Amerikai Magyar Szó, 1989. július-december (43. évfolyam, 27-48. szám)
1989-07-06 / 27. szám
4. Thursday, July 6. 1989 HELYREIGAZÍTÁS KÖNYVSZEMLE Mindenkiből lehet zsidó Lapunk junius 8.-1 számában az angol oldalon közöltünk egy kis hirt Körösi Csorna Sándorral kapcsolatban. Az alanti hibaigazítást kaptuk, melynek szívesen a- dunk helyet lapunk hasábjain. Kedves Szerkesztőség! A hibaigazítás mindössze annyi, hog^ Csorna Sándor 15 éves korában még kezdő Nagyenyed-i diák volt. Na^y útjához támogatást Gottingai tanulmányai befejezése után, otthon, Magyarországon kapott, 100 forintot. Célja a magyarok eleinek megkeresése volt. Csorna Sándor a magyarok őshazáját Tibettöl északra velte megtalálni, az ujgu- rok között. Több, mint 100 évi^ tartottuk nagy tudósunk erre ( vonatkozó eszméit tevesnek. Az utóbbi evben, sót hónapokban jelentek me^ közleményekj amelyek szerint Csorna Sándor elképzelése helyes volt. Körösi Csorna Sándor (1784-1842) Erdélyben, a háromszéki székely, Körös nevű faluban született, kb. 1784-ben. (Ez a falu szinte szomszédos Zagonnal, ahol Mikes Kelemen született.) A Nagyenyedí kollégiumban tanult, majd GÖttingenben folytatta tanulmányait. 1820-ban, hazatérése után, 100 forintot (kapott barátaitól, ennyi pénzzel indult el Ázsiába, megkeresni a magyarok őshazáját. Bejárta Ázsiát, négy évet töltött egy tibeti kolostorban, Lasszában, ahol a tibeti nyelvet és a buddhista irodalmat tanulmányozta. A továbbiakban a bengáli kormány támogatta anyagilag. Elkészítette az első tibeti-angol szótárt, és tibeti nyelvtankonyvet. Mindkettő 1834-ben jelent meg Kalkuttában. Időközben a hazai viszonyok is javultak és a Magyar Akadémia is küldött anyagi segítséget munkájához. 1842-ben másodszor indult a magyarok eleinek keresésére, de útközben megbetegedett (sárgalázban) es 1842 április 11-én meghalt Darjeeling- ben. Ott is van eltemetve. A róla szóló legnépszerűbb f könyvet Korda István irta, címe A Na^y(Ut. A bukaresti Kriterion kiadó gondozásában két könyv jelent meg munkásságáról, irodalmáról, zágoni Jenő készített kötetre terjedő bibliográfiát. Egyébként az egyetlen magyar tudós, akinek a neve a régebbi angol enciklopédiákban is egészen biztosan benne van. Kosa-Szantho Vilma Figyelem! HA ROKONAIT, BARÁTAIT KIHOZATJA Európából vagy már itt vannak VEGYEN KI ÁLTALÁNOS , orvosi és kérhdzi BIZTOSÍTÁST RÉSZÜKRE Hivja (212) 772-3258 számot GuardAH Insurance Inc. ROMox 7314 New York,NY. 10116 i .. I Bruck Edit: Tranzit (Europa Könyvkiadó 113 old.) Bruck Edit Tranzit cimu - 1978-ban irt - kisregényét kerek tízesztendős késessel jelentette meg az Európa kiadó, Székely Éva fordításában. A magyar származású olasz írónőnek ez a müve is életrajzi elemekből építkezik. Az alaphelyzet roppant drámai: egy fiatal nö, aki megjárta Bergen-Belsent, tanácsadóként van jelen egy filmforgatáson. A film haláltáborban játszódik. A forgatás helyszíne egy meg nem nevezett, szláv nyelvű szocialista ország. Méghozza hazánkkal szomszédos - es annak idejen hazánkból részesedett - szocialista ország. A főhősnő drámája nekem nem abban rejlik elsősorban, hogy újra kell elnie a borzalmakat: be kell mutatnia a színészeknek a csajkáért kapdosó mohóságot, az ütlegelés tompítására irányuló fejvédó mozdulatokat, az éhenhalas "koreográfiáját" - es igy tovább. Nem. A dráma csúcspontja szerintem a könyv elején van, ,a tizedik oldalon, amikor Lindát, a főhősnőt a forgatás helyszínéül szolgaló kisváros egyik boltjában gyűlölködve lefasisztakur- vázzák. Öt, ( akit majdnem elpusztított a fasizmus. Ám ott nem a zsidót latjak benne, hanem a magyart, a nácikkal szövetkezett nép sarjat. Ebben a jelenetben mutatkozik meg igazán Linda - azaz Bruck Edit - tragikus "balgasága" az a képtelen állapot, amelyről Claudio Magris igy irt: "A zsidó tragédia nem jelképe, hanem konrét arculata lett egy mindenféle zsidó állapoton túlnövő és mindenkire érvényes valóságnak; mindenkiből lehet zsidó, es mindenkiből, zsidóból és nemzsidóból egyaránt lehet a mindenkori pillanat zsidóinak hóhéra." Magyar származású olasz ironó - írtam a könyv szerzőjéről. Először igy kezdtem- szégyelni való módon - a mondatot: "A OJ i . i i . . • >' „ magyarorszagi származású olasz irono. Aztán kijavítottam, egyben elszomorodva amiatt, hogy a hajdan belémtáplált reflexek még most is működnek olykor: nem akarod- zott egyértelműen magyarnak mondanom Bruck Editet. Pedig - hiába él Rómában- rá is érvényes, amit Radnóti irt: ,... az én nemzetem nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars, büdös zsidó, hazam tajai kinyílnak előttem, a bokor nem tép rajtam külön nagyobbat, mint mason, a fa nem ágaskodik lábujjhegyre, hogy ne érjem el a gyümölcsét." Bruck Edit tehát idevalósi. Persze nem itt él. Ez abból is kiderül, hogy az erre, kelet felé honos hatalmat kissé elvontnak, sejtelmesnek, kafkaian kiismerhetetlennek ábrázolja. Nekünk, akik itt küzdöttük végig az életünket, ez a hatalom korántsem volt ennyire misztikus. Konkrét nevű személyekben testesült meg: újmödi tartományurakban, gátlástalan gyarapodókban, magánszorgalmú kutyákban, reszkető szerkesztőkben- és még oldalakon keresztül sorolhatnám, hogy kikben. És ugyanakkor egy sereg tal- pi^-ember is, akiknek köszönhetoen( nemcsak szégyenkezni muszáj az elmúlt négy évtized miatt. Mert ez a föld a felemás években is a hazánk volt - és most, a felére csökkentett emberi értékrend idején is a hazánk.Ere- detileg Bruck Edité is. ÜDÜLÉS A HOLT TENGERNÉL Forrón tűz a nap, oxigéndús a levegő, és még a vadáHatok is szelidebbek, a sós iszap pedig minden bájt meggyógyít - vallják a Holt-tengerhez zarándokló turisták. Kérdés: mi történik, ha elérsz ennek a napsütötte világnak a legaljára? Válasz: tagjaid elernyednek, a tested ellazul, és olyan bolondos dolgokra is hajlandó leszel, minthogy tetőtől talpig bemaszatolod magad büdös, fekete iszappal. Mindez négyszáz méterrel a tengerszint alatt, a Holt-tenger partján. Ennél mélyebbre sehol a világon nem lehet jutni, hacsak tengeralattjáróval nem. Még a legmegfontoltabbak is fölszabadulttá valnak. Egy összesarozott idősebb asszony a vízparton áll egy nagy tükör előtt: "ez a ragacs megfiatalít, megszépít" - kuncogja. Egy csoport tinédzser harci táncot rop, majd sárral kenik be potrohos vezetőjük tar koponyáját. Az tehetetlenül megadja magát. A bolondozás megszokott dolog a szeny- nyezettségtöl mentes Holt-tengernél, s nem ok nélkül. A levegő itt tízszer gazdagabb oxigénben, mint bárhol tengerszinten. Már a puszta lélegzetvetelnek is a nyugtátokhoz hasonló hatasa van. Meg a vadállatok is szelidebbnek tűnnek. A judeai hegyek ábrándos leopárdjai alkalomadtán le-lerandulnak az Ein Gedi-óázis kibucába hogy (a település macskáiból rendezzenek lakomat. A településen földműveléssel is foglalkoznak, de bevételük 70 százalékát a Holttenger adja; még egy sor "ásványokban gazdag" kozmetikumot is gyártanak, melyeket ma mar a datolyával és r a grape-fruittal együtt exportálnak. Ám elsősorban a íoldtápot, mészpátot, brómot, magnéziumot, nátriumot, klórt és kvarcot tartalmazó természetes koktél: a csillogó iszap az, ami az izületi gyulladástól a pikkelysömörig mindenféle bajukra megkönnyebbülést találni idevonzza a világ szenvedőit. Ha valaki tizenöt percig áll a napon, úgy megszilárdul rajta, mint a palacsintatészta, a test fölmelegszik, a faldalom megszűnik. A Holt-tenger helytelen elnevezes, a vízben ugyanis nyüzsögnek a mikroorganizmusok. A Jordán folyo és sós források táplálta kobaltkek beltenger tükre az év 330 napján felhőtlen ég alatt ragyog. Júliusban és augusztusban a hőmérséklet elérheti a C 48 fokot, de ez senkit sem zavar - a Holt-tenger minden évben közel 600 ezer egészségre és szépségre vágyó turistát lát vendégül. És ez Salamon király óta igy van. Arisztotelész meg Aszfalt- tőként ismerte, Kleopátra szépségápolásához importálta a vizet. Mivel a Holt-tenger sótartalma mintegy tízszer koncentráltabb, mint a Földközitengeré, a fürdözok maguktól lebegnek a felszínen, néha hasukat az égnék fordítva még újságot is tudnak olvasni. Az úszás azonban veszélyes is lehet. Ein Gediben, a parton tábla figyelmezteti a fúrdőzóket, hogy fejüket ne mártsák a vízbe: " A vízből inni szigorúan tilos. Ha mégis lenyelt volna valamennyit, azon- (folytatás az 5. oldalon) AMERIKAI MAGYAR SZÓ
