Amerikai Magyar Szó, 1989. július-december (43. évfolyam, 27-48. szám)

1989-11-30 / 45. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Texasban működik a magyar töke Fejedelmi fizetések Angliában Újabban a brit szigetországban is terjed a "kor": egyes menedzserek feltűnően magas fizetese a közvélemény erós felháborodá­sát váltotta ki. A British Airways elnökét, Lord Kinget Amerikában nemrég megkérdezték, mennyit keres. "Összehasonlítva itteni tárgyalópart­nereimmel, en csak szegény rokon vagyok" - válaszolta. Mégis Lord King került a felső vezetők fizetéséről Angliában zajló vita gyújtópontjába. Júliusban ugyanis nyilvánosságra került, hogy két látványos fizetesemelésben részesült: az FKI Babcock PLC gépgyártó vallalat elnökeként 650 százalékkal évi 609 ,765 dollárra, a British Airways elnökeként pedig, 116 százalékkal 603. 184 dollárra tnőtt a fizetése. Eszerint összesen 1 millió 213 ezer dollárt keres egy evben. Összehasonlítva a legnagyobb amerikai fizetéssel - 11,4 millió dollar, amit Paul Fireman, a Reebok International elnöke vitt haza 1988-ban - ez valóban szerénynek mondható, de King és más angol ipari vezetők bére mégis felháborította a brit közvéleményt. Stanley Booth-Clibborn manchesteri püspök egyenest erkölcstelennek nevezte a fizetésemeléseket. Az ellenzéki Munkáspárt kijelentette, hogy a javadalmazások az országot egy erősen széttagolt társadalom felé viszik. Meg Margaret Thatcher miniszterelnök, a szabad vállalkozás eszményének "föpapnője" sem hagyta szó nélkül. "Amikor az elsődleges cél a költségek lefaragása es az infláció csökkentese, nyilvánvaló, hogy különösen az üzleti élet vezetői kötelesek példát mutatni" - mondta. A Thacher vezette konzervatív partnak rosszkor jött a fizetésemelések ügye. A Munkáspárt támadásba is lendült. A párt egyik szóvivője igy fogalmazott: "A kormány, amely kijelenti, hogy nem megalapozottak az egyszámjegyű, 7 százalékos bérkövete­lések, szó nélkül hagyja a felső vezetők fizetéseinek két, sót háromszámjegyí'i emelkedését^ A Munkaügyi Kutatóintézet felmérése szerint a 782 ezer dollárt, va^y ennél is többet kereső vállalati vezetők szama az elmúlt esztendőben 40 százalékkal nőtt. A vezetői fizetések nemzetközi skáláján mindazonáltal az angolokéiul helyezkednek el. Egy átlagos vállalati vezető, akinek cége évi 117 millió dolláros nagyságrendben értékesít, prémiummal együtt bruttó 97 ezer dollár fizetést kap. Svájci kollegája 156 ezer, a nyugatnémet 137 ezer, az olasz 136 ezer és a francia 119 ezer dollárt visz haza évenként. De ahelyett, hogy az ameri­kaiakkal vagy a svájciakkal próbálnának meg lépést tartani, az angolok jobban tennek, ha a japánokhoz mérnek magukat. A japan vezet'ók leplezetlen t ellenszenvvel mérik az eget súroló fizetéseket, mondván, hogy ez demoralizálólag hat az alacsonyabb beosztású dolgozókra. Egy japán vállalatve­zető jövedelme gyakran alig tízszerese a kezdő fizetésének. "A japán vezetők tudjak a legjobban: a vallalat a dolgozóké. Ök a túlélés alapja" - mondja Kiriku Takasi, a Japán Alkalmazottak Szövetségének kutatója. Ha a japan modellt követni fogjak, lehet, hogy a vállalatvezetők viszonylag szegényebbek lesznek, de egyúttal tálán sikeresebbek. Thursday, Nov. 30. 1989. ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT BUDAPEST. Amikor az egész magyar gazdaság külföldi tőkére éhes, nélküle meg sem tud mozdulni, a szerkezetátalakí­tás megindulása csak a vegyes vállalatoktól várható - létezik egy kisszövetkezet, amely nem csak saját (főként szellemi) tőkéjét vitte ki külföldre, hanem másokat is erre csábit. Megkérdeztük a Compu Drug Műszaki Fejlesztő Kisszövetkezet elnökét, Darvas Ferencet: mi erre a magyarázat? Folyamatosan ott kell lenni- Cégünk 1984-ben alakult meg, alig néhány taggal, és minimális, 150 ezer forintos alaptőkével. Öt ev alatt eljutottunk odá­ig, hogy jelenleg 26 országba exportálunk - egyebek közt Japánba, az USA-ba, Svájc­ba, az NSZK-ba. Elsősorban mesterséges intelligenciával es a kémia különféle szakterületein alkalmazható számitógépes programokkal, szoftverekkel foglalkozunk, emellett a számitbgépes kellekgyártas is a vállalkozásunk profiljába tartozik. Tevékenységünk nyereséges, a kisszövetkezet vagyona a múlt évben 25 millió forinttal nőtt. Hetven munkatársunk van, főként diplomás szakemberek. Kezdettől fogva kapcsolatban állunk egy washingtoni céggel, amely technológia átadásával, technológiai transzferrel foglalkozik. A Kiser Research Inc. két evvel ezelőtt az egyik szakértői rendszerünket, kísérletképpen bemutatta egy kiállításon, piackutatást végeztetett, es kiderült: szinte nincs konkurencia, e { I | temaban szabad a piac. Ekkor ajánlotta fel, hogy létesítsünk az USA-ban közös vállalatot. A Compu Drug USA-t tavaly hoztuk létre Texas allamban - öt munkatársa van Austinban -, tevékenysége az egesz észak-amerikai földrészre kiterjed.- Fel sem merült, hogy az amerikai cég hozza ide a pénzét?- Nem. A leányvállalat alapvető feladatául azt tűztük ki, hogy a Compu Drug kémiai szakértői a rendszercsaládot bevezessek az amerikai-kanadai piacon, de emellett a magyar és a kelet-európai szoftverek terjesztésére is vállalkozzanak. Az olyan csúcstechnológiát, amivel mi rendelkezünk, csak úgy lehet értékesíteni, ha honosítjuk a fejlett országok piacain. Innét, Magyaror­szágról semmiképpen nem lehet tudni, hogy ott a piac melyik pillanatban éppen mire fogékony. Nagyobb a bizalmuk,, ha az országukban bejegyzett cégről van szó. Arról nem is beszélve, hogy az USA-ban rendkívül kévés a magyar képviselet, még a keleti partvidéken is alig akad, az ország belsejében pedig szinte nincs is. Óriásiak a lehetőségek, olyanok, amelyekről innét, a Duna partjáról fogalmunk sem lehet. Az USA 20 legfon­tosabb vállalata használja már, vagy most próbálja ki termékeinket. Az IIOI-IÓI a llarvartlií»- Mondana néhányat e nagyok közül?-Nálunk talán a legismertebb a Sandoz, a Ciba-Geigy, a Glaxo, a Marion, de partne­rünk az Upjohn Co., a Merck, az Abbot, a Cyanamide, a Lederlé. Most eppen tár­gyalásokat folytatunk az Amerikai Gyogy- szergyártók Szövetségevei, hogy az USA összes gyógyszergyártó vállalata megkapja szoftverjeinket. Kapcsolatban állunk a világ egyik legna­gyobb számítógépgyártó cégével, az IBM- mel is. Szoftverjeinkért cserébe olyan műszaki es technológiai tanácsokat kapunk, amelyek egyébként nem lennének megsze­rezhetők. Fejlesztőink a texasi leányválla­lat révén az IBM legújabb modelljeire épít­hető programokat készíthetnek. De használják a magyar szoftvereket a legnevesebb egyetemek is, többek közt a Harvard, a Yale...- Jegyzik a tőzsdén is a Compu Drug USA-t?- Ma még nem, de két-három év múlva számíthatunk ra. Addig az árfolyamunkat egy tekintélyes New York-i tőzsdei szakem­ber becsüli fel - egy év alatt jelentős növe­kedést regisztrált.- Ezek szerint egy magyar cég - forin­tért - amerikai vállalat részvényese lehet?- Gyakorlatilag igen. Részvényeseinknek természetesen osztalékot fizetünk, az üzleti haszon azonban énnél több, hiszen texasi cégünk új, eddig feltáratlan piaci lehetőségeket is kinal szamunkra, es a részvények varhato árfolyamnyeresége sem elhanyagolható. Üzletkötések A New Yorkban élő Schick Miklós 3 USA- MAGYAR vegyesvállalatot alapított. 1. Egy NSZK patent alapjan müszemlen- cse gyár beindításában Zsámbékon 24 %-os részvétellel. 2. Budapesten az IMMOBILIA RT-vel 50-50 %-os közös vállalat egy eca 3/4 millió sq. feet irodaépületet terveznek 70 millió dolláros költséggel. Ebben a nagyméretű projectban Schick Miklós az Indianapolis, Ind.-i Miles Kappest építészt és munkatársát, Kovács Andrást, valamint New Hampshire-i Simon György stockbrokert tervezi társként bevenni. 3. A harmadik közős vallalat egy sor (8-10) kis és gyorsan fejlődő magyar ipari vállalat korszerű nyugati gépekkel való ellátásával szándékozik 30-50 %-os társsá válni. ( A magyar maganvallalatoknak egyenként cca 200-250 ezer dolláros befektetéssel. Ebben a közös vállalatban $50.000.- mini­mum tőkével Schick Miklós társakat keres. Nagy-Britanniában augusztusban a munka- nélküliek száma 1.75 millió volt. Közöttük a legtöbben az észak-írek: a lakosság 15.2 százaléka.

Next

/
Thumbnails
Contents