Amerikai Magyar Szó, 1989. július-december (43. évfolyam, 27-48. szám)
1989-08-31 / 32. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Aug. 31. 1989. KUBAI KRITIKA HA EGYSZER RAJUK IS GONDOLNÁNAK... "Nekem mindig az volt a véleményem, hogy a legrosszabb, ami egy emberrel történhet, ha elrabolják tőle a hazáját. És a második legrosszabb az, ha nem volnának emberek, akik szeretettel fogadják őket és nyújtanak nekik hajlékot." így a szó szerinti idézet az Amerikai Magyar Szó címoldalán a First LadytŐl, aki Tahitótfaiuban meglátogatott ó'tszáz magyar erdélyi menekültet. De vajon ez a joszivu, megértő asszony a férje előtt felvetette-e a kérdést, hogy Erdély magyarlakta területeit nem lehetne-e visszacsatolni az anyaországhoz, hogy a román önkényuralom alatt ne kelljen két millió magyarnak szenvednie? És szavainak elhangzása után gondolt-e arra a szintén szomorú tenyre, hogy évszázadokkal ezelőtt ezen a kontinensen millióknak rabolták el a hazajat es a földönfutóvá lett szeren- csetleneket (a legsivarabb területeken kijelölt rezervátumok nyomorába taszítottak, megfosztva Őket még a szabadságuktól is! Vagy az Elnök ór Budapesten a huszonötmillió dolláros ajándékcsekk átadásakor gondolt-e ra, hogy idehaza egyszer valamelyik rezervátumban az indiánokat is meg kellene ajándékozni egy hasonló csekkel, vagy még gavallérosabban egy milliárd dolláros adománnyal es hagyni a B-2 hadi- repülogepeket, vagy egyéb költséges fegyvereket, amelyek a béke korában amúgy is szükségtelenek. Vajon gondolt-e rá akár ö, akár az ország vezető politikusai közül bárki, hogy egymilliárd dollárral az indiánokat gyilkoló nyomorra milyen kémény csapást lehetne mérni, hogy meg lehetne szüntetni vele a munkanélküliséget, amely nagy számban kergeti Őket az alkohol karjaiba es végül az öngyilkosságba, vagy a mély depresszió állapotába. Hogy egészséges lakásviszonyokat lehetne nekik biztosítani, hogy kielégítőbb orvosi kezelésben és gyógyszerellátásban lehetne őket részesíteni és ezzel csökkenteni soraikban a természetes elhalálozást. Hogy erőteljesen fel lehetne karolni a többnyire művészi alkotásnak számitó indián kézműipart és egyetemekre lehetne küldeni a rezervátumok tanulni vágyó ifjúságát.( Egyszóval segíteni lehetne okét az érvényesülésben anélkül, hogy elvárnánk tőlük a beolvadást, sót egy kis jószándekkal ki lehetne bővíteni a szűkre szabott rezervátumok határait és a megalázó rezervátum szó helyett az autonóm territory megnevezést használni, mert vedett területeket az állat- és növényvilág megóvására tartanak fenn. Az indián törzseket pedig úgy tekinteni, mint független népét és ilyen minőségben bánni velük. Ha ez megtörténne, az indiánok i bizonyara még hűségesebb barátai lennenek Amerikának és azt mindkét fél a nemzeti megbékélésnek tekinthetné. De addig nem, habár (ellenseges ^fellépés megnyilvanulasa az indiánok részéről csak ritkán tapasztalható, a tudat él bennük, hogy az évek volt ez a föld es kilátástalan létkörülményeik is keserítik Őket, mint ahogy keseríti az erdélyi magyarságot is a roman elnyomás. Igaz, hogy az indiánokat ebben az országban senki sem üldözi és senki sem tagadja, hogy az Övék volt ez az egész kontinens, de nem is törődik velük senki. Pedig Istennek tetsző cselekedet volna, ha törődnénk velük, ha igazságot szolgáltatnánk nekik, ha belátnánk, hogy a hajdani indián törzsek nem követtek el semmi bánt a fehérek ellen azzal, hogy A budapesti Magyar Nemzet julius 18-án kommentárt irt a kubai Ochoa tábornok kivégzéséről, akit a kábitószerkereskedelem- ben való részvétele miatt Ítéltek halálra. A kommentár Írója, Nagy Gabor visszhangozta a gyanúsítást, hogy maga Castro is foglalkozott kábítószer csempészéssel, sót még a halott Allende chilei elnökről es a kubai nép nemzeti hőséről Che Gue- váráról is ugyanezt állította. A kubai Kommunista Párt hivatalos lapja, a Granma eleshangü cikkben válaszolt Nagy Gábornak, amelyet a Magyar Nemzet aug. 10—i számában minden kommentár nélkül közölt. E ' válaszcikkbol idézzük az alantiakat: Ha ez nem Magyarországon esett volna meg, akkor Miamiban történhetett volna, az ott élő ellenforradalmárok legocsmanyabb panflettjében jelenhetett volna meg. Legjobb bizonyítéka ennek, hogy az ismert ellenséges rádió félénken vagy lomhának aligha nevezhető tollnokái közölték és teljesen hiteltérdemlónek találtak: Nagy Gábor, a "Magyar Nemzet" hírlaptól a kubai forradalmat a gyalázkodásig sértő cikket irt "A tábornok és a kábítószer" címmel. A magyar újságíró kizárólag a Nyugathoz fordul, s minden információja a Miami-i Egyetem, a "Newsweek" amerikai és a "Cambio 16" spanyol folyóirat és - miért hiányozzék - a "kubai emigránskörök" anyagaira hivatkozik. Nagy Gábor kétségbe vonja, hogy Fidel és az ország felső vezetése nem tudtak volna a kabitószercsempészésröl és még azt is elhinti, hogy "Ochoa és társai leleplezése nem bizonyítja, hogy Fidel Castro- nak nincsen köze a kábitószerkereskede- lemhez". Még messzebbre megy. A szenátus sötét anyagaira hivatkozik, hogy azt állíthassa, hogy 1961-tol - csak két évvel a forradalom győzelme után - már kapcsolat jött létre Che Guevara és Salvador Allende között "kabitószercsempész-hálózar f kiépítésére DÓl-Amerika és az Egyesült Államok között". Nagy Gabor e trágársággal Latin-Amerika két olyan nagyjának, hősének emlékét sérti meg, akiket már a történelem halhatatlanná avatott, olyanokét akik más-más utón kerestek Latin- Amerika felszabadulását, s e vállalkozásért drága életüket áldozták. De most pironkodás nélkül sajátjaként arról beszél, hogy a kubai kormánynak "le kellett számolnia a hadseregben népszerű Ochoával" és minden alap nélkül "hadsereg növekvő elégedetlenségét" huzza ala. A kubai nép évszázados, gyönyörű hagyományait jelzői, hazugságai és rágalmazásai nem homályosithatják el. Ha Nagy Gábor megkísérelné felolvasni cikkét a kubai dolgozók bármely közössége előtt, nem tudná befejezni. Nem hagyná, hogy megtegye a nép felháborodása. Mitöbb felolvasását nem fejezhetne be a Kossuth, Kun Béla és a spanyol nép oldalán az 1936-os a hazájukat védték és a ma élő utódaik sem érdemtelenek arra, hogy ez a hatalmas, gazdag államszövetség rehabilitálja Őket és hatékony támogatást nyújtson nekik. Mert ha az Egyesült Államok a B-2 bombázók tervbe vett megvásárlására nyolcmilli- árd dollárt tudna költeni, akkor az emberszeretet jegyében az indián nép megsegi- tésére ís fordíthat egy-két milliardot minden megerőltetés nélkül. ■ Takacs Lajos polgárháborúban küzdő magyar internacionalisták történelmének örökösei, a magyar munkások jelenlétében sem. Magyarország forradalmárai hamarosan felismernék, hogy kilóg a lóláb, ratapintanának az ellenforradalmi lényegre. Akik igy lepnek fel, bármennyire is a "reform", a "pluralizmus", vagy ki tudja mily címkék álarca mögé bújnak is, összejátszanak az észak-amerikai adminisztrációnak a szocializmus elleni jelenlegi világkampányával. Nincs miért kizárni, hogy olyan alakok, mint Nagy Gábor valamilyen módon elkötelezve érzik magukat, hogy viszonozzák a birodalomnak azokat a soványka gazdasági segítségnyújtási ígéreteket, melyeket George Bush tett Magyar- orszagnak mostani látogatása során. Ennek tulajdonítható, hogy egy tál lencséért eladja elveit. Ilyen kábítással, mint mellyel ez az ideolögiakereskedó él - A tábornok és a kábítószer - megcsinálhatja, saját egyéni "forradalmát" és, például, megpályázhatja a "Marti Radio" budapesti tudósitói posztját. Kuba népe nem hajlandó szó nélkül ilyen támadást eltűrni, s az ilyen támadások különösen visszataszítók, ha éppen a Magyar Népköztársaság egyik újságában jelennek meg. Ráadásul a "Magyar Nemzet" nem egy ellenforradalmán röplap, nem is az úgynevezett informális vagy ellenzéki szervezetek egyik orgánuma, hanem éppen a Hazafias Népfront lapja. Mi, kubaiak három évtizede harcolunk a közös ellenség rágalmai ellen. Ha most más földrajzi szelességről nyitnak össztüzet, a kubai nép tudni fogja, hogyan szálljon vele szembe. Grósz Károly kanadai üzletembereket fogadott Andrew Sarlós és Grósz Károly. Budapest. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára fogadta aztf az üzleti küldöttséget, amely Andrew Sarlós kanadai üzletember vezetésével tartózkodott Magyar- országon. A delegáció tagjai között volt a Nova Corporation of Alberta és Tengelman üzleti csoport több vezetője és képviselője. A találkozón véleményt cseréltek a magyar-kanadai kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Egyetértés volt abban, hogy előrelépésre van szükség a vegyipari együttműködésben, a Magyar Beruházási Alap létrehozásában és más jelentős üzleti vállalkozás fejlesztésében. A megbeszélésen jelen volt Derek Fraser, Kanada magyarországi nagykövete. TERJESSZE LAPUNKAT
