Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)
1988-08-18 / 30. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Aug. 18. 1988. Moldova György: • Bűn az élei... 15 (Rlpori a rondSrokrSI)-Szükség van arra, ho^y azEzredet ennyire kiemeljék a rendőrség egészéből? - kérdezem a parancsnokot.-Mi külön szerepet töltünk be a Cégnél, többet és kevesebbet is jelentünk például egy megyei főkapitányságnak: hatósági jogkörrel nem rendelkezünk, nem nyomozunk, és nem folytatunk vizsgálatokat, de az Ezred az ország közbiztonságának legfőbb letéteményese és a Belügyminisztérium általános tartaléka, a munkánk gyakorlatilag az egész országra kiterjed.-Mik a feladataik?-A legjelentősebb a közbiztonsági szolgálat, ez az összmunkánknak mintegy negyven százalékát teszi ki. Járó'rözünk gyalog és gépkocsival Budapesten, Pest megyében, a Miskolcon állomásozó zászlóaljunk Borsod megyében. Nyaranta támogatást adunk azoknak a területeknek, amelyeket legnagyobb szambán keresnek fel turisták a Balaton-parttól a Dunakanyarig és Pécsig. Kísérjük a vonatokat, például, ha a Fradi lent látszik Tatabanyán, az összes számba- jöheto szerelvénnyel küldünk embereket. Azóta nincsenek "fekete vonatok", mióta mi vettük át a biztosítást.-Ha jól tudom, Budapesten, sót az egész országban minden négyzetméter fel van osztva rendőri szervezés tekinteteben - hol jut hely maguknak?-Általában a területileg illetékes kapitányság alárendeltségében dolgozunk, de ók sajnos gyakran nem tudják elvégezni a feladatukat. A múltkoriban történt, hogy a vasutasok elinditottak egy vonatot 3-400 lengyel vendégmunkással, a szerelvényt nem fűtötték, a lengyelek fáztak, begorom- bultak és valaki pácéinál meghúzta a vészféket. A helyi erők már háborúra készülődtek ellenük, mikor mi is leértünk. Láttuk, hogy semmi ok nincs erőszakos fellépesre, teát főzettünk nekik, éjszaka volt, de kinyittattunk nekik egy élelmiszerboltot, hogy tudjanak vásárolni - és szép nyugodtan bevásároltak, amíg megérkezik a másik szerelvény.-Második feladatkörünk: a karhatalmi fegyveres biztosítás, ez a munkánk további 30-35 százalékát teszi ki. Minden olyan megmozdulás esetén, mely a társadalmi rendet veszélyezteti, minket vetnek be első lépcsőben: a pusztavacsi fesztiválon, a kubaiak lőrinci botrányán, az esetleges tüntetéseken.-Mi kutatjuk fel a menekülésben lévő bünŐzÖ személyeket, evenként egy tucatnyi hasonló eset adódik, 15-20 alkalommal pedig a szolgálati helyükről megszökött katonák elfogására riasztanak minket. A mi egysegeinket vezénylik ki tömegszeren- csétlensegek^ elemi csapások színhelyére.-Mennyi idŐ alatt érnek ki?-Ez a távolságtól, időjárástól, városi közlekedéstől és egyéb külső körülményektől függ. Ami a mi lehetőségeinket illeti: a készültségi alapegységek 15 percen belül el tudnak indulni a szükséges felszereléssel, az akciócsoportunk pedig három percen belül kilép a laktanya kapuján. Ha mégis kell egy számot mondanom: például a Ferihegyi repülőtérre a riasztástól számított 25 percen belül mindenképpen ki kell érnünk. Az ütőképesség színvonalát folyamatosan fenntartjuk, ha a készültség ( kivonul, a tartalék azonnal a helyébe lép, és már hívjuk is be az utcáról a járőreinket, mozgósítjuk az otthon pihenő embereinket, a szükséges létszámnak meg kell lenni. (folytatjuk) Gazsó L. Ferenc „ Utazás Erdélyben » i * . < » Háromszékét a kozigazgatas átszervezése óta Kovászna megyének hívják. Székhelye a ré^i: Sepsiszentgyorgy. Lapvidék vezet a varosig. Legalább a medvéktől nem kell tartani - mondják az itteniek. Nem merészkedik a súppedős talajra. Sep- siben este nyolckor kihunynak a tízemeletes szálló fényei. A portán megnyugtatnak, mindez energiatakarékossági okból történt, a város keleti fele sötétbe borult. Kiadó szobájuk nincs, mert tele vannak román turistákkal, akik szervezett program keretében ismerkednek az ország neveze- tessegeivel. DALOLVA, SEKÉLY BIZAKODÁSSAL Szállásért a Retyi-tó partjáig utazunk. "Lakodalom van a mi utcánkban" - hallatszik az ismerős nóta. Nem a virágos kedvűek féktelenségével, inkább tompán, mint mikor magának dudol az ember. Egy üveg pálinkával odakuporodunk a sötétben kucorgók közé. A cigaretták parázsénál látjuk: épp, hogy érett fiük-lányok a dalosok. Föltűnik az "azó" nyelvjárás, mintha Vas megyében üldögélnénk - a másik végeken - ejgy tó partján. S a visszafogottság (is: italért nemhogy a lányok, a fiúk se nyúlnak. ("Erdő1, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő...") Ipari líceumban végeztek tavaly, s mert magyarul ballagni az iskola uj szabályzata szerint nem lehetett, eljöttek hat ide, az alcsiki tóhoz búcsüzkodni, amig az élelmük kitart. ("Lovamat eloldom, mikor a nap felkel...") , Gáz-vizvezeték-szerelő végzettséget szereztek, nemcsak a fiuk, a lányok is. A fiuk az utolsó évben üzemi gyakorlatra jártak tanulni a szakma fogásait, a lányokkal a varrást, később a szobafestést gyakoroltatták. ("Te vagy a legény, Tyukodi pajtás...") Az osztályban minden gyerek magyar, csak nyolcadik után lett román az oktatás nyelve. ("Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva—") Különben mindegy, milyen papirt kapnak, az a fontos, hogy végbizonyítványuk van, felvételizhetnek. Majd mindenki jelentkezett valahová, várták az eredményt, sekely bizakodással, mert az utolsó két evben - a szakosodást követően - már keveset tanultak. Igaz, nem is igen terhelték Őket. ("A csitári hegyek alatt...") Akit nem vesznek fel, megkapja a kihelyezését. Cimet, ahol elhelyezkedhet kocsikísérőnek, varrónőnek, gyalogmunkásnak vagy éppen gáz- és vizvezeték-szerelo- nek. Aki a kihelyezését nem fogadja el, másutt próbálhat szerencsét, de alkalmi munkán kívül egyebet nem remélhet. Esetleg vár egy évet a következő felvételi vizsgáig, most már felnőtt fejjel, otthon üldögélve, ha csak más vidékre nem költözik. ("Göndör hajam le akarják vágni, nem fogom a császárt kiszolgálni...") A LEGÜRBÁNUSABB ERDÉLYI VAROS A reggel elvisz a lápvidékröl, délebbre, • a háromszázezres Brassóba tartunk. Ritkul a magyar szó körülöttünk, szemünk elöl eltűnnek a díszes magyar székely kapuk, az utca felé nyitott házsorok. Helyüket egységes, zárt, befelé forduló porták foglalják el. Hermány evangélikus vártemplomában s környékén már inkább német szót hallani. Ahogyan Brassóban is román es német beszédbe keveredik helyenként a magyar. A legurbánusabb erdélyi város, a valamikori szász mintaváros, Brassó, több kilométer hosszan panelsorok képevei fogad. Gyors ütemben bővül. Brassóról azonban a történelmi városrészt járva is meg kell állapítani, hogy átalakulóban van. ( A középkorban falakkal Övezett piacterét - mai neve Piata 23 august - ottjártunkkor palan- kok vették körül. Milicisták óvták a palan- kokat a kiváncsi tekintetektől is. Kilométert kell kerülnünk az igy alig megközelíthető Fekete templomhoz, az európai gótika legkeletebbre eső jelentős alkotásához. Az 1689-es tűzvész során megfeketedett falu templom egyedülálló módon maradt meg, ahogyan utunk során is egyedülálló, hogy a templom puszta létéért századokon át folytatott küzdelem története ötnyelvű táblákon olvasható. Templomgyujtogató "hitetlenektől" napjainkban nem kell tartani. Még sincsenek Erdélyszerte mindig, mindenhol biztonságban az istenházak. Nagyváradon, az Orsolya rendi apácák templomán tábla idézi, hogy a múlt században ezen a helyen derék- magasságig ért a Körös vize. Odabent a templomban kézzel Írott kétnyelvű papiros a falon: "Figyelem! A templom ajtaja mindennap 9-től 18 óráig nyitva van. Aki észreveszi, hogy az ajtót nem lehet kívülről kinyitni, jelentse a 34094-es telefonszámon. Csak rossz szándékkal akadályozzák a templomba belépést. Közben fosztogatják a templomot, ahogy a napokban is tették." Brassóban jobb időket is látott a magyar szellem. A Brassói Lapok a két világháború között az erdélyi magyarok legtekintélyesebb napilapja volt, koré demokratikus szellemű irók-ujságirók csoportosultak, olyanok, mint Tamási Áron és Kacsé Sándor. Ma nincs magyar iskolája sem a városnak. Verőfényes napon jártuk tavaly a máscr dik legnagyobb romániai város, Brassó utcáit. Akkor még nem tudtuk, hogy a palánkkal és milicistákkal körülkerített, piactér november közepére drámai események színhelye lesz. Az Agerpres hírügynökség 1987. december 2-i jelentésében annyit adott a világ tudtára, hogy a brassói kamiongyárban rendki vüli munkásgyűlést tartottak, leváltották az üzem addigi vezetését és uj vezetőket választottak. A munkásgyűlés résztvevői - irta a hírügynökség - támogatták azt, hogy akik a gyár dolgozói közül törvénysértést követtek el és rendzavarást provokáltak, bíróság előtt feleljenek a tetteikért és bocsássák el őket az üzemből. Az Agerpres beszámolójából kitlinik, hogy a gyár korábbi vezetése megkerülte a törvényeket és előírásokat. A személyzet fizetését önkényesen, teljesítményükre tekintet nélkül egyenlősitették. Mindez hátteréül szolgál annak, hogy a gyár egyes dolgozói "a szocialista rendszertől idegen cselekedeteket" hajtottak végre - irta az Agerpres. A román hírügynökség tájékoztatasa 17 napot kesett. Brassóban ugyanis november 15-én súlyos incidens történt. Vasárnap reggel, a helyhatósági választások napján több mint tízezer ember tüntetett a városban. Az újvidéki Magyar Szó helyszíni tudósítása szerint Brassót a szó szoros értelmében megszállták a hadsereg egységei, hogy a helyi rendőrség segítségére legyenek a tiltakozó tömeg feloszlatásában. Egyes hírek szerint a tömeg hat óra hosszat tüntetett az utcákon. Az összecsapásokban két rendőr életét vesztette. Sok tüntetőt letartóztattak. (folytatjuk)
