Amerikai Magyar Szó, 1991. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1991-05-30 / 22. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 30. 1991. “SZABADULÁSUNK TÖRTÉNETE” Bollobás Enikő, az amerikai^ magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője meghívást kapott az American Jewish Committee washingtoni szervezetétől: az AJC delegációjának hivatalos tagjaként fog augusztusban Izraelbe látogatni, képviselve ott nemcsak a nagykovetseget, de Magyarországot is. Ebből az alkalomból közlünk részletet ebből az előadásból, melyet Bollobás Enikő a nagykövetségen 1991 áprilisban megrendezett magyar-zsidó kultúra ünnepén mondott. * "Miben különbözik ez az éjszaka minden más éjjeltől?" Miként a Széder-estén a családapa az egyiptomi fogságról és az abból való csodás szabadulásról mesél, ügy mi magyarok is rendszeresen feleleveníthetjük ezentúl (fogságunk es szabadulásunk történetét. "Es beszeld el a te fiaidnak azon a napon, (mondván: Ez azért van, amit az Örökkévaló velem cselekedett, midőn kivonultam Egyiptomból!" Mi is a Hagyadét beszéljük el itt Washingtonban: voltaképpen ez az egyik feladatunk^ s ennek teszünk eleget ennek az ünnepségnek a megrendezésével is. Önként adódik, hogy a második világháború utáni magyar történelmet a Szeder metaforájával foglaljuk össze: "Hét napon át kovász- talan kenyeret egyetek..." Mi még mindig a kovásztalan kenyér napjait éljük, mivel mi is nagysietve szöktünk el fogságunból. A Kárpát-medence lakói között már a római időkben is akadtak szép számmal zsidók. Együttélésük a magyarokkal a X. században kezdődött. Jelenlétük érzékelhető volt történelmünk minden korszakában, a reneszánsz s a reformáció korában éppúgy, mint az 1848-49-es forradalom és szabadság- harc idején. A XIX. század második felében Magyarország a kelet-közép-európai zsidóság menedékhelyevé, a zsidó élet gazdasági és kulturális központjává vált. 1877-ben került sor az Országos Rabbikép- ző Intézet megalapítására, mig az egyik leggazdagabb európai ( gyűjteménnyel rendelkező Magyar Zsidó Muzeum 1909-ben nyitotta meg kapuit. _ A Rabbiképzö Intézet létrejötte lehetővé tette, hogy a magyarországi zsidó tudományosság szervezett formában fejlődjék tovább. Világszerte elismert professzorainak és végzett hallgatóinak munkái az egyetemes zsidó kultúra szerves részéivé lettek. A budapesti Rabbiképző megalakulása óta Magyarorszag és a kornyezö| regió zsidóságának szellemi és kulturális központja: e ( Kelet-Közép-Európaban egyedüállö intézmény látta es latja el rabbikkal a Moszkva és Berlin közötti térségben található hitközségeket. Az 1944. márciusában bekövetkezett német megszállás után az épület tranzitgettóul szolgált a Németországba szállítandó magyar zsidók számára. Összesen mintegy húszezer embernek nyújtott átmeneti szállást. A holocaust során az intézményhez tartozó rabbik közül kilencvenen pusztultak el. A háborút követően Lowinger Sámuel nyitotta meg újra az iskolát. A rabbik harmadik nemzedékéből került ki Scheiber Sándor professzor, aki a legtöbbet tette azért, hogy az, iskola a kommunista korszakban is megőrizze régi fényét. Jórészt neki köszönhető, hogy a magyarorszagi zsidóság életerős vallási es szellemi közösség maradhatott. Többen is vagyunk ebben a teremben, akik abban a szerencsében részesülhettünk, hogy személyesen is ismerhettük Scheiber Sándort, s akadnak köztünk olyanok is, akik legbenső baráti köréhez tartozhattak: Benedek Ferenc __ EGY HAZATELEPÜLT NAPLÓJA IV. Aztán jó'ttek az önkormányzati választások, ahol már a választóknak egeszen más volt a véleményük, annak ellenére, hogy a két választás között nem sok idő telt el. A Dunántúlon már háromszor kiírtak egy választást, de a szavazóknak a 1096-a sem ment el. A FŐváros VII. kerületében viszont az SZDSZ után MSZP képviselő győzött. A Parlament nem képviseli az ország összlakosságát és ezen rövid év alatt furcsa eltolódást mutatott. Megdöbbenve láttam, hogy a televízió képernyőjén a háború előtti idŐkbÓl életben maradt dzsentrik mesélték el élettörténetüket, élükön Pallavicini Őrgróffal, akiknek nem volt alkalmunk látni a hires és valóban csodálatos bécsi palotáját. Félreértés ne essék... nekem semmi olyan mellékgondolatom nincs és nem is volt, hogy ezeknek az egyéneknek nem adnék helyet a demokráciában, de ezek és sokan mások olyan világnézetet képviseltek- és ahogy a riportokból kiderült - képviselnek ma is, amelyik még jobban zavarossá teszi, az amügyis zavaros jelenlegi "eszmei-zűrzavart" Ne mérgezzük meg azt a földet, amibe rózsákat akarunk ültetni! .Ehhez a témához kapcsolódik Horthy hamvainak hazahozatala. Nem az állam hozza haza, nem az adófizetők pénzéből.... de ez az időszak (még) nem alkalmas erre. Talán később, ha letisztul minden. A Parlament egy része átélte a második világháború előtti korszakot hosszabb-rö- videbb ideig, a1 másik része a háború után iskolázott, a harmadik része pedig az 56-os forradalmat is inkább csak könyvekből ismeri. Mi, akik elég hosszú életet éltünk ahhoz, hogy szemünk előtt zajlott le nemcsak a magyarság legutóbbi történelme, hanem az egész világé is, mi tudjuk azt, hogy sok esetben milyen messze van az elmélet a gyakorlattól. Megdöbbentő a történészek elméleti fejtegetései, okfejtései azokról a történelmi mozzanatokról, azokról az eseményekről, amelyeket mi magunk is átéltünk és sok esetben szemtanuk is voltunk. Arról nem is beszélve, hogy saját bőrünkön éreztük. Ilyenkor arra gondolok, hogy az egész múltunk és történelmünk színházi rendezes kérdése és minden attól függ, hogy a színpad honnan, mivel, mennyire és milyen színekkel van megvilágítva. folytatjuk itt látom Katona Juditot és Ferencet, Berko- wits László rabbit, Fenyvesi Károlyt, Hevesi Évát es Fürst Lászlót is. Valamennyien tudjuk, mennyire elkötelezte magát Scheiber professzor a humanista szellem megóvása érdekében. Neki köszönhető, hogy nég^ évtizedes diktatúra ellenére a Rabbiképzö Intézet - s vele együtt Magyarország-a nemzetközi judaisztika egyik központja maradhatott, a zsidó-magyar kultúra es tudományosság egyik fellegvára. A titkos- (vagy sokszor nem is olyan titkos) ügynökók figyelő tekintete mellett sikerült életben tartania a többezer eves hagyományt. Most visszatekintve úgy tűnik, hogy a vele való ismeretségem húsz esztendeje egyetlen hosszú Széder-este volt, küzdelem a szabadságunkért is. Szomorú iróniája a sorsnak, hogy Scheiber Sándor nem érhette meg a Széder-ünnepek beteljesülését. SZEMLÉLŐ Deák Pál rovata VALAMIT A KURDOKRÓL A háború és a politikai játszmák gyakran kiszámíthatatlanok, sokszor egészen más eredménnyel végződnek, mint ahogyan azt kezdetben hiszik. így volt ez az Irak ellen vívott háborúval is, aminek úgy tűnik egyik legnagyobb vesztese a kurd nép. Érdemes hát felvillantani egy pár adatot történelmükről. Minden bizonnyal mai világunknak legnagyobb kisebbsége ez a nép. Becslések szerint 20-25 millióan vannak, ebből 12 millió Törökországban, 4 millió Iránban, 6 miUió Irakban él, de akad belőlük Szíriában és Szovjetunióban. Az adatok azért becsültek csupán, mert a zord hegyek közé,, ahol élnek, nem igen merészkednek a központi kormányok hivatalnokai. Az adott országokban számuk is változik, mert hiszen nomád életformájuknál fogva állandóan vándorolnak, és a havas kórenge- tegben nem léteznek szigorúan vett határok. írott történelmük nem igen létezik, sŐt kifejezett országtudatuk sincs. Nem véletlen ez, mert szinte az utóbbi évszázadig nem merészkedett a földjükre idegen, már csak azért sem, mert utak nem lévén, csak tapasztalt hegyi emberek tudnak megbízhatóan tájékozódni. Gyakrabban ők tévedtek idegen birodalmak területére és már a sumér, akkád, babiloni történetírók is megemlékeztek a vad hegyipásztorokkal folytatott harcokról. Ezideig leghíresebb honfitársuk Szaladdin szultán, ami arab fogalmak szerint a királyok királya, volt a XII. században, akinek uralkodása alatt érte el legnagyobb kiterjedését az arab birodalom. Ezután híibéri viszonyban álltak a török szultánnal, de hatalma ellen többszőr is felkeltek, ugyanakkor hódító háborúikban is nem egyszer aktiv szerepet játszottak. Az első világháborús torok vereség ébresztette fel bennük az önálló Kurdisztan gondolatát, de végül is egy lausannei egyezmény öt másik államhoz csatolta a kurdok által lakott területeket. A gerilla küzdelmek ma is folynak, s ezek olyan hevesek, hogy a torok kormány egy időben még a nyelv használatát is megtiltotta, igy akarván elejét venni a nacionalizmusnak. Iránban, iraki, mig Irakban iráni segítséggel harcolnak a kormányok megdöntéséért és Önálló államukért. Azonban ezt egyik kormány sem nézné jószemmel, mert egy esetleges autonóm terület megadása kiinduló láncszeme lehet az önálló Kurdisztánnak. Magyarországon eddig 28-an haltak meg AIDS-ben. Ebben a pillanatban 58 beteget és 250 HÍV- fertőzött személyt tartanak nyilván. TERJESSZE LAPUNKAT
