Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)
1988-07-07 / 27. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 7. 1988. GYERTYÁN ERVIN: Hétköznapi antiszemitizmus Dr. Kiss György plébános Megjelölve Krisztus keresztjével és Dávid csillagával cimií könyvéről szeretnék írni. Aztán kezembe került - igaz, meg kéziratban - Győri György kollégámnak Petőfi és Mózes fiának, Megmeneküléseim cimmel unokáihoz irt "hosszú levele". A zsidóság, mint vallás, a zsidóság, mint sors, a zsidóság, mint kultúra meredt elém ezekből a különböző indíttatású könyvekből. Szétválva egymástól, de - minden elszánt emancipálódási törekvés ellenére- olykor kibogozhatatlanul Összefonódva egymással, más vallásokkal, más sorsokkal, más kultúrákkal, magyarországi (és nemcsak magyarországi) történetében. E fölperzselt, hideglelősen kipusztult, holdbéli tájakra a Holocaust tüzei vetítenek gyilkos fényt ( és sötét árnyékokat. Holdbéli táj ez már messziségét tekintve is. Több, mint négy évtized nagy idő rohanó korunkban. Abban a korban, amely azóta is újabb és újabb történelmi szörnyűségeket tár fel és produkál. * Egyesek számára tehát azért idegesítő téma ez, mert nem érzik időszerűségét. Mert úgy vélik, már "csak" történelem. Mások szamára, mert félnek az időszerűségétől, úgy vélik, nemcsak történelem. Nemelyek sebeiket, gyászaikat, veszteségeiket, masok közömbösségüket vagy éppen tetteiket szeretnék felejteni. Egyesek a hallgatást gyógyírnak tekintik, mások annak a szőnyegnek, ami alá beseperhetik mindazt, amit kellemetlen látniuk, amire kellemetlen emlékezniük. Foglalkozzon am ezekkel a kérdésekkel a történettudomány, a szociológia, de ne háborgassuk vele a szélesebb közvéleményt, mondja egyetértóleg mind a két csoport. Amíg azonban a futballmeccsek lelátóin, utcai feliratokon, borgázős kitárulkozásokban, magánbeszélgetésekben - meg az Írószövetségben is - "foglalkoznak" ezekkel a kérdésekkel, nem tekinthetjük csak szaktudományos feladatnak, amelynek elvégzését, tisztázását legföljebb tudományos tekintélyünk kívánja meg. Talán ez is Rákosiék bűne, talán nemcsak az Övék: a háború után mi elsöpörtük azt a nemzeti katarzist, amin - irodalmuk, kultúrájuk, egyházaik, közéletük legjelesebbjei jóvoltából- Európa más országaiban, például az NSZK- ban is tömegek estek át. Pedig Bibó Istvántól Cseres Tiborig, Pilinszky Jánostól Szá' ' MAGYÄR FOGORVOS Dr.KALKÓ ILDIKÓ A New York Egyetem Fogorvosi Karónak tanársegédé korszerűen felszerelt rendelőjében 97*52 64 Ave- Forest Hills, H.Y. Közel a Queens Blv-bofc az R és GG földalattival. ‘ Rendel minden nap, előzetes bejelentés alapján Foghúzások, tömések, korönák-hidak gyökérkezelés (Root canaDprotézisek Modem kozmetikai bonding Gyors javítások Telefon: (718) 275-7552 kztosTtÁsókat elfogad ráz Györgyig és Sütő Andrásig több kezdeményezés is volt erre. Nem vagyok naiv. A történelem leszoktatott a hiszékenységről, az idillek és utópiák ábrándjainak hajszolásáról. Nem hiszek a mindenkit egyformán megtisztító katarzisokban. Az antiszemitizmus teljes eltűnésében sem. Együtt kell élnünk ezzel a népbetegséggel, de az arányok nem lehetnek közömbösek. S ezek az arányok ismét kezdenek növekedni. Nem véletlenül. Sok oldalról közelítettek meg a különböző tudományágak e gyűlölködést kiváltó okait, de csaknem mindegyiknek többé-kevésbé lényegi részeleme volt a búnbakkeresŐ általánosítás. Nehéz időket élünk. Napjainkban fenyegetően felerősödött a társadalom bünbakszükséglete. S a több ezer éves, "kipróbált" mechanizmusok könnyen működésbe lendülnek. Ezért és ettől féltem nemcsak es nem elsősorban a maradék magyar zsidóságot, hanem a nemzet egészét egy - Bibóval szólva - újabb magyar fejlődési zsákutcától a nemzeti lélek és tudat újabb eltorzulásától. Ezért irok ezekről a könyvekről is. Van-e jogom dr. Kiss György plébános könyvéhez a nem hivó, a "laikus", de a világegyházak történelmi szerepével és küldetésével tisztában lévő ember szemszögéből néhány reflexiót fázni? Nem illetéktelenül avatkozom-e olyan közössegek dolgába, amelyekhez nem tartozom? Hiszen dr. Kiss György mindenekelőtt a katolikus egyháznak és hívőknek szánta ezt a munkáját. Mi tartozik - tartozhat - rám belőle, aki bár, "test szerint" szintén Jézus rokona vagyok, de "lélek szerint" se a kereszt jegyevei, se Dávid csillagával - semmilyen vallási jelképpel - nem jelölöm magam. (Noha mind a kettőt tisztelem.) Karl Rahner korunk kiemelkedő hittudósa, akitől e cikk címét is vettem éppen e könyvéhez irt bevezető szavaiban hatalmaz fel erre. "Természetszerűleg következik az antiszemitizmus óriási összetettségéből, amelyben a legkülönbözőbb okok játszanak kö'zre - írja hogy az ellene való küzdelemben jogosak es szükségesek a legkülönbözőbb megközelítések." Talán az enyém is. Dr. Kiss György könyvében egy zsidó származású katolikus pap ad számot erőfeszítéseiről (és kudarcairól) abban a küzdelemben, hogy külföldi példákat követve intézményesítse a párbeszédet a -zsidók és keresztények között, Magyarországon is. S ezzel a II. Vatikáni Zsinat szellemében járuljon hozza a "kereszténység történetében létezett majdnem kétezer éves embertelen kereszténytelen és elvetendő antiszemitizmus" (Rahner szavai) megszüntetéséhez. A könyvnek több rétege van. Egy önéletrajzi, amelyben egy pap saját életének fájó tapasztalataival igazolja az egyházon belüli antiszemitizmus meglétét, amelynek tüskéit és fullánkjait meg papjának is éreznie kell, ha nemcsak "Jézus barátja, de rokona is." WASHINGTON,D.C. A képviselők 377 szavazattal 40 ellenében javaslatot fogadtak el, mely 59.7 billió dollárt irányoz elő lakások építésére. Reagan elnök ellenzi a javaslatot. EIN TRAUM VON EUROPA (folytatás a 2. oldalról) rendszer pedig a nyugati oldalán. A Fal tehát hatart jelent Moszkva és Washington között, noha önmagában egyikhez sem tartozik. Mulisch szerint a berlini falat nem lebontani kellene, hanem vastagabbá tenni. Észrevétlenül, ravaszul, óvatosan, de következetes lépésekkel olyan vastaggá tenni, ho^y a nyugati oldala az Atlanti-óceánig, a keleti pedig a Szovjetunió határáig tolódjék, s akkor az elért cél, maga Nagy Európa lesz a Fal a két szuperhatalom között anélkül, hogy bármelyikükhöz tartozna. Az amerikaiak és az oroszok írjanak bármit a feléjük eső falfelületre, a távolabbi jövőben és jó magatartás esetén Ők is csatlakozhatnak az európaiak közösségéhez, hiszen Európa soha nem fogja elfelejteni, hogy ók szabadítottak fel a földrészt a fasizmus alól. Mulisch mind önmaga soknemzetiségű családfájának rajzával, mind( Európa történetének elemzésével hangsúlyozta a kicsinyes sovinizmus képtelenségét, Európa mesterséges kettéosztásának értelmetlenségét és felkérte a berlini irókongresszus résztvevőit, hogy fogalmazzanak közös felhívást a helsinki egyezményt aláíró 25 kelet- es nyugat-európai ország kormányfőjéhez. A nyílt levél formájában, elsőképpen Konrád György és Harry Mulisch irók által szerkesztett felhívásban nyomatékos bevezető érv, hogy 43 évvel a második világháború befejezódese után a földrész megosztottsága mennyire korszerűtlen. A különböző fegyvernemek és hadierök csökkentése ' Önmagában még korántsem biztosit valódi békét a jelenlegi Európában. Kerüljön végre a politikusok napirendjére Europa egyesítésének kérdésé, azon- belül az un. német kérdés is. Legfőbb ideje lenne az európai problémák értelmes megoldásának, hogy végre olyan súlyosabb és közös gondok felé fordulhasson a figyelem, mint a szegénység, az éhség, vagy a környezet szennyeződése. A nyílt level, amelyet magyar részről a berlini irókongresszuson résztvevő Dalos György és Konrád György Írtak alá, ezzel a kéréssel záródik: "Bitte antworten Sie uns!" Harry Mulisch, a felhívás kezdeményezője úgy véli, hogy bármilyen óvatosan fejezzék ki magukat a különböző nagyhatalmi védnökség alatt álló kormányvezetók, a remélt válaszaik hozzájárulhatnak egy esetleges újabb le'péshez Európa alma, azaz a földrész egyesítésének megvalósítása felé. Mi magyarok, akik Szent István óta mindig az európai közösséghez tartozónak váltottuk magunkat, az idei romániai intézkedések nyomán joggal kételkedhetünk az európai álom megvalósításának közeli jövőjében, amíg Európa és a Világ hallgatása mellett folytatódhat az erdélyi Őslakos véreink nemzetiségi jogainak semmibevevése, erőszakos beolvasztása, történelmének meghamisítása, közös európai értéknek számító műemlékeinek barbár pusztítása. Europa egysége sem ma, sem a jövőben nem képzelhető el egymás anyanyelvének, kultúrájának tiszteletben tartósa es szabad gyakorlása nélkül. -t................. TERJESSZE W — az
