Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-25 / 4. szám

Thursday, Feb. 1. 1990. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. nácim uim riiisr rnrnm A Hungarian Human Rights Alapítvány beszámolója ti ## I I I- Kiküldött tudósítónktól ­NEW YORK, N.Y. Pénteken, január 26-án este számolt be a new yorki Magyar Házban Hantos László, az Alapítvány delegációjának romániai látogatásáról. A csoport több kongresszusi képviselővel, valamint a Vö­rös Kereszt képviselőivel egyidóben utazott Romániába. Amikor a csoport Temesvárra érkezett, a harcok még nem szűntek meg a hősi városban. Hámoseknak volt alkalmuk Nt. Tőkés Lászlóval beszélgetni és e beszélgetések­ről magnófelvételeket készítettek. Tőkés László elfogadta meghívásukat az Egye­sült Államokba, amelyre valószínűleg márci­us havában kerül sor. A csoport benyomása az, hogy a viszony a magyar es a roman nép kozott lényege­sen javult. A nép ellátása jó, de az elmúlt évek megpróbáltatásainak nyomai meg érezhetők. Az emberek még mindig nincse­nek teljesen meggyőződve, hogy Ceausescu- ek hívei nem fognak megpróbálkozni (a visszarendezessel. Sajnálattal állapítottak meg, hogy azok kozott, akik hősiesen küzdöt­tek román részről Ceausescu ellen, megma­radt a magyarellenesseg bizonyos foka. Jellemző erre a neves iróno Doina Cornea magatartása. Az amerikai csoportban többen támogatják a javaslatot, hogy az idei Nobel- békedijra Nt.Tőkés Lászlót ajánlják a Nobel- bizottságnak. Az Alapítvány felkéri az amerikai magyarságot, hogy segítsek a romániai magyarságot. Különösen szükség van Erdélyben egészségügyi felszerelésekre, hőmérőkre, gyógyszerre, valamint magnókra, másoló gépekre. Csekkeket a HHRF nevére kérnek e címre: Hungarian Human Rights Foundation, PO Box J. Gracie Station, New York, N.Y. 10028. “VISSZA ERDÉLYT!” AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG FELIRATA A Ft. Dömötör Tibor elnöklete alatt tevékenykedő Amerikai Magyar Szövetség konferenciát tartott január 6-án Linden, N.J.-ben. A konferenciád határozati javas­latot fogadtak el Erdély és a magyar-román határ kérdésében. Feliratukat a magyar kormányhoz is eljuttatták. A felirat szerint Magyarországot igazság­talanul sújtotta úgy az 1920-i trianoni, mint az 1946-os békeszerződés. A magyar kormány - állítja a felirat - 1914-ben Tisza István vezetésével ellenezte - amig lehe­tett - az első világháborút, de a békeszer­ződés megkötésében mégis a magyarokat gyűlölő francia, cseh és román kormányok szempontjai érvényesültek és megfosztot­ták az országot területe kétharmadától, sok millió magyart helyezve idegen uralom alá. A két világháború között - folytatja a felirat - Magyarországon volt a legbiz­tonságosabb a zsidóság helyzete, egeszen 1944. március 19-ig, amikor a németek megszállták az országot. Magyarország sokkal szívesebben harcolt volna a nyuga­ti szövetségesek oldalán, de ezek nem voltak hajlandók együttműködni velük és igy a magyar kormány kénytelen-kelletlen a németek oldalán lépett be a háborúba. De még igy is sikerült megmenteniük 125.000 zsidót. A sorozatos igazsagtalanságokat most békés tárgyalások utján kellene megszüntet­ni. Erdélyt békés megállapodás alapján vissza kell csatolni Magyarországhoz, de ha ez egyelőre nem lehetséges, akkor intéz­kedni kell, hogy az erdélyi magyarságnak teljes politikai, kulturális és gazdasági jogokat adjanak. Ehhez kérik az Egyesült Államok kormányának támogatását. Lapunk elsők között javasolta egy auto­nóm magyar terület visszaállítását. ( De határváltoztatások követelése egeszen más megítélés alá esik. Az egyik magyarázata annak, hogy Ceau­sescu oly sokáig fenn tudta tartani( átkos uralmát az, hogy állandóan az ország föl­darabolásának veszélyével f ijesztgette a román népet. A feldarabolas tervevei ter­mészetesen a magyarokat vádolta. (Lásd .txrj i '-í í'C'qíF trióéi ’ V ­Nt. Tőkés nyilatkozatát egy másik cik­künkben.) Es most, Ceausescu dicstelen halála után, egy amerikai-magyar szervezet nyíltan követeli a határváltozásokat, a magyarlakta területek visszacsatolását Magyarországhoz. De egy ilyen követelés messzebb megy a magyar-román határoknál. Ha van egy szempont, amelyben megegyezik úgy Nyu­gat, mint Kelet-Európa, az a II. Világháború utáni határok sérthetetlensége, legalábbis jelenleg. Ha a magyar határok megváltoz­tathatók, akkor a németek követelhetik a német-lengyel határok megváltoztatá­sát, mert a II. Világháború végén nagy kiterjedésű német területek kerültek Len­gyelországhoz. Es a románok követelhetik Moldávia visszaadását a Szovjetuniótól. Es a lengyelek követelhetik Kelet-Lengyel- ország visszacsatplását. A Romániában jelenleg végbemenő politikai erjedés, for­rongás állapotában ezek a követelések gyufával való játéknak bizonyulhatnak egy puskaporos hordó körül. Vajon figyelembe vették-e ezeket a körülményeket a AMSZ delegátusai janu­ár 6-i feliratuk szerkesztésekor és elfo­gadásakor? Deák Zoltán MAGYAR UROLÓGUS Dr. GEORGE KLEIN Comell-diplomás, urológus szakorvos RENDELŐK: 120 E 79 St. New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blvd. Forest Hills, N.Y. 11375 Mindkét office telefon: (212)744-8700 . • Prosztata problémák • Vasectomy • Húgyúti fertőzések • Impotencia • Vesekő . • Vese- és hólyagdaganatok 24 órás díjtalan telefon-konzultáció Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk FELEDHETETLEN PILLANAT Örökké a szemem előtt van az a kép, amikor egy román kisfiú ( (Gavriu (?)-Gavroche) fut át a téren kezeben egy vekni kenyérrel; géppuska ugat mögötte, a tankok pánceltornya bezárul, megáll a szív, pisszenni sem mer a lélek; a lövedékek ott szikráznak a gyermek laba előtt, vijjogva pattognak körülötte, o pedig szárnyal akar egy angyal, az őröktől fogva serthetetlen; csillogó szemmel, kacagva( fut, kenyeret visz a katonáknak, és odaér és odaadja... Ez az a pillanat, ez az öntudatlan halal- megvetés, ami embervoltunkat és a terem­tés isteni voltat hihetővé teszi. Iszonyatos melység van mögötte, a jóság és szabadság végtelen vágya. Ebben a rajongó szárnyalás­ban, felelemnélküliségben én benne erzem minden reményemet és minden nyomorúsá­gomat. Hány éven át féltettem nem az életemet, csak életem kényelmét, nem a becsületemet, csak a becsület illúzióját, annak a zsarnokságnak a délibábjától, gyenge visszfényétől, amellyel a román kisfiúk nevetve szembenéztek. Pontosan és biztosan tudom, hogy azok a gyermekek értem is meghaltak ott, s azért, akit legjobban szeretek: a kislányomért. Nem a zsarnok sebtiben való elitélése és gyors halála számomra a katarzis, ^a csillagfényesség, amely az 1989-es esztendőt beragyogja, hanem a tömeges emberi nagy­ság, amelynek tanúi voltunk. ( Meg kell értenünk, ami ott történt, értünk is történt, s minket is felemel. Próbáljunk nem lapulni többé. Próbáljuk mindennapja­inkba beleszóni azt a romantikát, azt a fenséget, azt a lelket, amely oly szépen bomlott ki ott és itt 1989 karácsonyán. Kristóf Attila BUDAPEST. Szúrós Mátyás ideiglenes köztársasági elnök fogadta Király Károlyt, a román Nemzeti Megmentési Front Taná­csának alelnökét, aki gyógykezelésre érke­zett Magyarországra. Szűrös Mátyás komoly aggodalommal állapította meg, hogy Romániában régi reflexek és struktúrák működnek. Úgy tűnik, hogy a román fel nem kész a dikta­túra által megszüntetett, illetve nem enge­délyezett olyan intézmények működésének újraindítására, mint pl. a kolozsvári Magyar Fökonzulátus, a bukaresti Magyar Kultúra Háza. Király Károllyal megbeszélést foly­tatott Pozsgay Imre, Tabajdi Csaba és Antal József is. Megjelent oi 1990-es MAGYAR ÉVKÖNYV * I *f < t Ara 7.- dollar + postaköltség 1.- dollar Megrendelhető: Amerikai Magyar Szó 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 Megrendelő szelvény Kérem küldjék részemre az ÉVKÖNYVÉT, mellékelem az árát. Név:....................................................... Cim:...................................................................... * t - <J. . jJiojejsRj? „ti r4v,M).............

Next

/
Thumbnails
Contents