó szervezete van: a Zsidó Hitközségek Országos Szövet­sége, a Munkaszolgálatosok Országos Egye­sülete, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesü­let és a Magyar Cionista Szövetség. Azok kártérítését szorgalmazzuk, akiket a Holo­caust időszaka alatt meggyilkoltak, élet­veszélybe kényszeritettek, akiket mozgá­sukban korlátoztak, sárga csillag viselé­sere köteleztek. A másik téma: a zsidóság­tól elrabolt arany és ékszer visszakövete­lése. Ezeket az értékeket annak idején elrabolták a zsidóságtól, s 1945-ben kivit- ték a jelenlegi Németországba, ahol később a francia és az amerikai hadsereg lefog­lalta, majd 1946-ban átvételi elismervény­nyel visszaadta a magyar államnak. Azzal a feltétellel, hogy szolgáltassa vissza jo­gos tulajdonosainak vagy örököseiknek. Amennyiben ez nem lehetséges - annyira eredményes volt a népirtás -, az esetben a zsidó közösségnek.- Mi lett a sorsa ennek a nyilván nem kis vagyonnak?- "Pillanatnyilag" a Magyar Nemzeti Bank kezelésében van, miután a zsidóság ebből ez ideig semmit nem kapott.- Egyáltalán megvan még ez a kincs?- En( úgy tudom, hogy megvan, eredeti allapotaban. Legalábbis úgy kellene, hogy legyen... A párizsi békeszerződésben köte­lezettséget vállalt a magyar állam, hogy a zsidóságtól elvett ingatlanokat, üzleteket, gyárakat adja vissza a károsultaknak, azok leszármazottainak, s ha erre nincs mód, a zsidók közösségeinek. Tehát erre nem terjedhetett ki jogszerűen az államosítás, következésképpen ez a kérdéskör nem illeszthető a kárpótlási törvény illetékessé­gébe sem. Vagyis ezeket az ingatlanokat vissza kell szolgáltatni. JövŐ héten vagyok hivatalos az Alkotmánybíróság elnökéhez, dr. Sólyom Lászlóhoz, hogy ezt a problémát alkotmányjogi szempontból megvitassuk.- Mit gondol ön, - kérdezte Tímár Györ­gyöt egy újságíró aki annak idejen hat evet töltött Kádár börtöneiben, milyen hatással lesz majd ez a folyamat a magyar- országi antiszemitizmusra?- Tulajdonképpen ez majdnem közömbös, mert az antiszemitizmus teljesen függet­len a zsidók személyétől, helyzetétől, es nem egyéb, mint egy folyamatos bűnbakkere­sés az éppen napirenden lévő problémákra, amelyekhez alkalmasint az égvilágon semmi köze nincs a zsidóságnak. MOST MÁR VEHET TULAJDONJOGGAL LAKÁST VAGY HÁZAT MAGYARORSZÁGON anélkül, hogy külföldi állampolgárságát és jogait feladja Hotel, lakás, iroda építkezéshez és ipari vállálatok felújításához tőkés társakat keresünk. RETUR REALTY CORP. Új címünk: 130 Madison Ave. 4th Floor New York, N.Y. 10016 Telefon: 212/695*2245 Este: 212/684*2175 SZEMLÉLŐ DEÁK PÁL ROVATA DÖNT AZ UTÓKOR Halala után 37 évvel, bírálói az évszazad legnagyobb ( mexikói festőjének tartják Frida Kahlot. Hátrahagyott müveit értéke­sebbnek tartják, mint Orozceo, Siquerios vagy Diego Rivera alkotásait. Müvei megta­lálhatok a Metropolitan múzeumban és jonehany gyújtó hires kollekciójában. A siker nyomán most készülnek Hollywood­ban egy Frida Kahlóról szóló film forgatásá­ra, melynek főszerepére Madonnát, az amerikai sztárt szeretnék megnyerni. De ki is volt ez a Frida Kahló, aki most az ismeretlenség homályából torpedóként robbant a felszínre. Frida Kahlo Mexikóváros szomszédságá­ban egy kis faluban született, indiai anyától es egy német zsidó apától. Ez a ház egyébkent ma múzeum. Törékeny termetű, állandóan betegeskedő, idegrendszerileg is gyenge nÓ. Pszichológiai szorongásait és erőteljes nőiességébe vetett hitét a kommunista eszmék terjesztésében véli megtalálni, feloldani. A hires monumentális falfestményeiről -hires Diego Rivera felesége volt. Majd a Sztálin elöl menekülő Trockij szeretője lesz. Hires flörtjei sorában még jópár nagyság szerepel, olyan is, mint pl. Rotschild báró. Szülői házat önmaga festette ki és odagyüj- tötte kedvenc állatait, majmokat, papagá­jokat. Kahlo' élményeit a mexikói forradalom­ból merítette és az inspirálhatta valószínű­leg egy Sztálin portré' megfestésére is, mely azonban befejezetlen maradt. Mond­jak, hogy soha nem mosolygott, mert fogai rosszak voltak. Mindig fóldigéro ruhákban járt, mert a gyermekparalizis tönkretette a lábait. Mindenesetre némely kritikusnak az a véleménye, hogy ecsetjét nem a mexicói forradalom, hanem az önsajnálat vezet­hette. AKCIÓ, AKCIÓ Az amerikai mozikban már szinte mást sem látni, mint többnyire durva cselekvések­ből álló filmeket. A történet másod, vagy inkább huszadrendű dolog, nem is beszélve a mögötte meghúzódó mondanivalóról. A lényeg, hogy a néző a pénzéért tömény izgalmat, kalandot kapjon. Legyen sok vér, tűz és fantasztikum. Az akciófim annyira amerikai kategóriává vált, hogy sokan nem is tudják, az eredeti akciófilmek hazája Európa. Az Ősrégi európai akciófilm nem az igény­telenség művészete volt, hanem csupán a látványra koncentrált elsődlegesen. Kép­viselői között olyan neves rendezőket talá­lunk, mint Charlie Chaplin, René Clair vagy éppen Antonioni. Sót egy magyar rende­zővel is büszkélkedhetünk, az illető ez idŐ szerint egy amerikai egyetem professzo­ra, s a neve bizonyára sokaknak ismerős, úgy hívják: Jancsö Miklós. Nem kétsége^ egy kicsit meghökkentő ez a névsor és sehogyan sem tudjuk beilleszteni a most dívó akcióéivatba. Ám jó, ha tudjuk milyen. Rushdie új könyve Salman Rushdie, akit a Sátáni versek cimú könyvért a néhai Khomeini iráni ajatol- lah halálra Ítélt és aki azóta rendőri védelem alatt él ismeretlen helyen Angliában, közöl­te, hogy új könyvén dolgozik. Uj regénye Indiában, Angliában és Spanyolországban játszódik. , A Guardian cimú angol napilap riportere­vei készült interjú során Rushdie hangoztatta: leghőbb vágya, hog^ begyógyítsa azt a sebet, amelyet a Sátáni versekkel okozott. Tavaly év végén is azért tért iszlám hitre, hogy ezzel jelezze jóindulatát azok iránt, akik megbántottnak érzik magukat a könyv miatt. Thursday, Oct. 17. 1991. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents