Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1989-06-29 / 26. szám

Thursday, June 29. 1989. 3. AMERIKAI MAGYAR SZO Megbilincselték Zsázsát BEVERLY HILLS. Súlyos "atrocicásokat" kellett el­viselnie a magyar szárma­zású színésznőnek, Gabor Zsazsanak, akit a nyílt ut­cán bilincseltek meg a rend­őrök a kaliforniai Beverly Hills-ben. »» A hírekben jneglehetosen gyakran szereplő színésznő felhozott vádak nem oly súlyosak - érvényes jogosítvány nélkül vezette 70 ezer dollárt érő, ám lejárt forgalmi engedélyi!, hófehér Rolls-Royce-át, miközben mellette nyitva találtak egy alkohol tárolására alkálmas eszközt (vélhetőleg üveget) -, hogy emiatt kellett volna megbilincselni. A "karperec" azért került a nyilt utcán Gábor Zsazsa kezere, mert a felindult színésznő, jogosnak veit haragjában, pofon vagta az intézkedő rendőrt. ellen most A pénz beszél a kórházakban is BOSTON, Mass. A Harvard Orvostudományi Egyetem két kutató orvosa, Dr. Joel Weiss- man és Dr. Arnold M. Epstein áttanulmá­nyozva Boston 52 kórháza 63.000 pacien­sének adatait, arra a konklúzióra jutottak, hogy azok a paciensek, akiknek nem volt egészségügyi biztosításuk, sokkal rosszabb elbánásban részesültek, mint azok, akiknek volt. Előbb menesztették őket a kórház­ból, kevesebb vizsgálatot hajtottak végre rajtuk, szóval általában rosszabb kezelés­ben részesültek, mint azok, akiknek szám­lája biztosítva volt. A Massachussetts állami kórházak szö­vetsége természetesen tagadja a vádakat. Önzetlen hazafiak "Ne azt kérdezd, mit adhat neked Ameri­ka, hanem azt, hogy mit adhatsz te Ameriká­nak!" Ezt mondta annakidején John F. Ken­nedy elnök. t Mar pedig a legtöbb magasrangu állast- kereso ezt kérdezi a kormánytol. A hadügy­minisztériumban azért vállalnak sokan állást "bagóért" (évi 70-80 ezer dollárért), mert tudják, hogy amikor leköszönnek, a hadiszallitók fél millió dolláros állasokat ajánlanak nekik, hogy felhasználhassak kapcsolataikat az illetékes hivatalokban. Amióta a kongresszus rendeletet adott ki, amely megnehezíti a régi állasukba való visszatérést, egyre kevesebben jelent­keznek ezekbe a minisztériumokba. MAGYAR UROLÓGUS Dr. George Klein Comell-diplomás, urológiai szakorvos RENDELŐK: 120 East 79th St., 110-45 Queens Bhd., New York, NY 10021 Forest Hills, NY 11375 Mindkét office telefont (212) 744-8700 rendelés előzetes bejelentésre • Prosztata problémák' • Vasectomy • Húgyúti fertőzések • Impotencia • Vesekő • Vese-is kifyagiagmaatok 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON-KONZULTÁCIÓ Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk ——- 1 'i—r—1 AMIKOR A CIA A KGB KEZERE IÁTSZ0TT Jevtusenko szovjet kolto azt állítja, hogy a CIA 1966-ban segített a KGB-nek, hogy fölléphessen ellenzékiek ellen, mert el akarta terelni a világ figyelmét arról, hogy az Egyesült Államok bombázza Viet­námot. Az Ogonyok cimú hetilapban közölt cikk­ben Jevtusenko azt irja, 1966-ban Robert F. Kennedy New York-i szenátor elmond­ta neki, hogy az amerikai hírszerzés kiad­ta szovjet riválisának két ellenzéki szovjet iró fedőnevét, Julij M. Dánielét és Andrej D. Szinyavszkijet. Mindkét irót üldözték a szovjet hatóságok és börtönre Ítélésük a tiltakozás viharát váltotta ki Nyugaton. Jevtusenko azt irta, hogy a CIA állítóla­gos beavatkozásáról egy találkozójuk alkalmával értesült Kennedy hivatalában New Yorkban, 1966 novemberében. "Több órát töltöttem Robert Kennedyvel - irja Jevtusenko, Beszélgetés közben kivitt a fürdőszobába, megindította a zuhanyt es bizalmasan elmondta, hogy Dániel és Szinyavszkij fedőnevet az amerikai titkos- szolgálatok fedték föl a KGB előtt." "Először nem értettem, miért - teszi hozzá. - Robert Kennedy ironikusan mo­solygott és azt mondta, hogy ez meglehető­sen előnyös es propagandisztikus lépés volt." Jevtusenko azt irja, Kennedy elmondta neki, hogy a letartóztatások és elitélesek "Észak-Vietnam bombázásának témája^ háttérbe szorították, a szovjet értelmisé­giek üldözését pedig előtérbe állították." Elmondja, Kennedy hozzájárulását kérte, hogy közölhesse a szovjet kormánnyal a két hirszerzoszolgálat titkos együttműkö­dését. A válasz az volt, hogy megteheti, ha nem fedi föl a forrást. Erre elment a New York-i szovjet misz- szióra; mondja, és az egyik tisztviselő segitseget igert abban, hogy elk'üldhessen egy rejtjelezett táviratot. Jevtusenko elmondja, később felszedte ot "két idegen", aki visszavitte a misszióra és eredménytelenül próbálta rávenni arra, hogy fedje föl a forrását, valamint annak a szovjet tisztviselőnek a nevet, aki segí­tett neki. Robert Kennedyt 1968 júniusban Los An­gelesben meggyilkolták. Julij M. Daniel, aki ot evet töltött le egy munkatáborban, decemberben halt meg a Szovjetunióban. Szinyavszkij hat évet töltött munkatábor­ban. 1973-ban kivándorolt és Franciaor­szágban él. A szókimondóbb szovjet lapok közül többen élnék Mihail Gorbacsov elnök glasz- noszty- vagy nyiltsági politikájával és cik­keket közölnek az ellenzékiek elleni szigo­rúbb fellépésről, ami a Daniel-Szinyavszkij perrel kezdődött. "Ezek a perek tönkretették országunk presztízsét (( nemcsak Nyugaton, hanem mindenekelőtt a saját szemünkben - irja Jevtusenko. - Lerombolták bennünk mind az emberi, mind a civil méltóság érzését." RÍTRÁl 1 LEGFELSŐBB TÖRVÉNYSZÉK Washington, D.C. Az Egyesült Államok gazdasági hatalma, ipara, különösen föld­művelése megalapozásában nagy szerepet játszott a 17-18. században Afrikából erő­szakkal idehozott kb. 15 millió néger rab­szolga munkája. Bar a függetlenségi nyi­latkozat megállapította, hogy "minden ember egyenlő", a fekete népnek több, mint 80 esztendeig kellett várnia az állam megalakulása után, mig jogilag szabad embernek nyilvánították őket, A polgárhá­ború folyamán 600.000 fiatal amerikai vérének kellett hullania, amig ez a törté­nelmi igazságtétel megtörtént. De a rabszolgaság intézményének meg- szüntetese után is csaknem egy évszázadig kellett a fekete népnek várnia, amig meg­kezdődött a gazdasági és társadalmi meg­különböztetések megszüntetése a hatva­nas evekben. A fiatalság, a kongresszus és a Legfelsőbb Törvényszék együttműkö­dött ennek lehetöve tételében. A megkülönböztetések megszüntetése nem tetszett azonban az amerikai társada­lom jelentős rétegeinek. Reagan elnök ezek nezeteit képviselte a Fehér Hazban. Elnökségé alatt három olyan bírót neve­zett ki a Legfelsőbb Törvényszék tagjává, ákik nem helyeslik a megkülönböztetés elleni törvényeket. Az utóbbi hetekben ezek közreműködésével megkezdődött a diszkrimináció elleni törvények meggyen­gítése, vagy megsemmisítése. Január 23-án a FotÖrvényszék 6 szavazat­tal 3 ellenében alkotmányellenesnek mi­nősítette azt a Richmond, Va.-i városi törvényt, amely a városi építkezésekben 30% részesedést irt elő feketék alkalmazá­sára. ; A múlt héten a bíróság úgy döntött, hogy » w. » urnám m ti u * o. « s y. i »' au t, la k a fl B ezentúl a felpereseknek kell bizonyitaniok, hogy egy munkaadó tudatosan megkülön­böztetést gyakorol kisebbségek és nők alkalmazásában. A FotÖrvényszék döntése annyira nyil­vánvalóan igazsagtalan, hogy még a New York Times is - amely az amerikai nagyüz­let szószólója - kénytelen volt vezércikki- leg igy nyilatkozni: "A Legfelsőbb Törvény­szék szétzúzta azt a meggyőződést, hogy Amerikában fajra, vallásra, nemzetiségre való tekintet nélkül mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy sérelmeit bírósá­gi utón tudja orvosolni." Most már a kongresszusra vár a feladat, hogy törvényhozás utján vessen véget a reagani fobiroság jogi részrehajlásának. DR. GERGELY ANNA belgyógyász szakorvos kórházi affiliációval (magas vérnyomás, cukorbetegség, szív, tudó, máj, gyomor és egyéb megbetegedések) Rendelés előzetes bejelentésre hétfő, szerda: délután 3.30-6 óráig kedd, péntek: délelőtt 9-1 óráig Teljes kivizsgálás 330 East 79th St. #1-D (lat éa 2nd An., kMMt) Tel.: (212) 737-0370 Medicare-t és privát biztosítást elfogadok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents