Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1989-04-20 / 16. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 20. 1989. CSENGEM IMRE DEBRECENBEN ..Többtucatnyi ttngyllKoaaág" A francia L’Express riportja a romániai falurombolásról t f PÁRIZS. A tekintélyes francia hírmagazin, a L'Express, kétoldalas, fényképekkel kisert riportban számolt be olvasóinak a romániai "területrendezési programiról. A maró gúnnyal megírt riport a végén felteszi a kérdést: "az elvakult csökönyösségben és bezárkózásban meddig mehet el egy államfő a 21. század hajnalan Europa szi­vében"? 7 l A francia riport rámutatott: "egy evnek kellett eltelnie, mire a román falu rendezé­sének művelete megmozgatta a nyugati kormányokat és a közvéleményt. Ennyi időbe tellett, mire végre felmérték a kul­turális és emberi katasztrófa méreteit, ami az Eiffel-toronytől alig kétezer kilo­méterre egy latin hagyományú európai országban folyik, amelynek fővárosát a háború előtt a 'balkáni kis Párizsként' em­legették." "Pol Pót Kambodzsában végre­hajtott hagymázos tisztogatása óta egyet­len diktátor sem fogott ilyen (őrült tervbe"- fogalmazta meg véleményét a riporter. Felelevenítette, hogy az embertelen prog­ram eredeti célja az "uj ember" kialakí­tása, a város és a falu közti különbség eltörlése, utána pedig mezőgazdasági te­rület nyerése. "A kormány tervét már végre is hajt­ják szerte az országban, fittyet hányva minden emberséges megfontolásnak. A családokat kát nap alatt kitoloncoljak, a tanyaházakat lerombolják szemük láttá­ra, a kerteket parlagon hagyják. Fatemplo­mok, szalmatetős házak, pajták, konyhakertek, gyümölcsösök, régi kutak- semmi sem állhat ellen a diktátor romboló dühének és 'nagy koordinátora' Romeo Dragomirescu romboló dühének. A legidősebb parasztok élete egyszerűen véget ér. Tanuk beszélnek több tucat öngyilkosságról." A riport azt is aláhúzza, hogy a terület- rendezési program egyik célja a magyar és német kisebbség gyökeres elrománositása. Kantor Péten Ezután már egy más időben Ezután már bárhova megyek bármi történik, bármit teszek többé nem karolsz belém soha többé nem fogom meg a kezed. Többé nem nevetsz, soha többé nem sietsz, nem szelsz kenyereket nem iszom unikumot veled nem mondok többé verset neked. Nem szivünk együtt cigarettát nem hajtom öledbe a fejem ha volna fogalmad, ha tudnád mennyire fáj, Éva, ha tudnád! Most már nem öregszünk meg együtt nem soroljuk, ez jó, ez rossz volt csak én: mikor szült, mikor Őszült mikor mosolygott, mikor meghalt. Ezután már csak alszol, alszol s ugyanazt álmodod örökké hogy mi nem cséplődtiink törekké nem válunk zúzalék kövekké. Ezután már egy más időben ülök egy pádon a Vérmezőn ülök, ülök, nélküledóben ezután már egy más időben. DEBRECEN. A zsidó Hitközség dísztermében hatalmas érdeklődés mellett tartotta előadását Csengeri Imre, a New York-i Holocaust Intézet alapitója "A magyarországi holocaust, a zsidóság vallás?" címmel. Fehér Tamás, a Debreceni Hitközség kulturelőljárója köszöntötte Csengeri Imrét, akinek anyagi-és erkölcsi támogatásával jött létre a kétkötetes nagy mű, "A Magyar Holocaust I-II". (i Az előadó bevezetőjében elmondta, hogy csalódja Debrecenben élt, s innen költöztek át Erdélybe. O már ott született. O is túl­élője a Holocaustnak. Majd rátért a magyar- országi holocaust történetének es hátteré­nek ismertetésére. Foglalkozott a Zsidó Tanács máig nem egyértelmű szerepevei, s megállapította, hogy a magyar zsidóság trágédiája ereszen más volt, mint a többi európai ország zsidóságáé. A helyzet külö­nösen megrendítő' volta, hogy a háború mar a végéhez közeledett és az ezernyi gond mellett mégis olyan gyorsan végrehaj­tották a zsidók deportálását. Ez a tény különösen elgondolkoztato. Elöadasanak második feleben a II. Világháború utáni zsidóság kérdéseivel foglalkozott, kifejtve a jelen zsidóság Várossá avatták Balmazújvárost, Nagykátát, Ráckevét és Monort BUDAPEST. várossá avatták Balmazúj­várost. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke arról beszélt, hogy március tizen­ötödike 1848 Örökségével köti össze a város­avatás pillanatát. Kevés hely dicsekedhet ugyanis az országban azzal - mondotta - ,hogy annyira kivette volna a részét az 1848-49-es forradalom és szabadságharc­ból,miként éppen Balmazújváros. Rámutatott arra, hogy a város közösségteremtő ereje a haladás, a radikalizmus, a szocializmus vezérlő eszméinek szolgálatában is mindig megnyilvánult. Az Elnöki Tanács városalapitó oklevelét es a város kulcsát Veres Ferenc tanácselnök vette át. Nagykátát, Ráckevét és Monort is ugyanezen a napon avatták várossá. PAJTÁS (folytatás a 7. oldalról) a barátság nagy bajnoka: a puli! Úgy látszik még a tenger sem képes magába zárni, ennyi, de ennyi hűseget. Egy amerikai matróz, aki hallotta, de magyar szavaiból a kis fiúnak, nem értett semmit, a látottakból mégis megértette, hogy micsoda tragédia játszódik le itt. Belevetette magát a hullámok közé, már félholt volt a puli, de mégis dicsőségesen visszakapaszkodott a hajóra, matrózingébe dugva egy haldokló magyar sorssal! így került a puli Brazíliába. Pár év múlva a kisfiú eltávozott az élők sorából. Szülei, akik abban a házban laktak, ahol a garázs van, ahol en rátaláltam egy kis magyar honfitársamra, kivándoroltak Kanadába és rábízták a puli további sorsát erre a bácsira.. Könnyeimet visszafojtva hallgattam a bácsit. Az összes nálamlévő pénzt markaba nyomtam amit nem győzött köszöngetni. Tudtam, hogy egy kis borravalófélét var, de ecsetem, hogy nincs az a pénz, amivel meg tudnám fizetni a megfizethetetlent. sorskérdéseit. Schönberger András rabbi megköszönte az előadó vitaindító beszédét, majd emlékez­tetett arra, hogy napjainkban sok múltbeli hiba kerül napvilágra, egészen az 56-os eseményekig. Azonban a 44-ben történtekről hivatalos fórumokon még nem tárgyaltak. Bibó István és Száraz György és sokan mások már megpróbáltak szembenézni ezzel a korral, azonban ez nem elegendő, hiszen magyar állampolgárok százezreinek kiszolgáltatását - amivel hozzájárulták elpusztításukhoz - nem lehet csupán tudo­mányos, vagy irodalmi témaként kezelni. A magyar államnak kellene igazságot szol­gáltatnia a 600 ezer áldozat kiirtása tényének rögzítésén túl. Lehet, hogy (történt ítélethozatal, amit ma sokan bírálnak - hogyan és miképpen zajlott - de ez nem oldott meg semmit. A bírálatok mellett számos hang hallatszik, cáfolhatatlan tények cáfolataként. Ma is kisért a mült. Az antiszemitizmus felszínre tört. A hallgatás atrocitásokra bátoríthat. Kétszeresen van ok tehát arra, hogy hivatalos állásponttal történelmi szemlélet szerint is helyére kerüljenek a magyar-holocausttal kapcsolatos események. A SIGMA Részvénytársaság a nemzetközi vagyonjog területén több, mint hatvanöt éve, 1923 óta működik. Nevünk és tevékeny­ségünk belföldön és külföldön jól ismert. A sok évtized alatt felhalmozott tapasz­talatok alapján, széleskörű nemzetközi kapcsolataink segítségével belföldi és kül­földi ügyfeleink részére magas szakmai színvonalú, megbízható, diszkrét ügyinté­zéssel állunk rendelkezésre. Magyarország növekvő reszvetele a nem­zetközi kereskedelemben, a világ minden részében élő magyar származásúak kötő­dése szülőhazájukhoz teremtette és teremti meg munkánk alapjait. Többezer ügyfelünk veszi igénybe vagyo­ni ügyekben tanácsadásainkat, bízza meg a SIGMA Részvénytársaságot ügyei elintézé­sével. Megbízójuk több mint 60 országban lévő vagyoni követelésének érvényesítésében működünk közre. Különösen jó kapcsola­tokkal rendelkezünk az észak-amerikai kontinensen, Ausztráliában, Észak- és Nyugat-Európában. Sikerünk biztosítéka: szakmai igényesség, megbizhatóság, diszkréció! Sigma Részvénytársaság Budapest IX., Szamuely u. 38. (II. emelet) Postacím: 1399 Budapest, Pf.: 734 Telefon: *171 -255 Telex: 22-3484 Telefax: 188-153 Figyelem! HA ROKONÁT!1, BARÁTAIT KIHOZATJA Európából vagy már itt vannak VEGYEN KI ÁLTALÁNOS •nrasi •* kórházi BIZTOSÍTÁST RÉSZÜKRE Hivja (212) 772-3258 számot GusnhAU Insurance Inc. ROJBax Z3Í4 Mbw YorkfN.Y. 10116

Next

/
Thumbnails
Contents