Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-09 / 6. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 9. 1989. LEVEL EGY BARÁTOMHOZ, AKI MÁR“ALIG TUD” MAGYARUL "... Milyen nyelven beszéljek Veled, aki hat nyelven beszélsz, Írsz és olvasol immár - és egyik sem a tiéd... Hiszen az angol beszédedről is ordít, hogy betanult nyelv, hogy színtelen szótári anyag az ajkadon, amelyen soha egyetlen fanyar, lobogó, keserű, édes árnyalatot nem vagy képes kifejezni, afféle levelezési nyelv, gépnyelv, melyet hátborzongató kiejtéssel használsz, mint egy a szájüregbe épített írógépet... Szegény barátom, szellemi és lelki rokkant vagy, hiszen hogyan is gondolkodhatnál árnyalatokban - ha nincsenek meg hozzá az árnyalatokban átérzett szavaid? (...) Olyan gép vagy, mely a lehetséges milliónyi kapcsolat közül csak néhány százat őrzött meg, és milliónyit kihajított magából; mert aki nem tudja, mi a findzsa, a csupor, az ibrik - az kevesebbet lát meg a csészéből is; (...) aki nem tudja, mi az edeskeves, az nem érti, mi a rengeteg, a temérdek, a töméntelen, a dús, a ... Az nem érti, mi a szegénység; a nyelvi szegénység, a lelki szegénység. Az meg tudja számolni az aprópénzt vagy akár a ropogós bankokat is a tárcájában - de nem tudja megkülönböztetni és megnevezni érzelmeit, emlekeit, fájdalmait, örömeit... Legszívesebben nyelvi - anyanyelvi! - továbbképző tanfolyamot szerveznék számodra. Elhívnám Hozzád, mint orvosokat, a nyelvészeket, költőket, magnószalagról lepergetnék neked népmeséket, balladákat, virágénekeket, megtanítanálak a szótárak olvasásának szépségére, izes beszédű emberek köze vezetnélek, figyelj oda a szellemes fordulatokra, a csípős, édes, kemény meg forró izekre,de attól félek, mindhiába. (...) (...) Az is lehet, hogy nem szereted az anyanyelvedet. Tanulj meg - de úgy igazán - angolul vagy németül vagy spanyolul. De ne felejtsd el: ehhez meg kell ismételned ezen a választott nyelven a gyerekkorodat, a legelső szavak sokhetes, sok hónapos tanulását, az első ujjon- gast, azt a gyönyörű, görcsös kínlódását ajkadnak, nyelvednek, ahogyan kilökted magadból a körülötted lévő emberek és kedvenc tárgyak nevét, benned kell hogy legyen az első jajkiáltás fájdalmas önfeledtsége - mert hiszen a jaj minden nyelven egyformán fáj, de másképp hangzik - , színeket és hangokat es illatokat kell hozzákapcsolnod az újonnan megtanult szavakhoz... Mert az az egyszerű, gyakorlatias szó, hogy "csésze" - nem pusztán egy kétdecis porcelán vagy cserép ivóedény neve. Hanem összegzése az összes piros pettyes, kék csikós, törött fülű csészének, amelyből nagyanyádnál a konyhában habos tejet ittál, Összegzése valamennyi édes, kozmás, illatos, föles, szűrt tejeskávénak, teának, herbateának és orosz teának, kakaókávénak, kiöntött, abroszra fröccsentett, mézes tejnek, pofonnak - nem csupán szótári anyag, emlékek és hangulatok edénye is, kemencék tüze is ott vergődik bíbor lepkeként a szegélyén - mondd, vajon hogyan reprodukálhatod mindezt magadban Hir, amely megérett a közlésre Egy kalandos életű magyar zeneszerző újra 9» B.P. Jeruzsálem szállodáiban sok volt az üres szoba 1988 vegén. Csupán az ország déli részén lehettek tóbbé-kevésbfe elégedettek a vendéglátóiparban: a Voró's-tenger partján. Eilatban csak 20 százalékos volt a vendégszam csökkenése. Sokan attól tartanak, hogy nagyobb adag C vitamin fogyasztása veseköveket okozhat. A californiai egyetem legújabb kiadványa szerint ez eddig nem volt sehol bebizonyítva. "Voltak., muzsikusok, akiknek neve a sors kifürkészhetetlen szeszélye folytán feledésbe merült, pedig igazán megérdemelték volna, hogy világszerte ismerjék, számon tartsák és ünnepeljék őket. Ezek köze tartozik Way ditch Gabor." (Donald Henehan a N.Y. Timesban, 1981.) Wayditch Gábor tanulmányait a budapesti Zeneakadémián Koessler Jánosnál végezte zeneszerzésből aki egyebek mellett Bartók, Kodály, Dohnanyi, Weiner Leó tanára is volt. Később Sauer Emilnél tanult zongorázni, majd jobb híján a Royal Orfeumban helyezkedett el karmesterként. Közben nyarait szüleivel együtt a Balaton mellett töltötte, ahol megismerkedett a Keszthelyen tartózkodó Goldmark Károllyal. Élete későbbi részében egy másik, huszadik századi nagy magyar mesterrel kötött ismeretséget, a jóval később ugyancsak Amerikába emigrált Bartók Bélával. A komponálást még Magyarországon kezdte meg, amikor belefogott első romantikus operája, az Ópium-álmok irásaba; a müvet 1914-ben Amerikában fejezte be. Ezt további tizenhárom opera követte, köztük az olyan magyar témájú, mint a Mária testvér vagy a személyes balatoni emlékeket is idéző A halász alma. Gabriel von Wayditch ^ aki 1969-ben hunyt el, csupán egyetlen müvének, a Horusnak bemutatóját érhette meg 1939-ben, Philadelphiában: a karmester Fritz Mahler, a nagy^ komponista és dirigens unokaöccse volt. Átütő sikert azonban nem aratott az előadás. Egyetlen premierjét megélhette ugyan, de Wayditch korábban keserű hangon irt levelet az egyik budapesti napilap szerkesztőjéhez: " legtöbbjeink úgy gondolják, hogy I a műveltség központja valahol Magyarországon kívül van. Majdnem harminc esztendeje élek Amerikában, és ma sem találtam meg a kultúra nagyszerű ma^vát itt!... Ismeretes, hogy néhány dalszínházán kívül egyetlen színháza sincs az Egyesült Államoknak. Kinek kellenének itt Jókai gyönyörű müvei vagy Schiller szinjátékai? Egy időben magyarjaink idehozták volna Madách remekét. E magyaroknak inkább arra kellett volna gondolniuk, hogy . az eszkimókhoz vigyek azt." A panaszos hangú levél igy zárul: "Habár tökéletesen bírom az angol nyelvet* egyszer sem jutott eszembe, hogy angolul Írjak valamit. Regényeim, drámáim, értekezéseim hazánk nyelvén íródtak, réméivé azt, hogy egykor otthoni légben latnak napvilágot." Életében Gabriel von Wayditch reménye nem vált valóra, csak jóval később. A zeneszerző fia, Walter von Wayditch nem sokkal édesapja halála után, 1971 novemberében alapítványt tett azzal a céllal, hogy a komponista műveit világszerte megismertessék a közönséggel, emlékét előadásokban megőrizzék. A testület, amelynek igazgató tanácsában a tiszteletbeli tagok között ott van Carelli Gábor, a neves tenorista és Erős Péter, abban az időben a San Diego-i filharmonikusok zeneigazgatója, rövidesen ezertaguva bővült. Joggal támad föl a kétely, hogy vajon fontos-e számunkra Gabriel von Wayditch zenéje. Idézzünk néhány véleményt olyan nagyságoktól, akik részrehajlással aligha vádolhatok. Lukács Miklós, később Blum Tamás mellett a New York-i Metropolitan zeneigazgatójától, a világhírű Waydich Gábor dirigenstől, James Levintől a szakértelem ugyancsak aligha vitatható el. O Wayditch mester egyik hive, Bill Zakariásén, a New York Daily News zenei szerkesztője közvetítésével ismerkedett meg a Borússal, és amint arról egy levele is tanúskodik, tervezi annak bemutatását a Met-ben. Előbb azonban részleteket kíván fölvenni a műből Chicagóban. Említhetnék Stokowskit is, aki ugyancsak hízelgőén vélekedett Wayditch muzsikájáról. Dr. Latky Emil, a zeneszerző unokatestvére, a Wayditch-alapitvány magyar képviselője egy levelet mutatott dr. Ádám Károly- tól, az igazgató tanacs tagjától. Ebben ez olvasható: "Ha profitálni kívánnak, és úgy látják, hogy tudnak, mi szabad kezet engedünk minden ellenszolgáltatás nélkül a szocialista országokban. A hasznot önök élvezhetik, nem tartunk igényt semmiféle százalékra." Vajon nem jött-e el az ideje, hogy Gabriel von Wayditch végre müveivel majd nyolc évtized után hazataláljon Magyarországra? Csaknem bizonyos, hogy fia, aki föltehetően anyagilag is támogatna bármely előadást, akkor lenne a legboldogabb, ha a plakáton ezt olvashatná: irta Wayditch Gabor. qj_ "RACHEL SIRATJA GYERMEKET" (folytatás a 3. oldalról) legyenek azok, akik ilyen esetekben döntést hoznak. Adjanak ki a repülőtársaságok nyomtatott információt a jegyvásárloknak, amely megmagyarázza, hogyan kerüljék el a lehetőségét is annak, hogy terroristáktól, vagy azok ügynökeitől csomagokat fogadjanak el. A podgyászkezelŐket szigorúbb kiképzésnek kell alávetni, hogy lehetetlenné tegyék, hogy tudatosan, vagy elnézésből segítőtársai legyenek a terroristáknak. A mostaninál sokkal szigorúbban kell átvizsgálni minden podgyászt. Azt akarom, hogy a nagyközönségnek nagyobb beleszólása legyen abba, ahogyan a repulövállalatok a biztonság kérdését kezelik, egyik szemükkel a haszonkimutatást figyelve. Azzal, hogy a légivállalat nem tudatta az én leányomat a fennforgó veszélyről es nem tett meg mindent a veszély elhárítására, a podgyászok tüzetesebb átvizsgálására, a vállalat hitszegő volt leányommal és 203 utasával szemben. Az ilyen bűn pedig, akarcsak a szentlélek ellen elkövetett bűn, nem bocsáttatik meg soha. UJTTSA MEG ELOFIZETESET
