Amerikai Magyar Szó, 1991. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-03 / 1. szám
Thursday, Jan. 3. 1991 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. A JOGASZ VÁLASZOL MAGYARORSZÁGRÓL Dr. Palotás Miklós jogtanácsos rovata Beregi Tivadar (Párizs) HENRI BERGSON ES MAGYARORSZAG " A KI- ES BEVÁNDORLÁSRÓL" A Magyar Kó'ztársasag Országgyűlése a ki-es bevándorlással kapcsolatos emberi jogok érvényesülése érdekében - az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezség- okmányával összhangban - az 1989. szeptember 26—i ülésén elfogadta az 1989. évi XXIX. törvényt a "Ki-és Bevándorlásról." A törvény alapvető rendelkezése az, hogy a magyar állampolgár alapvető joga, hogy lakóhelyet szabadon megválassza, Magyarországról kivándoroljon és oda visszatérjen. A törvény biztosítja minden külföldön éló magyar állampolgárnak azon jogát, hogy bármikor hazatérhessen. Ez a jog nem korlátozható. A kivándorlás kérdéskörét most nem érintve, a bevándorlásról röviden a törvény az alábbiak szerint rendelkezik. A külföldi engedéllyel vándorolhat csak be. A törvény alkalmazásában külföldi az, aki nem magyar állampolgár. A bevándorlás iránti kérelmet formanyomtatványon, személyeden, a külföldi állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseletnél kell benyújtani. Ha a külföldi érvényes tartózkodási engedéllyel Magyarországon tartózkodik, kérelmet a jövőbeni állandó lakhelye szerint illetékes rendór-fokapitányságon is benyújthatja. A bevándorlással kapcsolatos eljárásért a külön törvényben meghatározott illetéket kell megfizetni. A benyújtott kérelmet kilencven napon belül kell elbírálni. Ha a bevándorlásnak törvényi akadálya nincs, a kérelmező a bevándorlás engedélye- zéseröl a külképviseleten keresztül, amennyiben Magyarországon tartózkodik, közvetlen kap értesítést. A bevándorlás törvényi akadalyat határozatban kell közölni a kérelmezővel. Nem vándorolhat be a külföldi, akinek a letelepedése az állam biztonságát, a közrendet, a közegészségügyet sérti vagy bunözó életmódot folytat. Megtagadható többek között a bevándorlási engedély attól a külfölditől, akinek magyarországi lakasa és megélhetése nem biztosított vagy akit Magyarországról kiutasítottak. A magyar állampolgárnak a törvény a hazatérést garantálja, ezen jogában senki sem korlátozhatja. Aki érvényes magyar útlevéllel nem rendelkezik és haza kivan térni, ehhez az útlevelet a magyar külképviseleten igényelheti. Ha a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvény szerint részére útlevél nem adható, akkor öt hazatérési igazolvánnyal kell ellátni. A külföldről hazatért magyar állampolgárnak a szükséges okmányok beszerző.' e érdekében hazatérését kővető harminc napon belül jelentkezrie kell a jövőbeni lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon. Jogorvoslati lehetőségek: A sérelmezett határozat ellen a kérelmező fellebbezést nyújthat be. A másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a kérelmező kérheti annak bírósági felülvizsgálatát. A bíróság a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül, nem peres eljárásban határoz, amely határozat ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Ezen törvény 1990 január 1-én lépett hatályba. A törvény végrehajtását felhatalmazás alapján a Belügyminiszter úr külön rendeletben'szabályozta: " ' .............. A világhírű francia filozófus, az irodalmi Nobel-dij nyertese 1928-ban, még ma is nagy népszerűségnek örvend Franciaországban, de már az egész művelt világon, ma a század alkonyán az emberek tisztelete és csodálata veszi körül emlékezetét és kivételes szellemi egyéniségét, annak ellenére, hogy filozófiája, újszerűségénél fogva, már a század elején nagy vitákat provokált ki a tudósok köreben. 1991 január 4-én volt ötven éve, hogy Henri Bergson elhunyt és már másnap eltemették egy-két meghitt barát részvételével titokban, a német megszállás idején a Garche-i temetőben. A náci barbárok nem tudták a 80 éves filozófust deportálni, mert a Vichy-kormány zsidókat irtó bűnös rendelete akkor még nem volt érvényben. Amikor meghalt, nem volt szabad meg a nevét sem kiejteni. Magyarországon 1941-ben a sötét felhős időkben megszólalt egy rokonszenves hang, amikor már ott is felütötték magyar hitleristák a fejüket és Rajnisék propagálták a barna pestis mételyét. Halasi Nagy József, a közismert filozófus a Pécsi Tudományegyetem bölcsészeti tanára bátran hódolt Bergson emberi és szellemi nagyságának, a hires College de France filozófia professzorának: "Ha egyszer a jövő magyar filozófusai tanulmányozni fogják kritikai szemmel a nagy filozófus könyveit, akkor emlékeznek majd róla azzal a tisztelettel és csodálattal, amellyel az emberiség adózik egy nagy mesternek, egy nagy felszabadítónak." Bergson az intuíció filozófiájának, vagyis a belső megismerés elméletének volt a megalapítója, szemben a racionális, logikai rendszertant kereső megismerés lehetőségeivel. Ha tovább kutatjuk a bergsonizmus és Magyarország régebbi kapcsolatainak eredetét, megtaláljuk már a század elején Alexander Bernát egyetemi előadásaiban és Babits Mihálynak, a Nyugat egyik 1910—i számában megjelent tanulmányában, ahol az országszerte ismert iró és kritikus a következőket irta: "Az, akit egyszer a bergsoni gondolat megejtett, többé nem látja úgy a világot, ahogyan azt látta azelőtt." Mi volt ez, ha nem a francia filozófus zseni ira'nti csodálat megnyilvánulása! Babits Mihály tanulmánya megnyitotta az utat Bergson magyarországi népszerűsítéséhez. így történt, hogy Dienes Valéria filozófus Párizsba jött tanulmányútra es nap-nap után hallgatta az 1910-es években Bergson előadásait a College de France óráin. Jegyzeteket készített és lefordította Bergson müveit magyarra. Még budapesti tanítóképzős koromban olvastam Dienes Valéria kitűnő Bergson-forditásait, összehasonlítva az eredeti szöveggel. Dr. Szemere Samu szerint is a fordítások Dienes Valéria dicséretére válnak és az a magyar bergsoni irodalom nyeresége. vwwwwwwwwwwwwwwwwwww Mindazok, akik bevándorolnak vagy hazatérnek; tudomásul kell venniük és azonosulniuk kell azzal, hogy attól az időponttól mar kizárólag rájuk is a magyar törvények ervenyesek, azok megismerése érdekük, sÖt kötelességük, amelyhez ezen indíttatással kívánok segítségére lenni külföldön élő honfitársaimnak. i • 1 • Dr. Palotás jogtanácsos Édesanyja kedves ismerőse volt lapunknak, es azért szívesen válaszol olvasóinknak magyarorszagi ügyeijc- kel kapcsolatos jogi kedésekre a Szerkesztőségen kér ztük' .................... - - • »'<• • Bergson magyarországi megismertetéséhez hozzájárult Pauler Ákos, a Pázmány Péter Tudományegyetem volt bölcsész profeszorá- nak alapvető munkája: "Bevezetés a filozófiába". Megállapítja a francia gondolkodó helyét az egyetemes filozófia történetében: "Bergson szerint a fejlődést és magát az életet nem egyetemes fogalmakkal érthetjük meg, hanem az életben és fejlődésben érvényesülő minden sajátos teremtő lendület átélésével. Tanítása tehát az, hogy a valóság megértése ne fogalmak segítségével történjék, hanem szimpatetikus utánelés alapján." A bergsoni gondolkodás légkörében szeret tartózkodni Szemere Samu, Eötvös Lorand Tudományegyetem filozófia tanára a ( II. Világháború utáni években. Már főgimnáziumi tanár korában megírta a "Jelenkori filozófia főbb irányai" című müvét, ahol egy gyönyörű magvas fejezetet szentel Bergson bölcseletének. SÖt, ami újszerű ebben a mélyenszántó tanulmányban, az a szemléletmód, hogy továbbmegy a metafizikus Paulernél és bemutatja Bergsonban a szabadság emberét. A francia bölcselő értelmezése szerint hozzátartozik a szabadságvágy-amint már Spinoza mondotta - a valóság belső konstituciójához. Bergson érdeme, hogy minden erejével szembeszallt a determinizmus elavult, körülhatárolt elméletével és harcolt az életben is a szabadság ideáljának globális megvalósitásáért. így egyesült Bergson magasrendü egyéniségében a szabadság és a humanizmus, az igazság és a valóság egybeolvadasa. Bergson hatása Magyarországra nagy volt az 1900-as években, a békeidőkben és a két világháború ( közti évek enyhültebb fél-liberális korszakában. Legyen szabad meg megemlítenem, hogy 1928-ban a Pedagógiai Főiskola egyik diákja egy igen szerény cikkben hodolt egy magyar újságban Bergsonnak, a Nobel- dij nyertesének, hozzájárulva a francia filozófus magyarországi népszerűsítéséhez. Puskas-Balogh Éva S. ESTI SIRALOM Hazajössz alkonyaikor, hallom hangodat, Beszélgetek veled, viszem italodat, Válaszolok, figyelem a mondatokat. Eszem közben távol, másik énem messze, Egy egészen más témát vélem keresve, Mintha csak ketten ülnénk veled szembe. Nevetek vicceden, hallom problémádat, JÓ szívvel adok rá igyekvő tanácsot, De másik lényem susogva eltávozott, Évmilliárdokra kalandozott, holdon, Napban dalol, más üstökösön lohol, Csodapálcával rónát zöldre varázsol. Pillangót kerget, egy aranyló világban, Imád, szerelmes, több, képzelt ideálban, Szive zenél, lelkét önti, szivárványban. Úszik űrön, felhők habján, bűvös légen, Verset, rapszódiát komponál röptében, Hold-kiflin hintózik, mennyek szellőjében. Néha visszatér hozzam, csak kis időre, Máris repül, új ábrándok mezejére. Gondoltam elfogom, bezárom Őrökre. De akarom, hogy életem hamuvá váljon, Útnak engedem, menjen, szabadon szálljon, Töltse be élménnyel, fantázia-világom. Pazar eletem igy, kaland minden perce, Gyémánt harmat, illat virággal telítve, Este, hazajössz, csendül hangod fülembe. Társalgunk együtt, a vacsorád tálalom, Itt vagyok melletted, kezed simogatom, .De_ közben szférák zengő útjait járom.
