Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1989-06-22 / 25. szám
6. Thursday, June 22. 1989. AMERIKA ÉS A SZOCIALIZMUS Jordan Mejias interjúja (A Yale Egyetemen végzett Michael Harrington negyven eve az Egyesült Államok kevés szocialistáinak egyike. A kiváló szónokot, a City of New York Egyetem politologiatanárát Lyndon B. Johnson és Martin Luther King is nagyra becsülte. A másik Amerika cimü könyvét - amely az amerikai szegénység kérdését tárgyalja - John F. Kennedy elnök kötelező olvasmánnyá tette.) Susan Sontag a hatvanas evek derekán Mi történik Amerikában? cimu könyvében azt irta: "A legtöbb ember hazánkban abban hisz, amiben Goldwater - s már régtől fogva ebben hisz. Többségük azonban nincs ennek tudatában. Reméljük, hogy nem is ébrednek ennek tudatára." Vajon a mostani, 1988-as választáson rádöbbennek erre? Nem. Szerintem Susan túlságosán megkönnyíti a dolgát. 1965-ben, amikor Johnson elsöprő választási győzelmet aratott Goldwater fölött, tanulmány jelent meg az amerikaiak politikai nézeteiről. Eszerint az amerikaiak jelentős hányada ideológiailag konzervatív, a gyakorlatban azonban liberális. A felmérés során azt kérdeztek az emberektől: Mi a véleménye az államró1? Az amerikaiak többsége szörnyűségesnek tartja az államot, s ezért azt válaszolta, hogy az állam fabatkát sem ér, túl sokat költ, kihúzza zsebükből a pénzt, túl magasak az adók. Helyes; ez konzervatív nézet. Aztán azt a kérdést tették föl nekik: Mi a véleménye egy országos egészségügyi programról? "Hát, istenem, az államnak állami betegbiztosítást kellene bevezetnie." Mi a véleménye a munkanélküliség-programról? "Hát, istenem az államnak gondoskodnia kellene arról, hogy mindenkinek legyen munkája." Nézete a környezetéről? "Az államnak törődnie kellene vele." De a körkérdések alapjan még 1984-ben is világossá vált - amikor pedi^ egy konzervatív jelölt győzött nagy fölénnyel -, hogy az amerikaiak nem értenek egyet Reagan programjával. Csodáltak, megválasztottak, de nem osztották nézeteit a klasszikus szabad vállalkozásról és a jóléti államról vagy a nyugdijbiztositás eredetileg tervezett, magánkézbe adásáról. Ezek szerint Amerika szive mégsem jobb oldalt dobog? Az Egyesült Államokban mélyen gyökerező' individualista, allamellenes, liberális hagyomány létezik. Számunkra, szocialisták számára ez ideológiailag súlyos probléma. Nem veletlen, hogy az un. Bill of Rights ( az állampolgári jogok törvénye) mindazt a hatalmat, amely nem kifejezetten a szövetségi kormány hatáskörébe tartozik, a szövetségi államok kormányaira es az egyes állampolgárokra ruházza. A kezdet kezdetétől fogva létezett nálunk a bizalmatlansag az államai szemben. Másrészt viszont, minden átkozódás és gyalaz- kodás dacára, a jóléti állam igen népszerű. Ezt bizonyítja az is, hogy voltaképpen nem ment végbe a reagani forradalom. Sikerült szociális programokat megszüntetnie es lefaragnia betegellátási es élelmi- szerjegy-jogosultságokat. Ettől eltekintve azonban a szenátus, amelyben a republikánusok voltak többségben, keresztülhúzta a számításait; például amikor föl akarta számolni a nők, csecsemők és gyermekek megsegitésére irányuló un. WIC-programot, a Kongresszus további pénzalapokat szavazott meg e program számára. Az amerikaiak nagyon érzékenyek, egyszerre bal- és jobboldaliak Persze ez nem általánosítható, de mindenkor két többség van, egy jobb és egy baloldali. Arányuk állandóan ingadozik: ez az amerikai politika egyik rejtélyes jelensége. 1968-ban az előválasztások során sok szavazó Robert Kennedy, a feketék jogainak legelko- telezettebb hive mellett foglalt állást, de mar az elnökválasztáskor ugyanazok George Wallacera, a feketék legelkesere- dettebb ellenfelére szavaztak... Sok millió amerikai szocialista anélkül, hogy tudna. Miért? A társadalom valamennyi rétegében vannak emberek, akik egyidejűleg radikális baloldaliak és konzervatívak. Érzékenyen reagálnak mind Jesse Jacksonra, mind Ronald Reaganre. Hasonló jelenség európai országban elképzelhetetlen. Ennek az az oka, hogy az Egyesült Államokban nincsenek pártok. A csoportosulások, amelyeket pártoknak nevezünk, voltaképpen koalíciók. Dukakis alelnök-jelöltje, Bentson például ideológiailag közelebb áll a Republikánus Párthoz, mint a Demokrata Párt Dukakis körül csoportosuló szárnyához. S mégis egyazon párthoz tartoznak. Egy ideológiailag megalapozott pártpolitika híján és az amerikai hagyományos individualizmus alapján mi mindenre nyitottak vagyunk, és nem egykönnyen hagyjuk magunkat befolyásolni. Individualizmusunk lehetóve^ teszi, hogy egyszerre részesítsünk előnyben egy ideológiai konzervativizmust és egy operativ liberalizmust. Hogyan érvényesül ez az USA jelenlegi politikai hangulatában? Meggyőződésem, hogy Bush győzelme után vége lesz a Reagan-korszaknak. Reagan gazdasági sikerei nem egyebek kártyavárnál. Engem leginkább az bosszant, hogy Mitterrand francia programját egyetlen országban lehetett volna megvalósítani - az Egyesült Államokban. Reagan költségvetési és kereskedelmi deficitje jóval meghaladta Mitterrand-et. De mivel Reagan a világ leghatalmasabb gazdaságával rendelkezett, büntetlenül folytathatta ezt a politikát. Ezzel szemben Franciaországot azonnal "megbüntették" érte a nemzetközi valutarendszeren át. Az 1983 óta tartó amerikai fellendülés teljes egészében államadósságokon, nemMOST MÁR VEHET 15-30 ÉVES HASZNÁLATRA LAKÁST VAGY HÁZAT MAGYARORSZÁGON anélkül, hogy külföldi állampolgárságát _______él Jogait feladja. HOTEL ÉS LAKÁSÉPÍTÉSHEZ TÁRSAKAT KERESÜNK Hívja a magyarországi eladási szerv USA képviselőjét részletes információért. RETUR REALTY CORP. Empire State Building 350 Fifth Ave., Suite 5620 New York, N.Y. .10118 Telefon; 212 695-2245 Este; 212 684 2175 zetkozi kereskedelmi adósságokon és vállalkozói, valamint magánadósságokon alapul. Mivel magyarázható az amerikai választok közönye? A XIX. században Amerikában igen nagy volt a választásokon résztvevők aránya. Fordult a kocka, amikor megvonták a feketék választójogát, bevezették a vagyoncenzust és az analfabéták vizsgáját. Északon kevéssé volt nyilvánvaló a diszkrimináció. További nehézségeket jelentett, amit annak idején törvényerőre emeltek, a minden költözéskor kötelező választási listára történő újbóli felvétel. A hivatalos helyek, ahol ez megtörténhetett, gyakran távol voltak a lakóhelytől, s csakis munkaidőben tartották nyitva. A századforduló körül módszeresen igyekeztek korlátozni a választópolgárok számát. A polgárjogi törvények az utóbbi években változást hoztak e téren. Az örökség azonban tovább él. Mit jósol az USA közvetlen politikai jövőjét illetően? Az ötvenes években lettem politikailag aktiv. McCarthy és Eisenhower idején. Hihetetlenül gyorsan következett be az átmenet a hatvanas évekbe, Kennedy és Johnson korába. Az egyik percben még egy roppant konzervatív korszakban, a másikban már a harmincas évek óta a legradikálisabb időszakban elünk. Az európaiakat, akik bennünket tanulmányoznak, többek között az zavarja, hogy hallatlan mértékben szélkakas-társadalom vagyunk. Hirtelen tudunk jók, éppoly hirtelen rosszak lenni. Szerintem az 1986-os választások, amikor a demokraták a Kongresszus mindkét házában megszerezték a többséget, az első lépés volt a változás fele. Az elnökválasztástól függetlenül is állítom, hogy Amerika életében a legközelebbi korszak baloldalon fog lezajlani. MÁR MEGINT A REGI MAGYAR MESET JUTTATJA ESZÜNKBE A POLITIKAI ÉLET A Republikánus Pártnak van egy titkos, es nem is olyan titkos fegyvere. Ha egy politikusról be tudják bizonyítani, hogy "liberális", akkor elgáncsolhatják politikai karrierjében. Ez történt Dukakis tavalyi elnökválasztási kampányában. Ezzel sikerült nekik a képviselőház elnökét, Jim Wrightot kiűzni a politikai életből. Most az új képviselőházi elnököt, Tom Foleyt célozták meg. Megállapították róla, hogy az "Americans for Democratic Action" nevú liberális szervezet célkitűzéseit 81 százalékban támogatta a képviselőhöz tavalyi ülésszakán. Es ez égbekiáltó bűn! Tehát, ha valaki a minimális órabér emelése mellett, a kontrák segélyezése, vagy a Medicare díjazás emelése ellen van, az "liberális" és annak működését lehetetlenné kell tenni. Emellett még homoszexualitás- sal is gyanúsították. Ez még a Republikánus Párt tagjainak is sok volt es követelték a szennyes kampány értelmi szerzőjének, a Republikánus Part elnökének, Lee Atwaternek a lemondását. Marseille és Ajaccio között közlekedik mar Franciaország legnagyobb komphajója, a most ( elkészült 165 méter hosszú 2500 utast szallito "Danielle Casanova". A néva— dassal az ellenállási mozgalom egy legendás asszonyalakja emlékének adóztak. Korzikai születésű volt Danielle Casanova, aki életét Auschwitzben fejezte be a náci haláltáborban. AMERIKAI MAGYAR SZC)
