Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-25 / 4. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 1. 1990. POLITIKAI SZEMLE Horn Gyula álmatlan éjszakája Blaine Harden riportja a Washington Posthoz. BUDAPEST. A külügyminiszter fent volt egész éjszaka. Fel és alá sétált dolgozószo­bájában. Időnként megállt, egy-két gondola­tot vetett az íróasztalán lévő papirtömbre, azután újból kezdte a fel-alá járkálást. Nagy dilemmában volt a magyar külügy­miniszter tavaly aug. 22-én. Mi történne, ha visszaküldené a Magyarországra seregié kelet-németek ezreit? És mi történne, ha megnyitná az osztrák-magyar határt, hogy azon keresztül és túl ózó'nöljenek Nyugat- Németország felé? Azok a kelet-nemetek nem politikai disszi- densek voltak. Fiatal középosztálybeli néme­tek, legtöbbjük szakképzett, tehetséges munkaerő. Ezek azt mondták, nem térnek vissza hazájukba, a rendőrállamba, ahol semmiből sincs elég. Nyugat-Németország- ba akartak menni, ahol nagyszerű áj lakást lehet béreini, ahol új modern autókat és friss zöldségét lehet vásárolni mindenkinek, nemcsak a kiváltságos bürokratáknak. Tudatában volt a külügyminiszter, hogy Magyarország aláírta a bécsi protokolt, amelyben megfogadták, hogy menekülteket nem kényszerítenek visszatérni hazájukba. De azután arra is gondolt, hogy szerződése volt Magyarországnak az NDK-val, amely szerint nem engedhetik ki országukból egymás polgárait különleges felhatalmazas nélkül. Horn elővette a szerződés kéziratait, tanulmányozta, mit csinálna a Német Demok­ratikus Köztársaság, valamint Csehszlovákia, ha megtörné a szerződést. Ezek az országok fő kereskedelmi partnerei voltak Magyaror­szágnak. Hajnaltajban végre döntöttem, mondta nekem a külügyminiszter. Nincs más kiüt. A szerződés, amit 1968-ban aláirtunk, ember­telen volt. Emberies megoldást kell talál­nunk, tekintet nélkül a következményekre. Kovács László helyettes külügyminiszter megmondta nekem, hogy azért előzőleg tapintatosan megpendítették a határ meg­nyitásának gondolatát a szovjet külügymi­nisztérium előtt. A szovjetek nem tiltakoz­tak. Ez volt az előzménye a magyar-osztrák határ megnyitásának a kelet-németek előtt. Nem sokkal ezután összeomlott Honecker kormánya, a csehszlovák kormány és decem­ber végén a Ceausescu diktatúra. SOBEL OVERSEAS CORP. IKKA ORSZÁGOS FŐÜGYNÖKSÉG 330 East 79th St., Suite IC, New York, N.Y. 10021 TEL.: (212) 535-6490 Vámmentes küldemények PÉNZKÜLDÉS Műszaki cikkek * Kocsik * Televíziók Csemegecsomag * Háztartási gépek stb. FORDULJON IRODÁNKHOZ TUZEX - CSEHSZLOVÁKÉBA KIVONULNAK A SZOVJETEK A BBC tv híradója kiemelte: Magyaror­szág az első a Varsói Szerződés tagállamai közül, amelynek Moszkva elkötelezte magát a csapatainak teljes kivonására. Németh Miklós szerint a Szovjetunió "beleegyezett" a csapatkivonásba. Az AFP szerint Moszk­vában a közlést megerősítették: Perfiljev külügyi szóvivő elmondta, hogy a kérdésről rövidesen tárgyalások kezdődnek. A hír­ügynökségek rámutattak, hogy a magyar kormányfő szerint ez ügyben megállapodás született Rizskov szovjet miniszterelnökkel is. Az AFP egy NATO-szóvivőre hivatkozva Brüsszelből jelentette: a NATO szeretné, ha a Magyarországról történő szovjet csa­patkivonás ügye - amelyben Budapest és Moszkva jan. 23-án megállapodott - részét képezné a hagyományos haderőkről szóló kelet-nyugati megállapodásnak. • BUDAPEST. Németh Miklós miniszterel­nök független jelöltként indul a választá­sokon. A Reuter hírügynökség szerint a kormányfő függetlenként történő jelölése jelzi: esetleg eltávolodik a párttól is, ho^y "mentse politikai bőrét". Németh (Miklós, a parlamentben újságírók kérdésere azt mondta: "Függetlenként és az MSZP jelölt­jeként egyaránt indulok, de elsősorban az MSZP jelöltjeként". A Reuter egy köz­véleménykutatás alapján azt irta, hogy 1000 megkérdezett közül 16 százalék az MSZP-re, 14 százalék az SZDSZ-re, 23 százalék az MDF-re szánta szavazatát. • A Washinton Post terjedelmes cikket szentelt a magyarországi antiszemitizmus újjáéledésének. A téma a lap szerint alig­hanem a magyarországi választási kampány egyik kérdéseként is felmerül. Csurka István, az MDF egyik vezető személyisége körül is tetőz a vita, aki cáfolta ugyan, hogy kijelentéseinek antiszemita éle lenne, de megnyilvánulásai "aggasztják a zsidó veze­tőket, sőt sokakat saját pártjában is".( A lap szerint Csurka megjegyzései legalább annyira irányulnak az SZDSZ ellen, mint , a volt kommunisták ellen. A The Washing­ton Post rámutat: egy nyugati diplomata szerint mostanában a budapesti minisz­tériumokban sokat hallani olyan megjegy­zéseket, miszerint a zsidók nem lojális magyarok. Mégsem a régi fasiszta antiszemitizmus­ról van szó, hanem új, nemzeti es keresz­tény érzületről, amelyhez tapad nemi anti­szemitizmus is. • A Független Kisgazdapárt programismertető nagygyűlésén Torgyán József, a párt válasz­tási irodájának vezetője szükségesnek mondotta a szovjet csapatok haladéktalan kivonását Magyarországról. Kijelentette: amennyiben a FKGP kormányzópárt lesz, javasolni^ fogja ^ Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből. Élesen támadta az MSZMP-t és az MSZP-t, szükségesnek nevezte az elmúlt negyven év vezetőinek büntetőjogi felelőssegrevonását, és úgy fogalmazott, hogy mindkét párt bolsevik, rosszabb a fasisztáknál. A párt programjának kulcseleme az agrárprogram, amely kifejti, hogy a földtulajdonlásban az 1947 nyarán befejeződött földosztásnak megfelelő álla­pothoz kell visszatérni. Szűrős Mátyás meghívására január 25-én, 26-án hivatalos látogatást tett Magyaror­szágon Vaclav Havel, a Csehszlovák Szocialista Kó'ztársaság elnöke. BUDAPEST. Dr. Szűrős Mátyás javasla­tára találkozó jött létre a Köztársaság ideiglenes elnöke, Németh Miklós minisz­terelnök és Nagy Sándor, a SZOT főtitkára között. Véleményt cseréltek belpolitikai életünk néhány olyan jelenségéről es meg­nyilvánulásáról, amelyek aggodalomra adnak okot, és cselekvésre kell, hogy ösztö­nözzenek. A szociális, gazdasági problémák­kal foglalkozva megállapították, hogy a kialakult nehéz helyzet veszélyezteti a békés átmenetet es az ország müködékepes- séget. Ezért a kormány és a szakszerveze­tek arra törekednek, hogy a már létező érdekegyeztető formák, fórumok mellett közvetlen kapcsolatok, megbeszélések keretében is tisztázzák a fennálló nézet­különbségeket. Szót váltottak néhány árpolitikai kérdés­ről is. A tárgyalás résztvevői hangsúlyoz­ták, hogy a mai helyzetben mindenekelőtt az ország, a dolgozó emberek érdekeit szem előtt tartva kell és lehet a gazdasági átalakításra törekedni. Egyetértettek abban, hogy mindenekelőtt gazdasági eszközökkel kell gátat emelni az infláció felgyorsulása elé. Az afrikai frontországok (Angola, Bots­wana, Mozambik, Zimbabwe, Zambia, Tan­zania) elnökei Lusakában úgy határoztak, hogy tiltakozást juttatnak el Budapestnek Roelof Pik Botha magyarországi látogatása miatt - közölte Kenneth Kaunda zambiai elnök. Botha fogadását Kaunda "indokolat­lan engedelmességnek*1 minősítette és közölte, hogy a tiltakozás kifejezi majd az afrikai nép "elszánt érzelmeit". Thurmer Gyula, az MSZMP országos elnöke Békéscsabán a párt választási nagy­gyűlésén mondott beszédet. Elutasította azt a vádat, hogy a szocializmus juttatta a mostani helyzetbe Magyarországot. Mint mondotta, éppen a szocializmus hiányzott, amikor túlburjánzott a bürokrácia, amikor rossz válaszokat adott a párt a világ és a gazdaság kihívásáért, vagy amikor nem találta meg a megfelelő vezetőket. Kifej­tette, hogy az MSZMP számára elfogadha­tatlan a jelenleg Magyarországon zajló nyilt ( kommunistaellenes, baloldalellenes kampány. Az MSZMP-t és a kormányt is vétkesnek mondotta abban, hogy az ország­ban megkezdődött a tőkés restauráció, amely millióknak elnyomást, szegénységet jelent majd, s csak néhány százezer embert tesz gazdaggá. MOSZKVA. Tárgyalások folynak a szov­jet hatóságok és az Azerbajdzsani Népfront kozott. Vezirovot, az Azerbajdzsáni KP KB első titkárát leváltották tisztségéből es kizárták a pártból, s lehetséges, hogy bíróság elé kerül. Helyére Mutalibovot, a köztársaság eddigi miniszterelnökét vá­lasztották me^. Az azerbajdzsani-örmény határ nahicsevani szakaszán a szembenálló felek tűzszünetet kötöttek. Az afgán ellenzék az iszlám konferencia Összehívását javasol­ta a kasmiri es azeri muzulmánok hely­zetének megvitatására. A kaukázusi hely­zetről tárgyalni fognak iráni és szovjet tisztségviselők.

Next

/
Thumbnails
Contents