Amerikai Magyar Szó, 1991. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-03 / 1. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 3. 1991 Laurent Munnich: Szovjet zsidók Izraelben HONG KONG A DUNA PÁRTJÁN Loise Branson riportja a London Times-ban BUDAPEST. Ragyogó ötlete van Nikházy Gábor magyar vállalkozónak. Felkérni 25.000 gazdag hong kongi üzletembert, hogy költözzek át Budapestre, vagy Budapest melléj Hozzák masukkal üzletüket, felhőkarcolóikat és pénzükét. Mindenekfölött a pénzüket. Nikhazy úr kijárná a magyar kormánynál, hogy helyezze el őket egy, a hong kongihoz hasonló szigetre, mint pl. az óbudai, vagy a Csepel-szipetre. Ott azután folytathatnák ragyogó üzleti tevékenységüket, amelyek Hong Kongot a világ egyik kereskedelmi és pénzügyi gócpontjává tették. Hogy miért adnák fel a hong kongi atyafiak jól megalapozott székhelyüket Hong Hongban? Hat azért, mert Hong Kong 1997- ben kínai fennhatóság alá kerül és a legtöbb hong kongi nem örül ennek, mitobb készül elhagyni a szigetországot. A legtöbben Angliába szeretnének menni, de az angoloknak már van elég kínai lakosuk és nem nézik jó szemmel az újabb kínai bevándorlást. De Magyarországnak nincsenek kínai, különösen gazdag kínai lakosai és ezekre pedig igen na^y szüksége van a tőkehiányban szenvedő országnak. Nikházy mar megkezdte tárgyalásait a magyar kormánnyal. Az allitja, hogy tárgyal 2000 hong kongi kínai polgárral és azok jönnek is Magyarországra, ha kedvezők a feltételek. Ez lenne a legnagyobb kínai kivándorlás a múlt század óta, amikor kínaiak ezrei mentek Amerikába, hogy mint olcsó munkaerő, segítsenek a transzkontinentális vasüt építésében. Most azonban nem mint olcsó munkaerő mennének, sőt ők keresnének olcsó munkaerőt üzemeik fejlesztésére. (Nikházy szerint a kínai sógorok - ne felejtsük el, a kínaiak kb. egy ezer évvel ezelőtt a magyarok szomszédai voltak Kelet-Azsiában - teljes jogéi magyar polgárokká válnának. -Szerk.) Egy valami azonban aggasztja a kínaiakat Magyarországra való településükkel kapcsolatban. Az, hojjy a tiz és fél millió magyarnak 20 milliaBd dollár külföldi adóssága van, amellett a közlekedés, a távközlési rendszer eléggé primitiv a hong kongihoz viszonyítva. Egy japán üzletember kijelentette, hogy ha hajlandó is volna üzletet kötni a magyarokkal, csak ügy tenne azt, ha hivatala Bécsben lenne mert Magyarországon hihetetlenül rossz a telefonhálózat! Egy másik dolog, ami aggasztja az esetleges külföldi befektetőket, hogy jómódú külföldiek jelenléte csak fokozná magyar munkások elégedetlenségét alacsony fizetésükkel. Ha most egyszerre 25.000 jómódú kínai csöppenne közéjük, akkor a más népekkel szembeni türelmetlenségük, amely most elsősorban antiszemitizmusban jelentkezik, hamarosan átterjedne a kínaiakra is. Mindezeken kivül sem Kina, sem Anglia nem nézné jó szemmel a 25.000 •hazdag hong konginak Magyarországra távozását. Mindez nem riasztja vissza Nikházy urat. "Jó kapcsolataim vannak a kormánnyal" - állítja - és igy remeli, hogy terve megvalósul. LOS ANGELES, Cal. A dél-californiai rendkívül hideg, szokatlan időjárás következtében varható a déli gyümölcsök, főzelékek árának (emelkedése. A hideg sok fát tönkretett. Óriási károkat szenvedtek a virágter- melök is. A szovjet zsidók tömeges kivándorlása Izraelbe a századvég egyik legnagyobb arányú es a legösszetettebb következményű módosulásait idézheti elő az izraeli és a nemzetközi politikai életben. Ez az emigránshullám Izraelben alapvetően módosítani fogja a zsidó állam gazdasági, politikai és szociális karakterét. Az, hogy a rezsim liberalizálása lehetővé teszi, hogy a szovjet zsidók szabadon elhagyhassak a Szovjetuniót, csupán egyik aspektusa annak a változásnak, amit ez a folyamat a politikai térkép egészén okoz. Kiemelkedő a jelenség demográfiai dimenziója. Ha Izrael állam háború utáni történetét nézzük: 1948-as létrejötte óta a mostani a legjelentősebb emigrációs hullám. A Szovjetunióból érkezett zsidók korábban is jelentős hányadát tették ki Izrael lakóinak, s fontos szerepet vállaltak az ország történetében. (Hozzávetőleg 1948 és 1951 között 680 ezer ember települt Izraelbe.) Ami a jelen helyzetet illeti, nehez pontos adatokat mondani. Egyrészt ez a folyamat még nem zárult le, másrészt az izraeli kormányzat bizonyos katonai megfontolásokból tartózkodik a pontos bevándorlási adatok közzétételétől, így csak hozzávetőleges adatok állnak rendelkezésünkre. Úgy becsülik, hogy mintegy 2,6 millió zsidó ember él a Szovjetunióban. (Egy 1979-es hivatalos közlemény szerint a zsidók száma 1 millió 811 ezer. Reálisabbnak tűnik az a feltételezés, hogy ez a szám 2 millió 630 ezer fő.) Közülük kb. 1 millió adott be kivándorlási kérelmet a szovjet hivatalos szerveknek. Az amerikaiak 1989 őszén, költségvetési okokra hivatkozva, lényegében lezárták határaikat a bevándorlóáradat elől, igy ez a hatalmas emigrációs hullám Izrael felé fordult. 1988-ban hivatalosan 20 ezer zsidó hagyhatta el a Szovjetuniót. Közülük mintegy kétezren telepedtek le Izraelben, a többi 18 ezer jórészt az Egyesült Államokat választotta.l989-ben a zsidó kivándorlók száma elérte a 84 ezret, s 14 százalék volt azoknak az aránya, akik Izraelben telepedtek le. 1990-re a becslések 150-230 ezer bevándorlóval számolnak. Ezek a számok azt jelzik, hogy Izraelnek történelme egyik legnagyobb bevándorlási hullámával kell szembenéznie. Ha a Szovjetunióból kivándorolni szándékozó kb. egymillió zsidó ténylegesen letelepül Izraelben, a zsidó állam népességének egynegyedét ők fogják kitenni. Az uj kivándorlók a zsidó kultúrát mar szinte alig ismerő-gyakorló emberek. Sokukra erősen hatottak korábbi kormányuk Izrael-ellenes sajtójának érvei, de a többség mégis úgy választja Izraelt, mint az Ígéret földjét. Ha vannak is olyanok, akik az "amerikai álmot" preferálják a "cionista alommal" szemben, a többség számara ma Izrael az egyedüli lehetőség. A szamok egyébként azt mutatják, hogy a Szovjetunióból a hatnapos háború másnapján érkezett, mintegy 170 ezer zsidó 93%-a ma is Izraelben él. Ami a kérdés gazdasági dimenzióját illeti, az sem könnyű. Korántsem lehet azt állítani, hogy az izraeli gazdasag képes megoldani az emigrációs sokk keltette gazdasági nehézségeket. A költségvetésnek radikálisan meg kell változnia, hogy képes legyen 45 ezer új lakást biztosítani, nem beszélve az újonnan érkezettek szociális ellátásáról (oktatás, egészségügy, szakképzés, nyelvtanítás stb.). Mindez óriási terhet ró a költségvetésre, ha csupán azt számoljuk, hogy egy háromtagú család közvetlen letelepedési támogatása az első ^evben 64 ezer francia franknak megfelelő összegre becsülhető. Az izraeli előzetes költségvetésben erre az évre csupán 40 ezer személy letelepítése szerepelt, a tényleges szám ennek már most több mint az ötszöröse. Külön említhetjük meg a munkahelyteremtés problémáit, mivel rendkívül rövid idő alatt kellene az újonnan érkezetteknek munkát adni. Az izraeli gazdaság t megoldhatatlan problémával találta magat szembe: a 230 ezer jövevénynek csupán 44 ezer munkahelyet tud felajánlani. A pénzügyi forrásokról Leo Leiderman, a tel-avivi egyetem professzora a következőket mondta: "A Szovjetunióból érkező zsidók fogadásához az izraeli gazdaságnak rövid távon biztosítania kell a feltételeket. Az ehhez szükséges összeg származhat a zsidó diaszpóra közösségének támogatásából, külföldi hitelekből és adósságvállalásból, amerikai kormánysegélyböl, a költségvetési tételek lefaragásából, új adók kivetéséből." A felsoroltak mellett a problémának jelentős politikai és kulturális vonzatai is vannak, nem beszélve a diplomáciai összefüggésekről. Különösen érzékenyen érinti a szovjet zsidók tömeges kivándorlása, Izrael lakosságának gyors növekedése az izraeli-palesztin viszonyt, s erősen hat a közel-keleti kérdés egeszére. Ez utóbbi Összefüggésben azok a változások, amelyeket a Mihail Gorbacsov fundamentális átalakításai a Szovjetunióban elindítottak, éreztetik hatásukat a Közel-Keleten is. Ez a probléma tehát nem az izraeliek belső gondja csupán. Egy uj helyzetet előidéző folyamat, egy új konfrontácios elem jelent meg az amúgy is nagyon bonyolult közel-keleti régióban. MOSZKVA. Mihail Gorbacsov szovjet elnöT< Moszkvában úgy nyilatkozott, hogy a szövetségi szerződés megkötéséről szóló népszavazást még ezen a télen meg kellene tartani a Szovjetunióban. Moszkva - első ízben hivatalosan - bocsánatot kért Szöultól a koreai háborúért és azért? hogy 1983-ban szovjet katonai gepek lelőttek a Del-Koreai légitársaság egyik utasszallitő repülőgépet. TOKIÓ- Japán emberiessegi megfontolásokból 100 millió dolláros hitelt nyújt Moszkvának. TIBOR’S MEAT SPECIALTIES ( VOLT MERTL) Hentesüzletében mindenféle jó kolbász jó hurka, szalámi, friss húsok stb. Hazai módra készítve, és erdélyi izek is kaphatók. 1508 Second Ave, (78-79 utcák között) NEW YORK, N.Y. Tel: (212) 744-&W2
