Amerikai Magyar Szó, 1989. július-december (43. évfolyam, 27-48. szám)
1989-07-13 / 28. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 13. 1989. AZ ÖNGYILKOSSÁGOK OKAIRÓL Mar az Osztrák-Magyar Monarchiában is nagy volt az öngyilkosok száma és sok volt a kivándorló. Ezt általában azzal magyaráztak, hogy az itt éló népek pszichikai alkata törékenyebb, mint a nyugat-európai népeké. Ennek is oka van persze: Ebben a régióban túl gyakran éltek át az emberek kudarcokat, s ritkán volt elég idejük arra, hogy ezeket feldolgozzák. i Ezért azután sokan az öngyilkosságba menekültek, vagy vették a vándorbotot, abban a reményben, hogy a. következő kudarcot mar nem várjak meg. Az erőszakos halai önkényes eldöntése (Dürkheim szerint is) menekülés az elet nehézségei elöl. Másutt mondjak a társadalompszichológusok - az emberek döntő többsége ugyancsak menekül a nehézségek elöl, de ott a munkába, a szerelembe, vállalkozásba, stb. menekülnek, itt az öngyilkosságba, az alkoholba, a szenvedélyekbe (nagyobb számban mint másutt). Kritikus időkben (mint amilyen a mostani is) mindez meggyorsul es meghatványozódik, igencsak megnő a sebezhető, a sérülékeny emberek száma, a védtelenek még védtelenebbekké lesznek, a kiszolgáltatottak még kiszolgáltato(ttabbakká, s végsó kétségbeesésükben nyúlnak a méreghez, kötélhez. A pszichiátria szüntelenül keresi a legigazibb választ. Nálunk maga a pszichológia, s méginkább a pszichiátria "burzsoa tudománynak” számított, emiatt "tiltott" volt. Nagy kar, közben a betegek száma nőtt. Ma mar elismert, hogy az egyének igenis szenvedhetnek attól, hogy maga a társadalom beteg. A betegséget nem elhallgatni, az igazságot nem elfojtani, vagy letagadni kell. Sót ki kell beszélni. Ha ezt nem tesszük, többgenerációs mentálhigiénés megbetegedest idézünk elŐ. A mai szimptómák köze sorolják a szakemberek a tudatos társadalmi elfojtásokat, elhallgatásokat, az ideológiai torzításokat, a "hivatalos hazugságokat". Ki érti, hogy miért hallgattak több évtizeden keresztül a koncentrációs tábort megjártak, a Don- kanyarból hazajöttek, a magyar Gulag-bol szabadultak? S ha mar a szülők generációja hallgatott, miért nem kérdezték a gyerekek. Most persze felszakadtak a regi sebek (is). Most egyszerre válik láthatóvá az, amiről már 30-40 évvel ezelőtt kellett volna beszélni. Sokan most meghasonlanak, a legtörékenyebbek ismét menekülnek: önmagukba, ill. az Öngyilkosságba. Néha azt hiszem, hogy valami "átok" ul rajtunk. Sorsrontók vagyunk. Aztán idővel jóvá tesszük a dolgokat, de aztán újra kezdjük. Dr. G.E. Budapest MAGYAR UROLÓGUS Dr. George Kiéin ComeU-diplomás, urológiai szakorvos RENDELŐK: 120 East 79th St., 110-45 Queens Bírd., New York, NY 10021 Forest Hllb, NY 11375 Mindkét office telefon: (212) 744-8700 rendelés előzetes bejelentésre • Prosztata problémák' • Vasectomy • Higyiii fertőzések • Impotencia • Vesekő • Vese- és hófyagéagauatok 24 órás díjtalan telefon-konzultáció Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk 7 7 ■ . BOLGÁR GYÖRGY Washingtoni tevéi úttörőknek Az Amerikai Magyar Szövetség, az emigráció legrégibb szervezete, a ma létező két nagy egyike legutóbbi igazgató tanácsi ülésén régi hagyományt tört meg: azt, hogy nem tart hivatalos kapcsolatot a magyarországi kormányzattal, de meg annak washingtoni képviselőivel sem. Az ülesre ugyanis meghívtak egy magyar politikust Budapestről és egy magyar diplomatát Washingtonból. KÓtai Gézát, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetőjét és Házi Vencel nagykövetet. Mindketten tel is szólaltak a tanácskozáson, mindkettőjüket kiadósán meg is tapsolták, mindkettőjükkel nagyon barátságosan és érdeklődőén el is beszélgettek az ülés után rendezett töltött káposztás, porköltös fogadáson, úgyhogy az ember, mármint a szinten legeslegelső alkalommal meghívott magyar újságíró, nem értette, hogyan lehetséges, hogy ez mindeddig nem így volt. Hogyan lehetséges, ho(gy áttörésnek számit az, ami olyan természetesnek látszik? Le is ültünk egy csendesebb asztal mellé Haraszti Sándorral, az Amerikai Magyar Szövetség elnökével, Beke Imrével, az intézőbizottság elnökével és a pesti vendéggel, KÓtai Gézával,’ hogy megpróbáljuk megmagyarázni azt, ami látszólag nem szorul magyarázatra. Bolgár: Miért hívták meg KÓtai Gézát erre az ülésre? Haraszti S: Nemcsak KÓtai Gézát, hanem Házi Vencel nagykövetet is meghívtuk, és ez sem kisebb dolog, ügy értem, az, hogy eljutottunk oda, hogy meg lehetett hívni egy magyar diplomatát. Bolgár: Nagyon jó, hogy említi a nagykövet meghívását, mert számomra nemigen érthető, hogy még az itteni diplomáciai képviselettel sem tartották a kapcsolatot. Beke l.: Az Amerikai Magyar Szövetség - már 8U éve - a legdemokratikusabb magyar szervezet Amerikában. Ennélfogva a legszélső rétegeket is képviseli a legszélesebb politikai skálán, mintegy a kétmilliós amerikai magyarság parlamentjeként vagy csúcsszerveként. Ezért természetesen arra törekszünk, hogy a baltol a jobboldalig mindenki ügy érezze, hogy az ő véleménye is számit, nem játszotta őket ki senki. Most, főleg azért, mert Magyarországon olyan gyorsan változnak a dolgok, eljutottunk arra a pontra, hogy a szervezet elérkezettnek látta az időt a dialógusra. Ugyanúgy, ahogy Magyarországon is a kiegyezés van napirenden, az amerikai magyarság is úgy gondolja, hogy szoba kell állnunk egymással, beszélgetnünk kell, véleményt kell cserélnünk, hogy kiderüljön, mit lehet tenni a magyarság érdekében. Bolgár: Magyar részről is most jött el az idő? Hiszen csak az utóbbi hónapokban lehet hallani otthon, hogy szükség van erre a bizonyos magyar-magyar párbeszédre. Szóval, mi lett volna, ha három évvel ezelőtt hívják meg önt? KÓtai G.: l'alán három evvel ezelőtt is eljöttünk volna, ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy ez a mostani meghívás mindkét fél munkájának az eredménye, mert mindkét részről megtettük a ránk háruló lépéseket. A magunk részéről újraértékeltük aztj hogy hogyan kötődünk egymáshoz. Úgy ítéljük meg, hogy azonos mércével kell mérnünk minden magyart. Azokat is, akik a jelenlegi országhatárokon belül élnek, azokat is, akik nem saját akaratukból hagyták el a hazát, hanem más határokat szabtak nekik az ismert bekerendszerek és azokat is, akik különböző kényszerekből vagy személyi sérelmek, esetleg vélt sérelmek alapjan hagyták el Magyarországot. A mai demokratizálódó Európában, azt hiszem, megérett az idő arra, hogy eredményesebbe tegyük ezt a kapcsolatot. Bolgár: Beke Imre említette, hogy elérkezett az idő a közős fellépésre. Mi lehet ez kicsit konkrétabban? r KÓtai G.: Van egy sor kérdés, amelyben hasonlóak, esetenként azonosak az érdekeink. Mindenekelőtt ilyen a magyarság- tudatnak a fenntartása, a nemzeti önbecsülés, a közös boldogulás. Különösen így van ez, amikor az emberi jogokról van szó, miután kötelezőnek tartjuk, hogy az emberi jogok fogalomkörébe beleértsük a különböző nemzetiségek egyéni és kollektiv jogait is. Ez az első összekötő kapocs. A másik, hogy a határainkon túl élő magyarság odafigyel arra, hogy mi történik Magyarországon, érzelmileg is kötődik ide, es van egy sor terület, ahol kölcsönösen segíteni, gazdagítani tudjuk egymást. ( Haraszti S.: Nagyon egyetértek ezzel. Es nekünk, Amerikában élő magyaroknak, de más, külföldön élő magyaroknak is tudomásul kell venni egy alapvető tételt: Magyarország csak a Kárpát-medencében van. Mas Magyarorszag nincs. iyY3-ban, a szombathelyi anyanyelvi konferencián ehhez meg azt is hozzátettem, hogy mi lojális polgárai vagyunk a minket befogadó országnak, egyúttal tudomásul vesszük, hogy a magyar nép más politikai rendszerben él, de mindez nem változtat azon a tényén, hogy mi szeretjük az országot es a népét, amelyből származunk. Bolgár: Ezen az igazgató tanácsi ülésen elfogadtak egy figyelemre méltó javaslatot arról, hogy önök támogatják az amerikai kormány garanciáját a magántőke magyarországi befektetésének védelmére. Milyen befolyásuk van arra, hogy a washingtoni törvényhozás - mert végül is tőlük függ - elfogadja-e a javaslatot? Beke 1.: A javaslat valóban új, és mostani elfogadását talán az is magyarázza, hogy míg korábban a szövetség vezetésében több egykori katonatiszt vagy tisztviselő vett részt, most az újabb generáció tagjai közül jó néhányan üzletemberek, es nekik kicsit masok a szempontjaik. Uk látják, hogy bármennyire szeretjük is Kossuth apánkat, most itt az ideje Széchenyinek. Magyarországon, a mi meglátásunk szerint, a legfontosabb a gazdasági reformok sikere. Ezek ugyanis magukkal hozzák a politikai reformokat. Ilyen alapon tartjuk fontosnak, hogy mi is segítsünk. Az Amerikai Magyar Szövetség bejáratos a külügyminisztériumba, es éppen az igazgató tanácsi ülés előtt a Eehér Házban vettünk részt egy kihallgatáson. Úgyhogy mi mindent megteszünk azért, hogy kis erőnkhöz képest az amerikai közvéleményt, és a kormányt is ebbe az irányba befolyásoljuk. A szovjet írószövetség kész kiadni Alek- szandr Szolzsenyicin Gulag-szigetcsoport cimü regényét - közölte Moszkvában nyugati tudósítókkal Valgyim Boriszov, aki az 1974 óta száműzetésben élő iró érdekeit képviseli a Szovjetunióban. Az Irőszö’vetség titkársága érvénytelenítette azt a korábbi határozatot, amellyel Szolzsenyicint kizárták a szövetségből és úgy döntött, hogy kérni fogja a legfelsőbb tanácsot: érvénytelenítsék az irót állampolgárságától megfosztó döntést is.
