Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)
1988-09-08 / 33. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 8. 1988. Számítógéppel keresik Kolumbusz partraszállásának helyét Amikor Kolumbusz - három hamvai - először szelte át az Atlanti-óceant, az 1492. október 12-én elsőnek megpillantott fold a Bahama-szigetcsoport egyik, az Őslakóitól Gua- nahaninak nevezett szigete volt. De hogy melyik volt az a sziget, azt meg ma sem tudjuk. Szómba jöhet a szigetcsoportnak északi vegéhez közel Egg-, azaz Tojássziget, a középtájt elhelyezkedő A nyíl azt az irányt mutatja, amelyen haladva Kolumbusz hajói - a számitógepes feldolgozás szerint - először érték földet Amerikában. Watling-sziget (San Salvador) vagy a Samana- sziget, végül a Bahama-szigetek déli végén lévé Nagy-Turk-sziget. Két egyesült államokbeli oceankutato most - a vitát eldöntendő - megkísérelte számítógépen modellezni a három hajó harminchat napos útját a Kanári-szigetektől a nevezetes "Fold!” kiáltásig. A modellezést Kolumbusznak roppant pontosan vezetett hajónaplójára alapozták. Az eredeti hajónapló u^yan elveszett, de az út egyik résztvevője, Bartolome de Las Casas annak egy részét még idejében lemásolta, s ez a másolat ma is sértetlen. A számitógépes modellezésben a hajók helyzetét felórás időközönként (igyekeztek megállapítani. Figyelembe vettek a szélre és a tengeráramlatokra vonatkozólag fellelhető valamennyi történelmi adatot. így képzelte el Kolumbusz partraszállását Theodore de Bry (1528-1598) grafikusművész. Kolumbusz matróza a szárazföldet mintegy 10 kilométernyire a hajó előtt látta meg, ám a számítógéppel számított útvonal végpontja a Watling-szigettöl 24 kilométerre délre esett, onnan tehát ez a sziget oldalt látszott volna. A kapott ponttól nem messze van a Rum-sziget, de az sehogy sem hasonlít a Guanahani szigetéről adott leírására. A modellkísérlet szerint tehát Kolumbusz legvalószínűbben a Watling-szigeten szállt először partra. Ami miatt ezt az eredményt nem erezhetjük eléggé meggyőzőnek, az a fóldmágnességi adatok bizonytalansága. Az 1492. évre vonatkozó mágneses adatok ugyanis nem álltak a kutatók rendelkezésére, ezért helyettük az 1500. évre számított adatokat használták fel. Egyébként is: a Kanári-szigetekről - 5500 kilométeres távolságból - nezve a Watling-sziget felé és a tőle 150 kilométerre délre elterülő Samana-sziget felé mutató irány csak 1 fokkal tér el egymástól. Dr. Bűkkhegyi László mm mmumf is imtim n. Keleten Japánnak eltökélt szándéka volt, hogy uralkodó hatalom legyen Kelet-Azsiá- ban. Kétségtelenül mindezek a változások megfontolandó, lényeges és végül is felülmúlhatatlan problémákat okoztak az akkori nagyhatalom: a Brit Birodalom számára, amely most sokkal nehezebbnek találta, hogy megvedje globális érdekeit, mint korábban. _ , Jelenleg az Egyesült Államokat, a Szovjetuniót es a Kínai Nepköztarsasagot számíthatjuk szuperhatalomnak, igazi nagyhatalomnak, ha az illető hatalmak népességét, katonai erejét, politikai szerepét, gazdasági rendszerét vesszük figyelembe,, bár más nemzetek is, mint India, Japan, (Anglia, Franciaország,( Nyugat-Nemetorszag a hatalmi pozicio fele haladnak. , f Katonailag az Egyesült Államok es a Szovjetunió maradtak az előtérben, mig a felemelkedes és lehanyatlás folyamata során a nagyhatalmak közti növekedési arány és technológiai változasbeli különbségek a globális gazdasági egyensúlyok eltolódásához vezettek. A háborús veszteségeiből helyreállt Europa az "Európai Ökonómiai Közösség" formájában pedig a világ legnagyobb kereskedelmi egysége lett. Ugyanakkor a világ legnépesebb allama (az 1 milliárdot mar meghaladó lelekszám- mal): a Kínai Népköztársaság mély benyomást keltő mértékben ugrik előre, tőr világhatalom felé. Japán háború utáni gazdasági-pénzügyi növekedése pedig olyan fenomén, mely jelenleg túlhaladta > a világ legnagyobb területével rendelkező Szovjetuniót a teljes nemzeti Össztermelesben. Ezzel ellentétben mind az amerikai, mind a szovjet növekedési arány egyre lassúbb lett és részesedésük a globális termelésben és gazdaságban drámailag összezsugorodott az 1960-as evek óta. Egy nemzetnek viszonylagos gazdasági és katonai hatalma nem fog felemelkedni és lesüllyedni "párhuzamosan". A legtöbb történelmi példa azt mutatja, hogy van egy figyelemre méltó "habozási" idő egy állam gazdasági _ ereje es katonai, territoriális befolyásának pályafutása között. Nagy-Britannia az ( 1860-as években terjeszkedett i gazdasagilag, katonailag; az Egyesült Államok az 1890-es években; a Szovjetunió az 1917-es forradalom előtt. A bölcs Japán pedig manapsag előnybe helyezi, hogy gazdagga legyen inkább, mint hogy súlyosan áldozzon a fegyverkezésre (amit Nyugat-Németország is utánozni látszik ). Következésképp Japán gazdaságilag van erősen felemelkedőben, gazdaságilag vált világhatalommá. Érdekes, s egyben szomorú világjelenség is, hogy a mai rendkívüli időkben a nagyhatalmak abban a helyzetben találják magukat, hogy sokkal többet költenek a védelemre, általában fegyverkezésre, mint két generációval azelőtt és mégis azt fedezik fel, hogy a világ kevésbé biztonságos környezet_ egyszerűen azért, mert más hatalmak gyorsabban növekedtek és erősebbekké váltak. A nagyhatalmak viszonylagos hanyatlásban azzal válaszolnak ösztönösen, hogy még többet kell költeniük fegyverkezésre, a biztonságra, és ennélfogva eltérítik lehetséges befektetési tartalékaikat a produktiv befektetésről és csak hozzáadnak még inkább hosszú lejáratú dilemmájukhoz. Akár tetszik, akar nem, (tudomásul kell vennünk, hogy az Egyesült Államok fokozatosan hanyatlóban van: hanyatlóban katonailag, gazdaságilag-pénzügyileg, politikailag. Az Egyesült Államok földrajzi, területi kiterjedése, lakossága és természetes forrásai azt sugallják, hogy a világ javainak (gazdaságának) talán 16—1896—át bírhatná, azonban - mert a történelmi és technikai s egyeb körülmények kedvezte - ez a részesedés 40%-ra vagy annál többre is emelkedett 1945-ben. (Nem csoda, hogy Mohammed Rqza Pahlavi, a volt iráni sah, az Egyesült Államok hűséges szövetségese is igy kiáltott fel egyszer düheben: "A pokolba, mit képzeltek magatokról, hogy a világ össz-népességének alig 696—át alkotva a világ javainak, gazdaságának majdnem 4096-át követelitek magatoknak!") Aminek szemtanúi vagyunk most: a "lefelé hanyatlás korai évtizedei"-, arról a magas számról egy természetesebb részesedéshez. Ezt a hanyatlást jelenleg meg elkendőzik az ország hatalmas katonai képességei (és a megszéditő, f ( megte'vesztő kormany-propaganda). Es mégis! Az Egyesült Államok lefelé hanyatlik, hogy elfoglalja természetes osztályrészét, helyet a világ- gazdaságban es hatalomban, bár puszta nagysága miatt jelentős hatalom marad meg a több-pólusú világban. Az amerikai történelem jo részeben amerikaiak cirkálták a globus körül, befektetéseket eszközölve tengerentúli vállalkozásokba, kultúrát exportálva es beavatkozva idegen kormányzatok ügyeibe. Hirtelen minden megváltozott. Az utolsó évtizedben, különösen a jelen republikánus kormányzat alatt, ez az irányzat egyre jobban visz- szafelé fordul. Idegen, külföldi befektetők most a teljes amerikai bankbetétek 16%- anak tulajdonosai; idegenek, külföldi kormányok és vállalatok bankokat, földeket, felhőkarcolókat szupermarket-láncokat, kiadó-vállalatokat stb. vásároltak fel. Az amerikai 10 legnagyobb kémiai vállalat közül négynek külföldiek a tulajdonosai; a japánok egyedül Tennesseeben 30 gyárvállalat tulajdonosai. Külföldi pénz finanszíroz lényeges, közvetlen befektetéseket az Egyesült Államokban és az utóbbi években finanszírozta az Egyesült Államok költségvetési deficitjének, hiányának jó részét. Döntések, melyek azelőtt Sacra- mentoban, Albanyban és Washington D.C.- ben szoktak történni, most Londonban, Tokióban, Riyadhban és a világ más városaiban történnek. Tény, hogy a külföldi befektetések nagy hulláma újjáépíti a nemzet leromlott városait, számos amerikai számára teremt munkaalkalmat, felélénkítette a tőzsdét, felvitte az ingatlanok értékét, megjavította sok esetben a helyi gazdasagot; azonban a külföldi befektetéseknek megvan az ára, méghozzá igen nagy ára, annak ellenére, hogy Reagan elnök (a külföldi befektetésekre utalva) i^y nyilatkozott: "Hisszük, hogy csak győztesek ( vannak, nincsenek vesztesek és minden résztvevőnek előnye van belőle." (folytatjuk) I Megjelent: PUSKÁS-BALOGH ÉVA S. 1 könyve: j EMLÉKEIM | Ára: $12.00. • • • Kapható: PŰski-Corvin könyvkereskedésben á 251 E 82 St. New York, NY.Y. 10021 Telefon: (212) 879-8893
