Amerikai Magyar Szó, 1989. július-december (43. évfolyam, 27-48. szám)
1989-11-02 / 41. szám
Thursday, Nov. 2. 1989. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. MITŐL FÉL TELLER EDE? A MANAGER C. NY. NEMET GAZDASÁGI HAVILAP RIPORTERÉNEK INTERJÚJA A "HIDROGÉNBOMBA ATYJÁVAL" /MAGYARORSZÁGNAK ÉS LENGYELORSZÁGNAK Kanadai támogatás Kanada 42 millió dolláros támogatást nyújt Lengyelországnak és Magyarorszagnak, egyúttal általános vámkedvezményeket biztosit nekik, hogy segítse kivitelüket, gazdasági fejlődésüket. Ezt Brian Mulroney kanadai kormányfő jelentette be a Los Angeles-i külpolitikai tanács tagjai előtt tartott előadásában. A két országnak segítségre van szükségé, mégpedig most, hangoztatta a kanadai kormányfő, bejelentve, hogy Lengyelországnak a támogatásból élelmiszert is szállítanak. Ottawa kész közreműködni a lengyel adósságok átütemezésében, ám ennek feltétete (akárcsak Washington részéről), hogy a lengyel kormány jusson megállapodásra a Nemzetközi Valutaalappal. Mulroney délkelet-ázsiai utazása előtt állt meg Los Angelesben. Előadásán jelen volt Reagan volt elnök is. 1990-t öl: Komárora-Esztergom megye Hónapok óta foglalkoztatta a helyi lakosságot, hogy visszakapja-e regi nevét Komarom megye.. A névváltoztatást az esztergomi mozgalmi szervek kezdeményezték azzal az indoklással, hogy Esztergom neve évszázadokon át mindig szerepelt a megye elnevezésében. Az 1950-ben történt kózigazgatási-atszervezeskor azonban elvesztette -az ősi varos megyeszékhelyi rangját, s azóta hiányzik Esztergom megjelölése Komárom megye hivatalos elnevezéséből. A népfront helyi bizottságai, más társadalmi szervekkel közösen véleménykutatást tartottak a lakosság körében, s a felmérések szerint a lakosság jelentős részé is jogosnak tartotta a történelmi múlt újbóli megjelenitesét 'megyéjük elne- vezeseben. A Minisztertanács méltányolta a helyiek hagyomanyorzo kezdeményezését, és rendelete alapján Komárom megye uj neve: Komárom-Esztergom megye lett. Székhelye változatlanul Tatabánya. Az űj elnevezést 1990. január 1-jétól kell alkalmazni. Oktober 20-tol kezdve állandó diszorseg van a magyar hősök emlekmtive előtt Budapesten a Hosok térén. A Honvédelmi Minisztérium méltó módón kíván tisztelegni azoknak az emléke előtt, akik népünk szabadsagáért es nemzeti függetlensegeert áldozták életüket. Az emlékmű örökmécsesének elkészítésére közös pályázatot hirdetett a Honvédelmi Minisztérium a Közlekedési, Hírközlési es Építésügyi Minisztérium es a Fővárosi Tanacs. A Nobel- bekedijas kalkuttai Teréz anya nyári magyarországi látogatása során megállapodás született arról, hogy missziós rendjének tagjai megkezdhetik működésüket. A Fővárosi Tanacs egy épületet bocsátott rendelkezésükre, amelyben a felújítás után megkezdhetik gondozói tevékenységüket. Terjessze Lapunkat A 81 esztendős, magyar származású amerikai fizikussal, Teller Edével közölt vita-beszélgetesben a hidrogénbomba atyja a tudomány jövőjéről mond véleményt. Tellerról egy ízben egy neves publicista azt mondotta, hogy "ez az ember nem gondolkozik sem okosabban, sem melyebben, sem következetesebben, mint akármelyikünk - csak hátborzongatóan másként." Manager __Magazin: Teller professzor ur, Őn tudományos munkásságát a fegyverkezés-kutatásra fordította. Jelentősen hozzájárult a hidrogénbomba kifejlesztéséhez, ugyanakkor ellene van a leszerelésnek, s a SALT II ellen is szót emelt. Árulja el, mitől fél? _Edward Teller: TŰI öreg vagyok ahhoz, hogy félelmet erezzek. De ügy vélem, hogy a háború kockázata manapság túlságosan is nagy.- És ezért van a leszerelés ellen?- Ezért vagyok amellett, hogy mindent tudnunk kell a kockázatról. Mép; annyi mindent nem tudunk, s ezért nehéz bármilyen akció következményeit előre is megjósolni. Vegye az atomháborút. Még nem volt ilyen háború, igy nem tudunk róla, mint valami valóságról beszélni. Mint lehetséges, persze mindenki számára elképzelhető.- A tudománynak nem nagyon segítene, ha az emberiség az atomháború realitását megismerné.- Nem kell, hogy megismerjük, de természetesen mindent meg kell tudni róla, amit anélkül lehet, hogy ezt a szörnyűséget valósággá tegyük. Azt mondani valamire, hogy "elképzelhetetlen" az az én szememben nem megoldás.- Nem elegendő tudni, hogy van egy fegyver, amely elképzelhetetlen fájdalmat és szörnyűséget képes okozni? Még énnél is többet kell tudnunk?- Igen, minden esetben annyit kell tudnunk, amennyit csak lehet. Mert kevesebbet ismerni, mint amennyi lehetséges, igen nagy felelősséget jelent. Vakon előremenni biztosan kevésbé okos, mint mindent kikutatni és utána dönteni. A jövőt nem lehet ellenőrizni. Nem tudom megakadályozni, hogy bármi, amire vállalkozom, esetleg rosszul sikerül. Ha egy gyereket nemzek, nem tudhatom, nem Hitler leáz-e belőle. De ostobaság lenne ezen az alapon megtiltani a kutatást - az atomenergiában, a fegyver- gyártásban, vagy mondjuk a genetikában.- Mit gondol, szükség van-e arra, hogy az emberiség mindig uj kockázatokat vállaljon, s keressen? Mi űz vajon egy tudóst arra, hogy egész életében halálgyórtógépek kifejlesztésén munkálkodjon?- És ha ( védelmi rendszerek kutatásán fáradozik? Es mi van akkor, ha valami újat kifundal és még nem tudja, vajon az a tamadast avagy a vedekezest szolgálja-e? Ezt az egész vitát teljesen kicsavartnak érzem: amikor a hidrogénbombán dolgoztam, a legtöbb tudós ellene volt, mivel ez a fegyver olyan szörnyű. Ma védelmi rendszereken dolgozom, s megint a legtöbb tudós ellenzi, mert ilyen rendszerek megszüntethetik az atombomba elrettentő hatását.- De hat van értelme például azt kutatni, hogyan lehet bakteorolögiai fegyverekkel egész városokat a földdel egyenlővé tenni?- Hogy a felfedezésből fegyver lesz-e vagy hozzájárulás a békéhez, vagy egyszerűen csak egy tégla a tudós épületéhez, azt nem lehet előre tudni. Teljesen hamis az a beállítás, hogy ez a f kutatás a békét, a másik pedig a háborút szolgaija. Nem lehet előre eldönteni, hogy mit akar az ember tudni és mit nem.- Az atomenergia nemcsak azért kelt félelmet, mert fegyverként hasznosítható. Csernobil óta az atomerőmüvek is egyre inkább a beszélgetés középpontjába kerülnek.- Tény az, hogy a szénerőművek ezer vagy akár százezerszer is több ember halálát okozták, mint az atomerőmüvek.- Nem tudja megérteni, hogy az emberek félnek attól, amit nem értenek meg?- Dehogynem. Csak azt nem értem, hogy emiatt miért kell a tudástól félni. A tudatlanságtól kellene inkább félni.- De kérem, egy laikus egyszerűen képtelen behatolni a magfizika rejtelmeibe...- Nem kell megismernie a részleteket, de amit lehet, azt tudnia kell.- A környezeti katasztrófák ma már a mindennapokhoz tartoznak, a Föld nincs valami jó állapotban.- Regen sokkal rosszabb volt a helyzet, a városok szennyeződése miatt. Azután jött a pestis, s Európa sok helyen az emberek több mint Ötven százaléka pusztult el. A tudomány mutatta meg a kiutat ebből a helyzetből is. Egyre veszélyesebb az üvegházhatás A Vadvédelmi Világalap (VWF) arra sürgette az Európai Közösséget, hogy évi 0.5 milliárd dollárt fordítson az őserdők megmentésére, és ily módon segítse elő a Fold légkörében végbemenő drámai változások elhárítását. A világalap véleménye szerint az Európai Közösségnek, melyre a fejlődő világ fa- és fűrészáru-importjának egyharmada jut, korlátoznia kellene felvásárlásait is. A harmadik világ őserdőinek irtását tartják szakemberek az "üvegháztartás" egyik fö tényezőjének; a Föld légkörének felmelegedése áradásokat és aszályokat idézhet elő. S MEMPHIS, TENN. A Kellog cereal gyár vezetősége bejelentette, hogy feladja tervét egy milliárdos gyártelep építésére ebben a városban. Az ok: Kellog egyre csökkenő üzleti forgalma. Nagy riválisa a General Mills, melynek fö terméke a Cheerio, zabból készül és a zab nagyon népszerűvé vált, mint olyan reggeli eledel, amely csökkenti a koleszterint. ^ Dr. SZABÓ CADRE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS V. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség, pajzsmirigy problémák és egyéb hormonzavarok diagnózisa és kezelése 220 East 69 tbStreet NEW TÓNK, NT 10021 Telefon: (212) 628 5626 Appointment csak előzetes bejelentéssel
