Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-25 / 21. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 25. 1989. Gvuhjjyártó kormánybiztos 1840 májusában a pesti polgár ezt olvashatta az Atheneum cimu folyóiratban:... nem régiben keletkezett gyufa-gyára van Irinyi József úr hazánk fiának Pesten a József városban, az Ősz és József utcza szegleten, Tajnay-házban honnan a legolcsóbb es legjobb gyufákat rendelhetni meg sercze- goket es zajtalanokat...." Az egykori cikkíró összetévesztette Irinyi János vegyészt (1819-1895) öccsével. Irinyi József jogász- szál (1822-1859). János Bécsben tanulta a kémiát, ahol egyszer végignézte az egyik tanár sikertelen kísérletét, hogy a robbanásveszélyes gyujtó- fácska fejére zajtalan és veszélytelen keveréket készítsen. A diák hazament, kaliumklorát helyett olomszuperoxidot kevert a foszforhoz és szinte játszva feltalálta a biztonsági gyufát. Találmányát 60 forintért adta el külföldi hasznosításra és továbbtanult. Hazatérve 1839-ben a Nyár utcában létesítette első üzemét, itt készült a kb. 25 cm. hosszéi gyufa. 1840-ben az üzem az Ősz utcába, majd a Belvárosba költözött. Pest varos tanacsa azonban tűzveszélyesnek nyilvánította és kitiltotta a lakott területről. Mivel a konkurens cég maradhatott a helyen, csak sejthetjük, hogy Irinyi Janos haladó közéleti tevékenysége volt a valódi ok. Öccse József is hasonló nézeteket vallott, nyugat-európai útirajzát csak külföldön adhatta ki, itthon a Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa lett. 1848-ban a márciusi 12 pont egyik megfogalmazója, Bihar-megye követe és diplomata Párizsban, János a löporgyártás és ágvuöntés kormánybiztosa Nagyváradon. A bukás után a testvéreket letartóztatták, Jánosra börtön, Józsefre kötél várt, kegyelemmel szabadultak. Mindketten hazamentek Vertesre, neves mezőgazda édesapjuk birtokára. József irt es fordított, a Tamás bátya kunyhóját Ö adta a magyar olvasók kezébe. János gépészeti és vegytani kiserieteket folytatott, később tisztviselő lett. Egyszer azt mondta:.... "mindig untam, ha valaki említette a gyufát.." Búza Barna Irinyi János szobra 1965 óta ül a Lágymányosi ut sarkán. A közelben van Irinyi József emléktáblája is, a nevét viselő utca 47. sz. háza falán. Mi lenne velünk halálbüntetés nélkül? Csak néhány ev akad a magyar történelemben (1787-1790; 1895-90), amikor nem végeztek ki senkit. Számottevő tapasztalatunk azonban csak arról van, mi történik, ha létezik a halálbüntetés. Ez a kép mind erkölcsi, mind gyakorlati-politikai megfontolások alapján elszomorító. Aligha véletlen, hogy a reformok kimagasló törvényhozói - Deák, Szemere - az 1843-as büntető törvénykönyv javaslatában, a refomkor egyik legkimagaslóbb szellemi teljesítményében kiiktatandónak vélték a halálbüntetést. Az eltörlési javaslat mindmáig elbukott. Holott a feltételezéssel ellentétben a halálbüntetéssel fenyegetett bűncselekmények e büntetés eltörlése után nem szaporodtak el. A kivégzés ugyanis semmiféle elrettentő hatast nem gyakorolt sem a gyilkosra, sem más bűnelkövetőre. Jól ismert tény volt ez akkor is, amikor a büntetés még köznapi népünnepélynek számított. (Franciaorszagban a múlt század első felében evente 50-100 embert végeztek ki - ugyanakkor Magyarorszag még sokkal mértéktartóbb volt.) Az akasztófára iteltek közt sok akadt, aki szívesen bámészkodott kivégzésén: egy angol leírás szerint egy tolvaj kivégzése alatt húsznál több zsebtolvajlást követtek el a bámészkodó tömegben. De hátha másokat (akik aztán nem is válnak bűnelkövetővé) mégis elrettent - akadékoskodtak a makacs halálbüntetes-pártiak. Erre az érvre hivatkoznak ma is az Egyesült Államokban, ahol - elsősorban a déli tagállamokban - 1976 óta újra működnek a villanyszékek. Az elrettentő hatásra vonatkozó számításokról a Nobel-dijas közgazdász, Lawrence Klein mutatta ki, hogy megbízhatatlanok . A halálbüntetések vizsgálata nem a bűnöző védelmével foglalkozik. Ebből azonban nem következik, hogy a törvény elé állitottaktól megvonható a humanitás alapkövetelményének alkalmazása, mert az ilyen szűkítés mindig a humanitás rovására megy. Ráadásul az elitéltek,még a gyilkosok is, igencsak különböznek egymástól. A halálraítéltek között gyakran találunk olyanokat, akiket tettüktől jórészt független politikai megfontolásokból áldoznak fel. A gyilkosnak mondottak között a mült századi becslés szerint minden 250. az. Es az ártatlanul kivégzettnek már semmifele jóvátétel sem nyújtható. Nem is egyszer ugyanazon nemzedéknek, mely hangosan tapsolt biróságilag elrendelt állami gyilkosságoknak, kellett ráébrednie, hogy nem történt meg az a cselekmény, amelyért a büntetést kiszabták, vagy pedig egyáltalán nem számítható elMAGYAR UROLÓGUS Or. George Klein Cornell-diplomás, urológiai szakorvos RENDELŐK: 120 East 79th St.. 110-45 Queens Bbd., New York, NY 10021 Forest Hills, NY 11375 Mindkét office telefon: (212) 744-8700 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE • Prosztata problémák' • Vasectomy • Húgyúti fertőzések • Impotencia • Vesekő • Vese- és hólyagdaganatok 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON - KONZULTÁCIÓ Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk ítélendő viselkedésnek. Ezen az alapon Magyarországon a mindenkor kivégzettek többsége.érdemtelenül állt a "bitó alá"- meg a halalbüntetes hivei szerint is. A halalbüntetes hatásának elemzésén tűi a tudományos vizsgálódás számára legalább ilyen fontos, hogy miért is ragaszkodnak az emberek e büntetéshez - és valóban ragaszkodunk-e? Az akasztás akarását a megszokás beidegzése diktálja. Hétköznapi igazságnak számit a "szemet szemért", azaz halálért halál elv. Hogy ez a fejletlen, báránylopdosó, pásztornépek ősi szokását emeli az erkölcsi törvény rangjára, az aligha jut az ezen végsó ervre hivatkozók eszebe. A jog fejlődése - ha nem is visszaesés nélkül - távolodás a primitiv megtorlási elvtől. Ki tartaná ma a szélesen értelmezett Európában arányos megtorlásnak a tolvaj akasztását, melyik európai állam vállalná a kínzással kiegészített kivégzést? Márpedig valahányszor valamely bűntettől - a lopástól az istenkáromlásig - elvették vagy megkísérelték elvenni a legsúlyosabb fenyegetést, a megtorlás jogos igényének égbekiáltó sérelmét emlegették rögtón. A szemet szemért elv gyakorlatilag alkal- mazhatatlan. Aki ragaszkodik a megtorláshoz, csak azt kívánhatja, hogy a bűncselekmény t elkövetője bűnhődjön ezért. Es minél súlyosabb a tett, annál súlyosabb legyen a büntetés. Elvégre a büntetés fejezi ki a tett súlyosságát, s ad módot arra, hogy a társadalom hivatalosan vallott értekeivel azonosuljon. De az nem következik ebből, hogy a legsúlyosabb büntetésnek (újabb) életet kellene elvennie. A világ nem változott - hacsak jobbá nem lett- attól, hogy a bún es büntetése mércéjének végpontja már nem a bűnös kerékbetörése, s utána megégetése. Nem teszi jóvá a gyilkosságot - sem más súlyos bűncselekményt -, hogy ezért megölik az elkövetőt, s ha nem ölik meg, - attól még megma- radhat legsúlyosabbnak a megítélés. Az arányos megtorláshoz, amit homályos ösztönök és végiggondolatlan szokás diktál, elég, ha a legsúlyosabb cselekményhez az ismert legsúlyosabb büntetés társul. A kutatások szerint egyébként az, hogy kit végeznek ki, sok szempontból esetleges. Az Egyesült Államokban hatvan kivégzésre várakozóra egy itéletvegrehajtas jut: a kivégzés lutri. r Ahol a társadalom humanista erőit követve, azoknak engedve az állam képes az emberi méltóság és élet tiszteletére, ott hamarosan átalakul a közfelfogás is. A német törvényhozók 1949-ben, egy bűnözési hullám kellős középén, a németek nagy többségének véleményével szembehelyezkedve iktattak ki egy demokratizálási folyamat kezdetén a középkori, de a fasiszta politikai tegnap vérfürdőitől még szennyes bárdot - 1980-ra a németek többsége eltörléspár.ti lett. S az 1964-ig akasztó és a gátlástalan sajtó heccelte Anglia kivételevei hasonló a helyzet egesz Nyugat-Európában. , , Sajó András ÖT ÉVES 1 SOROS ALAPÍTVÁNY BUDAPEST. Május 12-en gálakoncertet rendeztek a Fővárosi Tanács dísztermében az immár öt esztendeje működő Soros Alapítvány tiszteletére. A programban közreműködő együtteseket a Soros Alapítvány támogatásban részesítette. A HALALBÜNTETES MAGYARORSZÁGON
