Amerikai Magyar Szó, 1990. július-december (44. évfolyam, 27-48. szám)
1990-07-12 / 28. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 12. 1990. BUDAPEST. Május 24-i lapszámotokból, egy aggasztó hirt és egy aggasztó tendenciát véltem kiolvasni. A rossz hir szamomra az, hogy Deák Zoltán operáción ment keresztül. Remélem és szívből kívánom, hogy azóta rendbejött és visszavette a lap szerkesztését. Az aggasztó tendenciát az itthoni helyzet negativ megítélésében látom. Az még hagyján, hogy András D. olvasó levele szerint "banánköztársasággá" teszik az országot, de az már nagyon nem tetszett, hogy a "Szemlélő" is "csak lehangoló híreket" hall az óhazából. A "balkáni állapotok" és a "vándorcirkusz" hasonlatok nekem túlzásnak tűnnek, de még ha igazak lennének is - mindez negyven év kormányzása alatt jött létre. {Persze nemcsak ez.) Most, hogy az országnak négy évtized után demokratikus választások során létrejött kormánya van. én optimistábban látom a jövőt. Amerikában és másutt is szokás megadni a száz nap türelmi időt egy uj kormánynak. Úgy vélem, hogy lapotok is megadhatná ezt. Persze ez nem jelenti azt, hogy csak optimista hangvételű cikkeket közöljön, de ilyeneket is. Hiszen az uj parlament és kormány számos olyan intézkedést hozott, amelyek megnyithatják a fel-és kivezető utat. Mint kúlpolitikus, igazságtalannak tartom az "esetleges közép-európai konföderáció elutasításéra" vonatkozó vádat is. Egy ilyen konföderációra a közelmúltban nem született komoly javaslat, viszont éppen mi kezdeményeztük egy ehhez hasonló, magyar-olasz-osztrák-jugoszláv négyoldalú együttműködés megvalósítását, amely Csehszlovákia csatlakozásával ötoldalúvá bővült. Ez az előremutató' kezdeményezés igen biztatóan fejlődik: májusban egy~egy miniszterelnök-helyettesi és külügyminiszteri konzultáció volt, előrelépések törte'ntek a gazdasági, kultúrális, környezetvédelmi és közlekedési együttműködésnek az erősítése terén.Augusztus 1-en az öt ország ( kormányfője találkozik majd Velencében, hogy hitet tegyen a közép-európai együtt működés továbbfejlesztése mellett. Summa-sumárum: hazánk bel-és külpolitikai helyzete nem könnyű, de bízunk abban, hogy megindultunk az Európához való felzárkózás rögös útján. Erről is szeretnék olvasni kedvelt UiDomban. t dr. Réti György Szerkesztő válasza: Hálás vagyok dr. Réti Györgynek a megjegyzéseiért Nem célűnV az új magyar demokrácia kritizálása, bár a sajtőszabadsag elve alapján helyet adunk kritikai hozzászólásoknak is. A dr. Réti által kritizált lapszámunkban első oldalas fócikkben hoztuk a riportot Göncz Árpád, ideiglenes elnök fehér házi látogatásáról és teljes hasáb hirt Magyarországról. A jun. 7.-i lapszámunkban elsÓ oldalon hoztunk bő részleteket az Antall kormány programjáról. Örömmel fogjuk venni dr. Réti hozzászólásait a jövőben is. Terjessze Lapukat KIK AZ ÚJ MINISZTEREK ? •• ti Nincsenek könnyű helyzetben az uj kormány miniszterei, amikor számot kell adniuk arról, hogy az eddigi pályafutásuk mennyire teszi alkalmassá őket uj posztjuk betöltésére. Ha szakmai rátermettségüket hivatali vagy egyéb rangbeli előmenetelükkel próbálnák alátámasztani, könnyen rájuk süthetne a közvélemény, hogy túlságosan kiszolgáltak a korábbi rendszert, ha eddigi viszonylag szerény beosztásukat politikai okokra próbálnák visszavezetni, esetleg kiderülhetne, hogy felkészültségük hézagos. Az új kormány tagjairól készült első statisztikák szerint a piaristáknál érettségizett, a volt egypártba soha be nem lépett kandidátusoknak volt a legnagyobb esélyük arra, hogy bekerüljenek Antall József kormányába. A kabinet 17 tagja közűi öten piarista öregdiákok, tizenöten végeztek egyetemet, ketten főiskolát, tizenketten használhatják nevűk előtt a dr.-t, heten szereztek tudományos fokozatot - négyen kandidátusok, ketten a tudományok doktorai, egyikük pedig akadémiai levelező tag. Az utolsó teljes Nemeth-kormány 14 tagja közül (valamennyien felsőfokú végzettségűek) egyébként négynek volt tudományos fokozata (két kandidátus, egy tudományok doktora és egy akadémikus). A koalíciós kormány személyi Összetétele nem okozhatott csalódást a választóknak, hiszen tagjainak emberi,politikai tulajdonságai megegyeznek az MDF-röl az utóbbi hónapokban kialakult képpel: nem világmegváltó forradalmárok, nem "rovott múltú" ellenzékiek, hanem olyan emberek, akik eddig is "tették a dolgukat", haladtak felfelé a szakmai vagy hivatali ranglétrán - de ennek érdekében nem váltak az MSZMP tagjaivá. Kisebb Ötvenhatos "kisiklásoktól" eltekintve - már azok esetében, akiknek ezt koruk megengedi - a mostani kormány egyetlen tagja sem került politikai nézetei miatt komolyabb összetűzésbe a korábbi rezsimmel. Ma még nem tudhatjuk, milyen politikai jövő áll az uj kormány tagjai előtt, az azonban bizonyos, hogy jelentős politikai múltja legtöbbjüknek még saját pártján belül sincsen. Nem kerültek be a kormányba az MDF olyan hangadó politikusai, mint Csurka István, Csengey Dénes, Kulin Ferenc vagy Kónya Imre, viszont többen is bekerültek olyanok, akik nem vettek részt vagy nem játszottak jelentős szerepet még a tavaly őszi politikai e^yeztetőtargyalásokon sem. ( Egves vélemények szerint az igazságügyi-és a belügyminiszter lesz az Antall-kormány két leggyengébb pontja. Balsai István jelölése - információink szerint - az ügyvédi karban elég széles körben meglepetést keltett. A hirt sokan fenntartással fogadták, mivel Balsai nem tartozik a jó nevű, tekintélyes ügyvédek közéj szakmai felkészültsége meg sem közelíti nehány, az utóbbi egy-ket évben jelentős ellenzéki politikai szerepet vállalt ügyvédkolléjrájáét. A sarkalatos törvények kidolgozásában Balsaihoz hasonlóan részt vevő belügyminiszter, Horváth Balázs veszprémi ügyvéd sem árult el különösebb szakmai kvalitásokat az, ellenzéki kerekasztal tárgyalásai során. Mas a helyzet a kormányfő érdeklődésétől távolabb eső három gazdasági - a Pénzügy-, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok, valamint az Ipari és Kereskedelmi - minisztérium esetében. Itt nyilvánvalóan szükség volt önálló szaktekintélyekre, saját, eredeti koncepcióval SZEMLELŐ Deák Pál rovata A VÁGHATÓ MAGYAR KÜLPOLITIKAI IRÁNYVONAL A Magyar Demokrata Forum a kűlűgyet is azon fontos pozíciók közé sorolja, amelyre a sajat soraiból kivan jelöltet állítani. A várható külpolitikai irányvonalról nyilatkozott Jeszenszky Géza, aki azok közé az emberek közé tartozik, akik a Fórum ilyen irányú stratégiáját kialakították. Ezek szerint fellelhető egy tág értelemben vett európaiság, amelybe lakóinak származása es kultúrgyökerei miatt beletartozik Amerika is. Ehhez az európaisághoz Magyarországnak vissza kell találnia. Szűkebb értelemben pedig a szomszédos országokkal való jó viszony kialakítása, valamint a magyar kisebbségek helyzetének szem előtt tartása, sorsuk állandó javítása. Sajnos most Kelet-Kózép-Európaban, kevés kivétellel, az egymással ellentétben álló nemzetek vetélkednek. Pedig a területi revíziónál és a kisebbségi kérdéseknél sokkal sürgetőbb lenne, hogy mihamarább kijussunk a gazdasági válságból. Sajnos a gyűlölet szitásában azok járnak elől, akiknek a legkevesebb reményük van e kérdés megoldására és igy akarják a figyelmet elterelni róla. Fontos kérdés az is, hogy világhatp- lom szomszédságában élünk, igy vele jo < viszonyt mindenképpen j meg kell őrizni, sót egyes kérdésekbn meg fokozni is lehet. Azonban t a nyersanyag és energiaellátás egyoldalú függőségét mindenképpen szükséges megváltoztatni. Minden erővel támogatják Gorbacsov reformelképzeléseit, hiszen Magyarországnak érdeke, hogy a Szovjetunióban a haladó erők teret nyerjenek. Magyarországnak erdeke az is, hogy a szovjet gazdaság fellendüljön és megszilárduljon, hogy képes legyen magyar árúkat vásárolni. A Varsói Szerződés pillanatnyilag hasznos az országnak, hiszen védelmet biztosit egy cseppet sem megnyugtató helyzetben. Másfelől az elkövetkezendő időben nem sok értelmét látják a Varsói Szerződés fenntartásának. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az ország komoly védelmi képességének megteremtése nagy anyagi áldozatokat követel a jövőben. "Szeretnék minél több ország támogatását megnyerni a fenti politikához, hogy elkerülhető legyen az egyoldalú függés." - mondotta Jeszenszky Géza. • , » REGI-UJ PART Szinte hihetetlen, hogy a maervarországi választások után valaki ui proletár-pártot alapítson. Pedig az 55 eves Saiga István erre vállalkozott. A gödi Duna menti TSZ csoportvezetője ugyanis megalapította a Magyar Kommunista Pártot. A pártnak még nincs jelentős tagsága, de az elnök bizakodó. Egy fillér állami támogatást sem igényelnek, mindent saját erejükből kívánnak megoldani. A kérdésre, hogy nem utópista-e, azt válaszolta, hogy inkább futurista. Lehet, hogy igaza van. rendelkező elmékre. Kádár Béla személyében ilyenre sikerült is ráakadnia Antall Józsefnek. Egyébként őí az egyetlen olyan miniszter, akinek esetében a kormányfőnek sikerült tartania magát a korábbi bejelentéshez, miszerint kabinetjébe nemzetközi hirii független szaktekintélyeket is be kíván vonni..
