Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)

1988-07-07 / 27. szám

Thursday, July 7. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7. RÁMÁBAN... "Szó hallatszott Rámában, si­rás és keserves jajgatás; Ra- khel siratta az ó gyermekeit—" Jer. 31.15 Abban a nagy megtiszteltetésben része­sültem, hogy Szalay LajoSj a magyar nép New Yorkban éló nagy művész fia látogatás­ra hivott meg lakására. Végleges hazatérés­re készülve feleségével, emlékül a mester néhány rajzát kívánta a Magyar Szónak ajándékozni. Szalayék a West 98. utcában laknak. Az épület kissé ódon, de elég jó karban van. Ahogy beléptem - s ez tisztán szub­jektív benyomás volt - úgy éreztem, hogy egy templom előcsarnokába leptem be. A tény, hogy a nagy művész ebben az épü­letben lakik, valami láthatatlan sugárzással vonja be annak minden zegét-zügát. Nem csekély megilletödéssel léptem át Szalayék lakásának küszöbét. A lakosz­tály tele könyvekkel, albumokkal, kész, vagy készülő műremekekkel. Szalayék szerény társadalmi biztosításból élnek, amiből csak a legszükségesebbre telik, ha telik. Úgy vélik, a biztosításból otthon kényelmesebben élhetnének, nem is beszél­ve a szülőhaza számukra üditŐ légköréről. Szalayne kedvesen frissítővel kínál meg, azután elém tesz egy nagy koteg rajzot. "Tessek válogatni" - mondja. Hogyan tudhatná egy laikus Michelan­gelo, Picasso vagy Dürer rajzaiból válogat­ni? Az utókor ezeket a miiveket( drága kincsekként : fogja Őrizni, közszemlére ki­tenni. Es en most válogassak ki belőlük négyet! Persze, hogy nem tudok, végül Mrs. Szalay közreműködésével megállapo- nk négyben. Ezek egyike mintegy a ki- .latkoztatás erejével hatott rám. Egy ;ya menekül gyermekével, mögötte áz comháboru halállovagja vágtat. Úgy érzem, ha ezt a rajzot felnagyítva az Egyesült Nemzetek Leszerelési Konfe­A kanadai hungarológia eredményei Canadian Studies on Hunga­rians 1886-1986. (Kanadai tanul­mányok magyarokról.) Összeállí­totta John Miska (Canadian Plains Research Center, 245 old.) Kanadában 1986-ban ünnepelték meg az első magyar telepesek érkezésének századik évfordulóját. Több város, igy Esterházy, Lethbridge, Edmonton magyar egyesületei emlékünnepélyeket rendeztek, visszaidézték a zord kanadai préri elsÖ magyar pionírjainak küzdelmeit. A jubi­leum alkalmából különféle kiadványok láttak napvilágot. A torontoi Hungarian Studies Review például egy különszámot szentelt a kanadai magyarság történeté­nek. Az évfordulóra készült el Miska János­nak a magyar vonatkozású kanadai publiká­ciókat feldolgozó értékes bibliográfiája, amit a multikulturális minisztérium anyagi támogatásával a reginai egyetem adott ki. Az 1957 óta Kanadában élő szerző - szükebb szakmáját tekintve agrártudo­mányi szakbibliográfus -, a kanadai magyar kulturális élet fáradhatatlan szervezője. Ö az alapitó elnöke a Kanadai Magyar írok Egyesületének; három magyar és két angol nyelvű antológiát szerkesztett. Közü­lük a Crossroads (Keresztutak) cimu 1987- es gyűjtemény emelkedik ki, amely a Kanada­ban alkotó legkiválóbb magyar költők, irók műveiből nyújt válogatást. Miska János novelláiból, esszéiből, újságcikkeiből 1974- ben tett közzé egy kötetet A magunk por­táján címmel. A "kanadai tanulmányok" terjedelmes hányada a kanadai magyarokkal foglalkozik. A bevándorlás "hullámait", a lokális cso­portokat, a szervezeti- egyesületi-egyházi eletet, az asszimiláció kérdéseit történé­szek, szociológusok, néprajzosok es pszi­chológusok vizsgálták. A "pionírkorszak" mellett különösen az 56-osok letelepedé­sére, beilleszkedésére irányult a figyelem. Mindezen kutatások eredményeit és forrá­sait bőséggel tartalmazza a bibliográfia. Imponálóan gazdag a szépirodalom adat­tára, s igazolni látszik a szerző többször hangoztatott véleményét, hogy a mai ka­nadai magyarságot a szellemi megújhodás jellemzi. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a kanadai magyar irodalom egyre értéke­sebb müvekkel gyarapszik, s a műfordítások, illetve az angolul született alkotások révén mind sikeresebben gazdagítja a kanadai irodalmát. Fejős Zoltán renciája ele tárták volna annak minden ülésszakán, a konferencia nem végződhe­tett volna eredménytelenül! Szalayék szerényen kérdezik: Nem is­merek-e valakit, aki szeretne egy-ket raj­zot venni tőlük? Szalayék fel tudnák hasz­nálni az árát... Készülnek a hazatérésre és az költséges! Szalay Lajosnak a napokban volt a szü­letésnapja. Kívánunk neki még sok-sok születésnapot erőben, egészségben, alko­tásban. Deák Zoltán HOGY NE LEGYEN TÖBBÉ SÍRÁS LÁTOGATÁS SZALAY LAJOSEKNAL

Next

/
Thumbnails
Contents