Amerikai Magyar Szó, 1989. július-december (43. évfolyam, 27-48. szám)
1989-09-07 / 33. szám
Thursday, Sep. 7. 1989. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. A “ZÁSZLÓ” Nekünk^ magyaroknak is van zászlónk: piros-feher-zöld. Az olimpiai játékokon, ha meglátjuk lobogni, mindig valami különleges érzés markolja meg a szivünket. Ahol sok nemzet zászlaját látjuk lobo^ni^ mindig keressük a "Mi zászlónkat". Feltó szeretettel nézünk fel rá es leiekben megsimogatjuk. Egyszer gyermekkoromban (lehettem 8-10 éves) majális volt. Fényes papirosból mi magunk csináltuk a zászlót és ream került a választás. Én vittem a zászlót egészen az erdőig. Mindig emlékezni fogok erre a nagyszerű érzésre, hogy a gyereksereg élén az en kezemben lobogott a három szinu zászló. A mi zászlónk nagyon szerény. Nem lobog a postahivatalok előtt. A közhivatalnokok hatamö^ött sincsen, magánházakon csak elvétve látni nagy nemzeti ünnepekkor. Különleges ünnepekkor es eseményekkor kilobogózzák a városokat és akkor mindannyian büszkék vagyunk a mi magyar háromszinü zászlónkra. ( Senki nem haragudott rá soha, senki sem bántotta. Pedig lett volna haragra ok.. Utolsó felévszázados történelmünk folyamán sokunkkal annyi becstelenseg történt, annyi megaláztatas, mellőzés, de senkinek, soha nem jutott eszebe, hogy a magyar lobogót sárba tiporja, a magyar lobogot összetépje, vagy eppen elegesse. És ha jól tudom, törvény sincsen ezzel kapcsolatban. Ha már törvényt kell hozni egy nemzet zászlajának tiszteletével kapcsolatban, akkor annak a társadalomnak lelkiségében nagyon nagy bajok vannak. Ha már törvényt hoznak arra, hogy bárki büntetlenül meggyalazhatja, erre nincs is válaszom. A mi zászlónk bennünk él, a mi magyar szivünkben és abban biztos vagyok, amig egy magyar él a földkerekségen, féltő gondban és szeretetben lesz része. Benedek Interjú Bródy Sándor unokájával Korunk e^yik fontos, sokoldalú szakmájának, a reklámnak világszerte ismert nagysága: Bródy Sándor az ügilvy and Mather amerikai reklámvallalat nemzetközi elnöke. Ötvenhárom országban működnek a cég irodái. Bródy most az Ogilvy and Mather Budapest Rt. hivatalos megnyitására jött Budapestre. Jóllehet, ez inkább csak afféle barátságos ceremónia volt, mert valójában jó fél éve működik már hazai es szovjet érdekeltséget is képviselve a részvénytársaság. Bródy Öt nyelven beszél, akcentus nélkül társalog magyarul, bár tizenhat éves korában, 1948-ban került ki Amerikába. Valami kötelezi őt erre. A századforduló talán legnagyobb hatású magyar írójának, Bródy Sándornak az unokája. A hires Princeton Egyetemen tanult, s egy diplomatakepző iskolát is elvégzett. Arra is gondolhatott, hogy magyar diplomata lesz, ami persze lehetetlen ötlet volt, hiszen mindez az ötvenes évek elejen történt. De amerikai diplomata sem lehetett; a hírhedt McCarthy^-korszakban mint "Keletről jött" bevándorlót, gyanakodva nézték. így került az üzleti életbe, a Young and Rubicam céghez, ahol lentről kellett kezdenie, ez volt a cég alapelve. Kifutóként indult, 1953-ban a televíziós osztály vezetője lett, majd kreativ igazgató; 1967-ben már a cég európai vezetője, végül 1970-től 1983-ig nemzetközi elnöke. Tőbbszöf gondolt visszavonulásra , de nem tehette. Életeleme az örökös tevékenység. így történt, hogy 1983-ban közös vállalatot alapított a japán Dentsu céggel. 1987-ben újra csak a pihenésre gondolt, ám ezúttal sem sikerült. "Bejött az Ogilvy and Mather" - mondja. Es még számos más igazgatósági tagsag, elfoglaltság, cim es rang a reklámszakmában és az üzleti életben. Életének nyolcvan százaléka utazással telik el. Elve, hogy távolról nem lehet irányítani. Mindennél fontosabb a személyes kapcsolatok kialakítása, a több ezer kliens ezerfajta problémájának megismerése. Élvezi, amit csinál, érdeklik az emberek. Valakinek az ötlete, kezdeményezése, amit aztán a világ másik végén is meg lehet valósítani. Gyakran van New Yorkban, de igazán két helyen érzi magát otthon: Hawaiiban, ahová ötéves fiához siet, és Svájcban, Lausanne mellett, a Genfi-tó fölötti Echichtens-ban. Brody úr hangja érthetően átforrósodik, amikor Magyarorszagra, fiatalságára fordul a szó. Elmondja, hogy egy régi felvételről most hallotta először a Rádióban a nagyapa, Bródy Sándor hangját. Megragadta ízes magyar beszéde, egyszerűsége. Nyomban feltámadtak régi emlékei. A gyerekkor, mikor nagybátyja, Hunyady Sándor sakkozni tanította, még az ügető- re is kivitte. Emlékezik arra az egykori, rendkívül színes tarsasagra, amely összegyűlt náluk. A művészvilág szine-java: Csortos Gyula, Bajor Gizi, a festők (mert Bródy úr anyja is kitünően festett), Czóbel Béla, Diener-öénes Rudolf, Kmetty János ... Majd az ostrom után éledő Budapest nevezetes figurái, Balogh Péter, Dinnyés Lajos... Alexander Brody sem szakadt el teljesen a hagyománytól, o is ir, de csak kis körben publikál, a baratai számára nyomtatja ki gondolatait. Es most már szinte aradnak az emlékek, Molnár Ferencről, aki a New York-i Plaza Hotelban, hajókofferekkel zsúfolt szobában élt, ahonnan alig mozdult ki, régiekről, akik meg ismerték a nagypapát is. Felkerestem egy sikere teljében élő világpolgárt és találkoztam Bródy Sándor unokájával. Karcsai Kulcsár István RUDNAY JÁNOS (1908-1989) Síremlék Siklóson Lapunk egy érdemes ohazai külmunka- társanak Rudnay János haláláról kaptunk szomorú értesítést a napokban. Rendkívül sokoldalú, tehetséggel és ( szorgalommal átszőtt eletutra tett most pontot a kegyetlen halai: könyveket irt, tanított, újított, előadásokat tartott zsűrizett és tucatnyi lapban jelentek meg cikkei. Szülei erdélyiek voltak. Cegléden tett fógimnáziumi érettségit, majd a gazdasági világválság^ éveiben lakatos lett egy textilgyárban, és különböző alkalmi munkákat volt kénytelen vállalni. Autodidakta módjára dolgozott a konzerv-, és édesiparban is. Tanított a vendéglátó- ipari szakmunkásképzőben, a Vendéglátóipari Főiskolán szakdolgozatok konzulenseként, a bíróságok cukrászati szakértőként foglalkoztatták. 1933 óta szakszervezeti tag, 1960-tól a KPVDSZ vendéglátó titkárságának tagja, a szabadakadémia egyik vezetője és előadója. Élelmiszer-ipari es vendéglátó-ipari előadásokat tartott Budapesten és vidéken. Szákkönyvei 1965-töl jelentek meg, részben német, angol, spanyol nyelven is. A kávé cimu müvét Brazíliában (!) is kiadták. Síremléket állítottak az utolsó siklósi várur, gróf Benyovszky Móric nyughelyén. Az 1872 és 1936 között élt főnemest a vár gótikus kápolnájában temették el, sírját azonban a második világháború idején feldúlták. A középkori vár rekonstrukciója során helyreállították ugyan a sirt, helye azonban jeltelen maradt, az ott nyugvó személy emléke feledésbe merült. Benyovszky Móric itthon és külföldön élő hozzátartozói kérésére, az illetékes állami és műemléki szervek hozzájárultak, hogy a várkápolna padozatába beillesszenek egy vörösmárvány fedlapot, rajta a családi címer és az elhunyt neve: Urbanoi és Benyói Benyovszky Móric. 3 és 5 fős üdülök 15 évre, évi 28 - 140 napra Irányár: 525.000 Ft-től 4.950.000 Ft-ig DR. GERGELY ANNA belgyógyász szakorvos kórházi affiliációval (magas vérnyomás, cukorbetegség, szív, tüdő, máj, gyomor és egyéb megbetegedések) Rendelés előzetes bejelentésre hétfő, szerda: délután 3.30-6 óráig kedd, péntek: délelőtt 9-1 óráig Teljes kivizsgálás 330 East 79th St. #1-D (lat fa fed A«*., UaMt) Tel.: (212) 737-0370 Medicare-t és privát Diztositást elfogadok Magyarországi biztosítást elfogadok. telefon- 137-694, telexe 22-3678 * JUGOSZLÁV TENGERPARTI APARTMANOK
