Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-23 / 8. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 23. 1989. sisissisissimisr mit tanácsol Galbraith gorbacsovnak Irta egykor halhatatlan költőnk, Ady Endre. Ugyanezt mondhatia magáról Erdős Pál hazánkfia. Csakhogy 8 még többet mondhat: Se utóda, sef őse, se otthona, se pénze, se családja. Es mégis egyike Amerika leghíresebb tudósainak. Matematikai láneész. A 75 eves Erdos Pál Greenborough, New Jersey-ben lakik egy padláson és a helybeli Bell Laboratorium szamára dolgozik. Erdős a matematikai számítások mellett különleges nyelvezetet dolgozott, ki maganak. Az istent LF-nek hívja (Legfelsőbb Fasiszta), aki állandóan zaklatja őt, hol a szemüvegét rejti el előle, hol az útlevelet dugja el valahova, ahol nem tudja megtalálni, stb. A gyermekeket epsilonnak nevezi a görög "e" betű után, amellyel a matematikusok az igen csekély mennyiségeket szokták megjelölni. A nőket főnököknek, a férfiakat rabszolgáknak, a zenet zajnak, az alkoholt méregnek (ebben igaza van - szerk.), Amerikát Samunak, a Szovjetuniót Jóskának nevezi. Az amerikai matematikusok tisztelettel veszik körül Erdőst. Eddigj már valami ezer matematikai értekezést irt olyan problémákról, amelyeket más tudósok képtelenek voltak megoldani. Erdős 1913-ban született Budapesten. Anyja és apja is számtantanárok voltak. Azon a napon, amelyen megszületett, két kis nővérkéje, a 3 éves Magda es az öt éves Klára skarlátban meghalt. Attól kezdve anyja a szó legteljesebb értelmében még a levegőtől is óvta, nem engedte iskolába járni, otthon tanította gyermekét. 13 eves korában beiratkozott a pesti tudományegyetemre, ahol négy év múlva megkapta a doktorátusát matematikából. Négy evvel később ösztöndíjként a Manchester-i egyetem munkatársa lett. Magyarországot politikai okokból hagytam el - mondja ErdŐs. Zsidó voltam es Magyarország akkor félfasiszta állam volt. De evente többször hazajártam, egészen addig, amig a németek el nem foglalták. 1939-ben jöttem ki az Egyesült Államokba. A nácik később meggyilkoltak négyet anyám öt fivéré közül. Apám 1942-ben halt meg. 1945-ben kezdődtek a problémáim, Jóska miatt. 1954-ben meghívtak egy nemzetközi konferenciára Amsterdamba. Amikor vissza akartam jönni, a Samu nem engedett be. Ez volt a McCarthy korszak. A bevándorlási hivatalnokok egy csomó kérdést intéztek hozzám. Olvastam-e Marxot, Engelst, Sztálint? Azt mondtam, nem. Mi a véleményed Marxról? Azt mondtam a pasasnak, nem tartom magam kompetensnek, hogy véleményt mondjak róla, de úgy tiylom, nagy ember volt. Erre megtiltották, hogy visszajöjjek Amerikába. Mit csinálhattam, John Kenneth Galbraith, neves amerikai közgazdász és diplomata a "Kapitalizmus, kommunizmus és együttélés" c. legújabb könyve francia kiadásának alkalmával Párizsba látogatott. A Nouvelle Observateur c. népszerű francia hetilap szerkesztősege megragadta az alkalmat arra, hogy interjút kérjen t&le, amelyben napjaink legaktuálisabb problémáiról kérték ki a véleményét. Amikor George Bush-t választották elnökül, jól választottak-e az amerikaiak? Nem lesz nagyobb katasztrófa. A republikánusoknak nincs ahhoz elég energiájuk vagy ötletük, hogy ártsanak a gazdaságnak. Ideális esetben mit kellene tenni? Le kellene szállítani a kamatokat és hagyni esni a dollárt. A Párizsban tartózkodó amerikaiaknak igy meglehetne az az érzésük, hogy az élet annyiba kerül, amennyi élvezetet találunk benne. Emelni kellene az adókat is, főle^ azoket, akik - mint en - a Ritz-ben szállnak meg. Ez egyáltalán nem hatna a reálgazdaságra, viszont csökkentené a spekulációt a Wall Street-en. Végül, csökkenteni kellene a katonai kiadásokat. Helyesli az Európában állomásozó amerikai csapatok kivonását? Nem pontosan erről van szó. Helyeselném az európai katonai kiadások csökkenteset. De hadd maradjon ott mulatni néhány fiatalember... FennáU-e a veszelye egy 1929-eshez hasonló újabb tőzsdekrach, majd világgazdasági válság kialakulásának? Nem. Azóta a gazdaság biztonsági hálókat hozott létre: munkanélküli-segelyek, szubvenciók a gazdálkodóknak, biztosítások a bankcsődök ellen, társadalombiztosítás. A krach legfőbb hatása legutóbb az volt, hogy megnőtt a munkanélküliségi ráta a Wall Street negyedében és lanyhult az ingatlanpiac az East Side északi feleben. Lehet-e bízni Gorbacsovban? ■ n ti ' En akarok hinni az őszinteségében. Es látni kell, hogy az USA is megváltozott. Most jövök Moszkvából, ahol diszdoktorrá avattak az egyetemen, s ahol előadást tartottam. Harminc évvel ezelőtt még magyarázatot kellett volna erről adnom a Szenátus egyik vizsgálóbizottsága előtt! De sikerülhet-e Gorbacsovnak? Nehéz megmondani. A történelemben vannak példák a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenetre, de a fordítottjára nincsenek... A nagy ismeretlenről van szó. Két nehézség azonban nyilvánvalónak látszik. A bürokrácia sólya az egyik: j a Szovjetunióban 40 millió bürokrata él szép kényelmesen a rendszerből. Ez hatalmas erÖ Gorbacsov ellen. Szerencsére az értelmiség mellette áll. Milyen tanácsokat adna Gorbacsovnak, ha a tanácsadója lenne? Hogy tegyen úgy, mint a nyugatiak: támogassa erőteljesen a mezőgazdaságban tevékenykedőket, hogy alacsonyan tarthassák az élelmiszerárakat. Máskülönben az infláció felgyorsul és lázongás lesz. fogtam magam és elmentem Izraelbe. 1964-ben azután megváltozott a légkor Amerikában és visszaengedtek. Anyja 1971-ben halt meg Calgary, Cana- dában, ahol Erdős előadást tartott. Attól kezdve ErdŐs nagy mennyiségben használja a csillapító szereket, napi 18-20 órát dolgozik matematikai problémákon. Gorbacsov ellenfelei csak erre varnak. Egyébként pedig teljesen privatizálni kellene a mezőgazdaságot. Hisz a kommunista és a tőkés rendszer konvergenciájában, akár messzi távolban is? Hangsúlyozni szeretném, hogy mindig is nagyon eltúlozták a két rendszer közötti különbségeket. Mar Írtam erről az "Uj ipari állam" cimő könyvemben. A konvergencia. gyújtópontja, hogy mindkét rendszer egyre inkább a fogyasztói keresleten nyugszik. Marx nem láthatta élőre, hogy a proletárok milyen lelkesen fognak kozmetikumokat vásárolni. Amerikában vagy a Szovjetunióban lenne szívesebben gazdasági miniszter? Amerikában. De sok amerikai látna engem szívesebben a Szovjetunióban. Füstölgés a füstölésről A dohanyfogyasztás folyamatosan no a világban még ha a fejlett államokban érezhetően visszaesőben van Földünkön tavaly 5100 milliárd darab cigaretta "ment füstbe", s ennek a mennyiségnek néhány százalékos növekménye is hatalmas Összegű hasznot hozhat a gyártóknak. A dohányzás biztos üzlet - nem véletlen, hogy a nagy gyártók részvényeinek értéke emelkedést mutat. Egyelőre nem hozták lehetetlen helyzetbe a cigarettagyártókat az ellenük, altalaban dohányosok halálesetei kapcsán indított perek. A kormányzatok sem mondanak le a dohány megadóztatásával szerzett bevételekről. Autósorrend FRANKFURT. Nyugat-Európa tavaly is megőrizte első helyet a világ autógyártásában. A nyugatnémet autóipari szövetség adatai szerint a világon tavaly elkészült 48.6 millió személy- es teherautóból 15,3 milliót Nyugat-Europaban gyártották, ami 31,5 százalékos részaránynak felel meg. A második legnagyobb autógyártó térség Ázsia, ahol 14,6 millió autó készült, ebből 12.7 millió Japánban. Az eszak-amerikai gyarak szerelőszalagjairól legördült 13,2 millió gépkocsi 27 százalékos reszesedesnek felel meg. Az, hogy Eszak-Amerika továbbra is megelőzi Japánt, kizárólag annak tulajdonítható, hogy a japán cegek amerikai gyárai jelentősen növeltek termelésüket. DR. GERGELY ANNA belgyógyász szakorvos kórházi affiliációval (magas vérnyomás, cukorbetegség, szív, tudó, máj, gyomor és egyéb megbetegedések) Rendelés előzetes bejelentésre hétfő, szerda: délután 3.30-6 óráig kedd, péntek: délelőtt 9-1 óráig Teljes kivizsgálás 330 East 79th St. #1-D (lat éa 2nd Azé., között) Tel.: (212) 737-0370 Medicare-t és privát biztosítást elfogadok
