Amerikai Magyar Szó, 1989. július-december (43. évfolyam, 27-48. szám)

1989-07-06 / 27. szám

Thursday, July 6. 1989 AMERIKAI MAGYAR SZO if/is A MAXIM GORKIJ Elmondok egy titkot életünkből a kedves olvasók­nak. Nyári vakáci­ónkat leggyak­rabban egy sze­rény Caskill-i nya­ralóhelyen, a World Fellowship Ker­honkson, N.Y.-i telepen töltöt­tük felesegemmel. A hetvenes évek közepén két Ízben is kivételt tettünk a szabály alól. Egy heti hajóutazásra mentünk a Maxim Gorkij nevű szovjet gőzösön. Ez a hajó eredetileg egy német luxusha- ;jó volt. A szovjet kormány megvette és ók rendeztek ilyen luxusutazásokat. Ritkán volt nagyobb nyaralási élvezetünk, mint azon a hajón eltöltött napok. Az étke­zés elsőrangú, a kiszolgálás udvarias, a Karib-tengeri élmenyek feledhetetlenek voltak. És mindezek fölött a szovjet fele­annyiért arusitotta a nyaralási alkalmat, mint a többi hajójáratok. Mentünk volna mi többször is, de a hajót kezdték fenyege­tések érni es végül a szovjet kivonta a Karib-tengerrol és a Volga folyón, meg a Fekete-tenderen járatta. Most azutan arról olvastunk a lapokban, hogy a Maxim Gorkij jégtorlaszokba ütkö­zött az Északi-tengeren és majdnem el­süllyedt. Hát ilyet! A hajó a legmodernebb radar- es egyeb felszereléssel volt ellátva, melyeknek segítségével még tálán a Val­dez kapitánya is képes lett volna elkerülni a jégtorlaszokat! Mi történt? A hajót tulajdonképpen egy ny. német utazási iroda üzemeltette. A legutóbbi utján valami 6(10 nyugdíjas utast szállított. Ezek a németek személyesen akarták ta­pasztalni az "örök napot" a sarkkör vidékén, ahol soha nem nyugszik le a nap. Azon a vidékén sok a jég és ami meg annál is veszélyesebb, hatalmas jégtáblák vannak, amelyek alig látszanak ki a vízből. Ezért a szabály az lett volna, hogy a hajó­nak nem szabad óránkénti 3-4 mérföldnél gyorsabban haladni. De a kapitány, az első jelentések szerint, 15-18 méríöldes sebesség­gel vezette a Maxim Gorkijt. Így azutan beleütközött egy hatalmas viz alatti jég­tömbbe. A hajó léket kapott, de nem süly- lyedt el. Minden utasát megmentettek. A legénység csak akkor távozott a hajó­ról, amikor minden utast elszállítottak helikopterek segítségével a közeli Spitz- bergákra. A hajó beérkezett az ottani kikö­tőbe, és onnan Murmánszkba. Deák Zoltán NEW YORK,NY. A Long Island Lighting Company (LILCO) részvényesei évi köz­gyűlésükön elfogadtak a tervet , hogy fel­adják, illetve eladják a már felépített atom­erőmüvet^ a Shoreham-ot, mivel a szakér­tők megállapítottak, hogy nukleáris veszély esetén képtelenek lennének a szigetet kiüríteni. A hat milliárd dollárba került üzemet EGY dollárért adják el New York államnak. Ennek ellenében az állam enge­délyezni fogja számukra a 6 százalékos villanyszámlaemelést. Nem járnák majd rosszul. A számlát igy is, úgy is a környék lakossága fogja fizetni. N.M.Gandhi Az Atlantic Monthly nemrég részleteket közölt George F. Kennan önéletrajzából. Kennan, aki egyik fő tervezője volt az USA háború utáni politikájának, most, a század végső eveiben, tragikus ország­nak nevezi Amerikát! Ez a súlyos vád olyan, amelyre fel kell figyelni minden gondolkodó amerikainak. Kennan egyike az ország legmélyebben gondolkodó közéleti személyiségeinek. Csodalattal tekint az ország természeti kincseire, de alapjaban véve pesszimiszti- kusan ítéli meg hazaja népét, jövőjét. ( 3U évvel ezelőtt egy másik páratlan tehet­ségű amerikai, ugyancsak Princeton-i, Edmund Wilson, a legkiválóbb kritikusok egyike, szinten ilyen negatívan ítélte meg hazáját. "Arra a konklúzióra jutottam hosszú eletem vege fele, hogy ez az ország, akár itt elek, akar külföldön, nem nekem való. Amikor betekintek olyan folyóiratokba, mint a Life Magazin, akkor úgy érzem, hogy nem tartozkodhatom olyan országban, amilyen ebből a folyóiratból, s más hason­lókból tükröződik vissza." Ezeket a kijelentéseket nem életükben, karrierjükben csalódott öregemberek, sem modern forradalmárok tették, hanem az ország két kiemelkedő szellemi, irodalmi, politikai vezetője. Mindkettő sikeres pá­lyát futott be. Es mégis, mint bevándorolt és velem együtt más bevándoroltak milliói, érthetetlennek tartjuk e két amerikai pesz- szimizmusát. Pedig ezt a két embert az amerikai eszme legkiválóbb képviselőinek tartom. Mindig nagy figyelemmel hallgatom, vagy olvasom, amit mondanak, írnak. Akkor hát mi az, ami kiábrándította őket hazájukból? Mind a ketten egy rég­múlt Amerika gondolatvilágának, politiká­jának társadalmi maradványai. A régi, hivatalos elit képviselői, azoké, akik eddig Amerika értelmiségének, orvosoknak, dip­lomatáknak, ügyvédeknek, professzoroknak, íróknak a legjavát adták az országnak. Ezeknek olyan elképzelésük van Ameriká­ról, amit nem tudnak összeegyeztetni az­zal, amit ma látnak maguk körül, amit olvasnak az újságokban, vagy látnak a te­levízióban. Ezek az emberek mélységesen hazafiak. Csakhogy az ó hazafiasságuk olyan, amelyről Camus azt állította, hogy egy országot nem úgy kell megítélni, hogy milyen, hanem úgy, hogy milyennek kellene lennie. Aki i^y iteli meg Amerikát, az csalódik. Mert bar latja az ország gazdasági egyen­lőségre való törekvését, de látja a ször­nyű ellentéteket a mérhetetlen jórpód és a leírhatatlan nyomor között, az erkölcs DA. GERGELY ANNA belgyógyász szakorvos kórházi affiliáciöval (magas vérnyomás, cukorbetegség, szív tüdő, máj, gyomor és egyéb megbetegedések) RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE HÉTFŐ, SZERDA: délután 3.30 - 6 óráig KEDD, PENTEK: délelőtt 9 - 1 óráig Teljes kivizsgálás 330 East 79th St. #1-D (1st ét 2nd A ve., között) Tel.: (212) 737-0370 ; Medicare-t és privát biztosítást elfogadok 3. és a mérhetetlen erkölcsi züllöttség között. De szerintem Amerika eseteben nem az a fontos, hogy eddig még nem tudta telje­síteni az Ígéretét, hanem az, hogy állandó­an erőlködik, hogjy Ígéretét valóra válthassa. Ez az amerikai géniusz titka. Két evtizede vagyok itt, es úgy látom, hogy Amerika igenis állandóan javul. Ve­gyük például az előrehaladást a faji előíté­letek terén. Ki hitte volna csupán 20 évvel ezelőtt, a hatalmas tüntetések, égő város­részek idején, hogy rövid két évtized múl­tán egy fekete amerikai, Jackson a szava­zatok többségét kapja Virginia államban és eselye volt az elnökjelöltségre. Vagy hogy fekete amerikaiak százait választot­ták me^ azóta magas allami es szövetsé­gi tisztségekre. Amerika állandóan fejlődik. Ez a fejlődés néha bukdácsoló, de mégis halad magasabb színvonal felé. És a fejlődés folyamán fej­lődik nemcsak az állam, hanem a lakosság is. Például a franciák, vagy japánok fran­ciák es japánok maradtak egész történel­mük folyamán. De az amerikai nép jellege alapvető módon változott történelme fo­lyamán és változik a mi napjainkban is. A bevándorlók a világ minden részéből frissességet hoztak az országba. Nincs meg egy ország a világon, amely a jo életet oly mértékben tette lehetöve az egyszeri! embernek, mint Amerika. Egy országot, amely 2(Ml év alatt ilyen eredményt tud felmutatni, nem lehet tra­gikusnak nevezni. (Mr. Gandhi Indiából vándorolt be Amerikába, jelenleg adóügyi szakértő Washingtonban.) ViSEPIRIILÁK $ 6000-ért Az Epox nevű gyógyszergyár végre meg­kapta az engedélyt a gyógyszerellenőrző hivataltól (FDA) az "Epo^en" nevű, vesebaj- gyógyitö pirulájuk árusítására. Ez a pirula megváltást jelenthet 100.000 amerikai vesebajos számára, akiknek jelenleg diali- zisgép segítségével kell vérüket felfrissí­teni. A cég 6000 dollárban állapította meg egy evre való pirula árát. Kongresszusi körökben sokallják az árat. Wall Streeten évi egy milliárd dollárra becsülik a cég várható jóVedelmét eme gyógyszerből. Ez az egyetlen gyógyszer, amelyet ez a cég gyárt. Úgy vélik, hogy a vállalat több, mint 600 millió dollár haszonhoz fog jutni évente. A vállalat ezzel szemben azt állítja, hogy jövedelme csak 250 millió dollár körül lesz és profitja egy részét az eddigi költ­ségek fedezésére, valamint kölcsönök visszafizetésére fogja fordítani. WASHINGTON, D.C. A Veteránúgyi Minisz­térium- 1944 óta több, mint 12 millió há­borús ( veteránnak tette lehetővé házak vásárlását kedvezményes kölcsönök révén. Az utóbbi evekben azonban egyre szaporod­nak a hátralékok. Egyre tö'bb veterán kép­telen a havi részleteket törleszteni. Nem meglepő számunkra, hogy a fizetés- képtelenség 1981-től kezdve no rohamosan. Mig 1981-ben mindössze 12.000 volt a visz- sza nem fizetett kölcsönök száma, az i- dén már 50.000-nél tartunk. mÉG minoic nz ígéret földje

Next

/
Thumbnails
Contents