Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-23 / 8. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 23. 1989. "TÜNTETÉS BUDAPESTEN" HALLANDALE, Fia. A fenti címen interjút olvastam a lap jan. 12-i számának angol oldalán. E szerint 20.000-en vettek részt egy tüntetésen Budapesten a Dunán építendő, illetve már megkezdett Bős-Nagymaros gát felállításának folytatása ellen. Nem vagyok gazdasági szakértő, csak az erdekel, hogy befejezés esetén milyen jelentősége lenne a gát elkészülte a nemzetgazdaság és munka szempontjából annak, hogy ez a vállalkozás mennyi munkabért jelent, illetőleg ha már tény az adózas kérdésé, ez utóbbiból milyen ősszeg folyna be az államkasszába. Mindezekre a kérdésekre szeretnek választ kapni. Végeredményben feltételezhető, hogy a vállalkozást kezcfe ményezö szakemberek mindezeket számításba vették, különösen azt, hogy ha elkészül, milyen befolyással lesz anyagi szempontból a közgazdaságra? Végeredményben az utóbbi időben állandóan arról van szó, hogy tül sok az adósság, mert a befektetések nem hozzák meg a kívánt hasznot. Szinte hihetetlen, hogy a mült tapasztalatai alapján egy újabb bizonytalan vállalkozásba kezdenének, amelyről nem tudnák feltételezni, sót kiszámítani a szükséges állami jövedelmet, amit a köz javara fordítanának. Az interjúnak vannak érdekes fordulatai arra a kérdésre, hogy lényegében mi lenne az, amire az országnak szüksége van? A válasz erdekes. Módosítani kellene elsősorban az egészségügyi gondoskodást, tehát modernizálni a kórházakat. Gondolt-e arra az interjúvolt személy, hogy milyen hatalmas 'összeget kellene ráfordítani, többnyire "kemé'ny valutában"? S ki fedezne azt? A betegek? Tehát megszűnne az eddigi szociális egészségügyi ellátás es ha ez igaz, akkor a keresetek nem lennenek elegendők a kiadások fedezésére. Ezeket a problémákat itt az USA-ban nagyon jól ismerjük és nincs demokratikus megoldás pénz hiányában, Továbbá a lakásépítés elégtelen. Ez évek óta nehézséget jelent. Erre kellene kölcsöne <et felvenni, de kerdem, hogy nem kellene-e a kölcsönök kamatját és törlesztését a lakás bérébe beleszámítani? Es az eladásra kerülő öröklakások ára még jobban felmenne. Állami jövedelem nélkül ez is megoldhatatlan. A közlekedést is javítani kellene. Ezt csak a városok tudnák megoldani, de csak^ jövedelemből, vagy adósság felhalmozásából. Végül is teljesen egyetértek Szekeres Gabi úrral, hogy az autóvezetés engedélyét szigorúbban kellene venni. Viszont ezzel kapcsolatban felkerül az utak kérdése. Vannak igen jó utak, de azokat karban kell tartani, pénzzel, munkával és a vidéki községi utakat a mai autoforgalom szamara rendbe kellene hozni, már csak azért is, mert a magyarok szeretik az autójukat és megfelelő utakon szeretnének autózni. Mivel ren^ete^ az autó (Pesten és még több az igénylő, az az erzesem, hogy ebből a szempontból javitasra nincs okvetlenül szükség, mert az autók legtöbbje luxus. Nem minden függ attól, hogy mi történjen af dunai gáttal, hanem sok minden mástól. Jo lenne tudni, hogy milyen anyagi terhet jelentene ez az allamnak? Kantor István mimm m Minden megint olyan ismerős. Csak a nevek változtak. No es az évszám. Nem 1933-at Írunk, és nem Adolf Hitler Nemzeti Szocialista Pártjának utcai és parlamenti sikereitől hangos a világsajtó, hanem egy Schoenhuber nevű volt SS tisztecske Republikánus Partjának sikereitől. Sokak meglepetésére ugyanis az általa vezetett Republikánus Párt jelentős győzelmeket aratott a január 29-én megtartott Nyugat-Berlini helyi választáson: a szavazatok hét és fél százalékának megszerzésével tizenegy parlamenti képviselőszékhez jutott, és két hely illeti okét a Szövetségi Parlamentben, Bonn-ban is. Bravo kiáltások szakították félbe a szónokot választási körútja során, amikor Schoenhuber a két Németország egyesülését hirdette. Bravó kiáltások kisérték azt a kijelentését is, hogy: Németország mai generációja mar nem lehet bűnó’ssé tehető Auschwitz- ért. -"Büszkék vagyunk, hogy németek vagyunk. Büszkék vagyunk, hogy a törvény és a rend pártja vagyunk."TÖrveny es rend. Ezzel mindig lehet hatni a tömegekre. Schoenhuber legkevesbe titkolt célja, hogy újra Berlint tegye az újraegyesített Németország fővárosává, hogy megváltoztassa az Európai Gazdasági Közösség rendszerét - "mert az csak veszteséget okoz a német parasztságnak, és csak a görög, portugál és spanyol gazdáknak kedvez."- Es nem titkolja, hogy pártja programja hazazavarni valamennyi külföldi vendégmunkást. Hogy teljes legyen a törvény és a rend. Franz Schoenhuber, Hitler elit SS testőrségének egykori tagja tagadja, hogy anti-szemita lenne. Vannak olyan zsidó zeneszerzők és festők, akiket például kedvelek - jelentette ki. Hogy ne legyen olyan rózsaszínű a kép, hozzátette: Van, akit viszont nem szeretek. Ezek közé tartozik Galinski is. A 76 éves Galinski, az auschwitzi haláltábor kevés túlélőinek egyike, a német-zsidó közösség egyik vezetője, heves biraloja a német jobboldal zsidóellenes megnyilatkozásainak. Ót például nem szereti Schoenhuber. Galinski pedig méltóságon alulinak tartja, hogy egy Schoenhuberrel vitatkozzék. Mindez megint olyan ismerős. Hatásos nacionalista demagógia az egyik oldalon - jelentés választási győzelem - intellektuális vakság a másik fél részéről. Európa, vigyázz! tíjra vigyázz! g IMETeWif:! 11 ;T§1 Wft Or. George Kiéin Comell-diplomás, urológiai szakorvos RENDELŐK: 120 Eaat 79th St., New York, NY 10021 110-45 Queens Bírd., Forest Hüls, NY 11375 Mindkét office telefon: (212) 744-8700 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE • Prosztata problémák • Vasectomy • Húgyúti fertőzések • Impotencia • Vesekő • Vese- és kótyagőaganatok 24 ÓftAS DÍJTALAN TELEFON-KONZULTÁCIÓ t Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk LOS ANGELES, Cal. Köszönet az Évkönyvért és gazdag szép tartalmáért. Küldök érte HEW YORKI NAPLÓ NAPFÉNYES DÉLELŐTT MOLNÁR FERENCNÉL A földalatti lejárata előtt erőszakos koldus rázza a bögréjét, fennhangon szidja és ostorozza a járókelőket. Az egyiknek egészen az orra alá tartja a csészét, és nem akarja elengedni a pasast, amig az nem ad neki valamit. Egy pillantást vetek a távolban magasodó Empire State Building- re, aztán lemegyek a fö'ld alá. New Yorkban vagyok, és a subway, a földalatti L-Train-je robog velem Manhattanból Brooklynba. Molnár Ferenc sirjat keresem. Annyit tudtam, hogy a New York-ban halt meg, és halála előtt hosszú ideig lakott a Hotel Plazában. De Budapesten nem sikerült kideríteni, hová temették. A New York-i Nemzetközi Színházi Intézet segített. Hosszas telefonálásba kezdtek, hogy a sir helyét kinyomozzák. Közben lenéztem az utcára a tizedik emeletről: felhőkarcolókat, > a negyvenkettedik utca nyüzsgő' forgalmát láttam. Kiderült, hogy Molnár Ferenc a Linden Hill temetőben nyugszik. A Dekalb Avenue megállónál szállók ki, és néhány perces séta után ott vagyok a temetőben. Amikor Molnár után érdeklődőm, a gondnok arca felder'ül: könnyű lesz megtalálni, ott van a sir a főút mellett. Valóban. Mintegy harminc méterre a főbejárattól, ott a fehér sirkÖ, háttal Manhattan- nek. "Ferenc Molnár 1878-1952", alul pedig ez áll: "Te csak most aludjál, Liliom". A sírkő alatt z'óld fenyőágak, a gondnok és felesége tették oda. Mókus szalad keresztbe az utón, egy másik meditativ pózban ül egy közeli sírkövén. Itt olyan sírok vannak, mint az európai temetőkben, a nevek is jelzik, hogy szinte valamennyi európai országból pihen itt valaki. Molnar-darabok mondatai kavarognak a fejemben, jelenetek A Pál utcai fiukból. Nem messze egy sir- kővön felirat: Wanda Bartha. Igen, ez o, Vanda, aki Molnár hűséges társa volt Amerikában, és akiről Molnár könyvet is irt. Vele lakott a Plaza szállóban, bár o lakosz- talyban, Vanda külön szobában. Ott is halt meg 1947-ben, a szálloda tizenötödik emeleten. A gondnok elmeséli, hogy amig élt, Darvas Lili kijárt Molnár sírjához. Most ó' is ott van eltemetve, hamvai ott nyugszanak a szomszédos ki zsidó temetőben. Tábori László MOSZKVA. Hatvan év után ismét van Jesi- va (zsidó hittudományi főiskola) a Szovjetunióban. A szovjet Tudományos Akadémia " 'épületébert adtak^heiMpt a z^tézetnekuvt c.
