Amerikai Magyar Szó, 1991. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1991-03-14 / 11. szám
6. Thursday, March. 14.1991. AMERIKAI MAGYAR SZO “OH TÜNDÉRÁLOM” (folytatás az 5. oldalról) 0, Istenem, bár libát őrizhettem volna Magdival kettesben, mellette guggolhattam volna a sötétben - de ez csak a gonosz Manci nótájában volt, persze, aki még ezzel is csúfolódott: Ettem szolót, most érik, most érik, most érik. A Soos Magdit most kérik, most kérik, most kérik Hova megy a levele? Kertész Ákos kezébe! Hej, Icám rica rica, hej Pista te! Jenő bátyámban viszont az volt a furcsa, hogy viccelődései mélyen, mintha komolyan vette volna ezt a mi szerelmünket. Mikor a stégen pecázás közben, olaszos vehemenciával tervezgette a jövőt, és a jövőben a Sóstó melletti csárdát, terveibe, mintha a jövendő veje volnék, engem is mindig beleszőtt munkatársként is, gazdatársként is. A stégen csak hárman voltunk, férfiak. Jenő bátyám, Bógner Gyurka, meg én. Gyakran mentünk ki a szekérrel a földekre dolgozni; ilyenkor együtt voltunk a lányokkal, néha Jenő bátyám egyik munkatársa is velünk jött. Nagyon igyekeztem, hogy pesti fiú leiemre ne bizonyuljak ügyetlenebbnek legalább a lányoknál - de Gyurka barátomnak is jól állt a keze a munkára. Jártunk ki a pincéhez is; szőlő mellett mast is termesztett Jenő bátyám a pince körül. A pincénél természetesen Jenó bátyám húzott a hébérrel az egyik hordóból egy kancsóra valót,s azt eliszogatta estig. Ettől még jobb kedve kerekedett, még harsányabb volt, még elragadöbb.Annyit nevettünk mindannyian, hogy sokszor még az oldalunk is belefájdult. Jenő bátyám tököt is termesztett a szőlőtőkék között; azt rakodtuk a szekérre; meleg nyári napnak volt az alkonya, mikor Magdi haja kibomlott, ő copfba fonta újra, s bár Manci is ott volt, engem kért meg, tartsam meg a hajfonatát, mig megköti a masnit. Sose felejtem el. Ereztem a növények illatát, a ló testének erős kipárolgását, a szekér napszítta fájának szagát, s azt az édes illatot, ami Magdi testéből áradt, és boldog voltam, kimondhatatlanul boldog, hogy a hajat foghatom, és igy, nehéz, méz- szin haját fogva, szinte a testét érinthettem, és amint az alkonyodo nap oldalról betűzött kissé elálló napozója alá, és én ámuló gyerekszemekkel megpillanthattam a napozója alatt diónyi mellecsk’eit, úgy elöntött a varázs, olyan forrón nyargalt a vérem, úgy elkábult az elmém. Tizenegy évesek lehettünk. Vagy tizenhárom évesek. Ha él még Soós Magdi, hatvanéves anya, nagyanya. Nem tudom, emlékszik-e rám. Ha találkoznánk nem ismernénk meg egymást. És nem tudnánk egymásnak mit mondani. De nekem az volt a tündérálom. Az első szerelem. PÉCS. A pápa dekrétuma értelemében január kilencediké óta bazilikává lépett elő a pécsi székesegyház. A dekrétumot március harmadikán hirdették ki a hívőknek Pécsett, az immár bazilika címet viselő négytornyú templomban. ADJA ÁT E LAPOT BARATJANAK Péterman Mihály EMLEKEZES___ Dr. Gróf széki Teleki Pál Magyarország volt miniszterelnökére. Ez év április 3-án lesz 50 éve annak, hogy nemzetünk egyik kimagasló képességű államférfija, gróf Teleld Pál tragikus körülmények között ó’nkezével vetett véget életének. Tragikus halálának évfordulóján elevenítsük fel életének fontosabb mozzanatait és azokat a politikai tényezőket, amelyek az emberekben való hitét megrendítették es végül az Öngyilkosságba kergették. Dr. széki gróf Teleki Pál erdélyi nagybirtokos, nemzetközi hírnevű földrajztudós, kimagasló képességű államférfi, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Cserkész Szövetség barátja, támogatója, főcserkésze, irányitó szelleme, Budapesten született 1897 november 1-én. Előkelő, nagy történelmi múltú család sarja volt, amelynek gyökerei a Mátyás király anyját, Szilágyi Erzsébetet adó, ősi Garázda-nemzetséghez nyúlnak vissza. A család nemessege 1409-ból, Zsigmond királytól ered: a grófi rangot a hires erdélyi kancellár Teleki Mihály kapta 1685-ben. Apja, Teleki Géza gróf, szabadelvű párti képviselő, egy ideig Tisza Kálmán belügyminisztere, birtokai a "Partium"-nak nevezett Erdély-széli területen feküdtek. Anyja Muráti Irén, görög származású gazdag kereskedő leánya. Egyetlen gyermeküket féltő gonddal nevelték. Az apa 1913-ban húnyt el, az anya 1941 októberében, tehát túlélte fiát. Középiskoláit 1889-1897 között Budapesten végezte a piaristák gimnáziumában. Ezt követően négy éven át a budapesti jogi karon tanult, de ugyanakkor kedvtelésből földrajzi előadásokat is hallgatott. Az 1901-1902 tanévre a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára iratkozott be vendéghallgatóként. A következő tanévben Lóczi Lajos kiváló földrajztudós tanszékén egyetemi gyakornok. 1903-ban doktorált "Az elsődleges államkeletkezés" cimü disszertációjával. 1904-ben Szatmár-megyében szolgabiró. Ezután Észak-Afrikában tett utazást, bejárta szinte egész Európát, tudományos kutató munkát végzett Párizs, Hága, London, Firenze Dr. Gróf széki TELEKI PÁL Magyarország 1939-1941. évek között volt miniszterelnöke tragikus halálának 50. évfordulójára 1991. április 2-3-ára magyarországi megemlékezést szervez, amelyre a távol éló magyarságot is szeretettel várja. Amennyiben a halál évfordulójához közeleső húsvéti ünnepekre tekintettel a hazától távol élő magyarság jelentős hazai érdeklődésére számíthatunk, a megemlékezést kiterjesztjük - Amerikában elhunyt Márai Sándorra , kinek volt budai lakásánál emléktáblát avatnánk, valamint Dohnányi Ernő zeneszerző, zongoraművészről hangverseny kereteben emlékeznénk meg. Szeretnénk elérni, hogy mozgalmunkról a távolélő magyarság is értesüljön és tájékoztatásunk révén aki, családi, vagy baráti látogatásra a húsvéti ünnepek alkalmával hazalátogat, programjaiba iktathassa és megjelenésével is emelhesse a tervezett megemlékezések ünnepélyességét. NAPHEGY - TABÁN Környezetvédő és VárosszépitÓ Egyesület 1016 Budapest, Lisznyai u 29/a stb. nagy könyvtáraiban. 1908-ban feleségül vette Bissinger-Nippenburg Johanna grófnőt. Két gyermekük született: Mária és Géza. Rövid időközönként felváltva vállalt kormánytisztségeket és foglalkozott tudományos munkával is. Többször volt kultusz, majd külügyminiszter,felsőházi-tag, országgyűlési képviselő, mk. titkos tanácsos és először 1920. julius 19-től 1921. április 13-ig miniszterelnök. Rövid időkre visszavonulva a politikai élettől, tudományos munkának szentelte életét. Kétszer járt az Egyesült Államokban, először 1912-ben egy hét hónapos tanulmányúton, majd 1922-ben a williamstowni egyetemen nyolc előadásban ismertette Magyaro- szág földrajzi helyzetét, történelmet, gazdasági fejlődését, a nemzetiségi kérdést, megkezdve ezzel tudományos szinten a magyar revízió előmozdítását külföldön. 1936-ban a Columbia Egyetem diszdoktorává avatták, majd a finn földrajzi társaság tiszteletbeli tagja lett. Volt az Eötvös Kollégium kurátora, majd a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora. Életéhez elválaszthatatlanul hozzátartozott a cserkészség. 1922 júniusában elvállalta a magyar cserkészek legfőbb irányítását, főcserkész lett, az első. Bár egy évvel később betegsege miatt lemond, de mint tiszteletbeli főcserkész, később mint a második számú csapat tisztje - amennyire egészsége, ideje engedte - cserkészetben végig ó a legfőbb irányító. A 42 éves már volt miniszterelnök testestól-lelkestől belevetette magát a cserkészetbe, mert béke-előkészitő munkájának ( és (a béketárgyalásoknak kudarca után úgy erezte: az ország jövőjét csak egy új embertípus megteremtésével és élreállitásával lehet biztosítani. Amikor cserkész lett, valósággal módszeresen ismerkedett a cserkészet szellemi és gyakorlati tartalmával, rendszeresen foglalkozott irodalmával. Igénytelenül, semmi kivételezést el nem fogadva élt a cserkésztáborokban, ette csajkából a nem éppen "főúri" kosztot, táborba-utazáskor rázatta magát a III. osztályú kocsi kemény fapadján, vagy aludt a cserkészsátor egyszerű szalmazsákján. Büszkén viselte a cserkészegyenruhát nemcsak közöttük. Ez nem külsőség volt nála - külsőségre sohasem adott és nem a disz keresése, hiszen díszt inkább ö adott a ruhának, amikor és ahogyan viselte., hanem demonstrálása az új cserkész-embertípus hivatásába vetett hitének és bizalmának. Ezekután lássuk, hogy tulajdonképpen( mi is történt életének utolsó szakaszában es milyen politikai tényezők hatására történt tragikus halála. folytatjuk
