Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)
1988-08-18 / 30. szám
Thursday, Aug. 18. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. Doráti Antal levele Doráti Antal, az Egyesült Államokban élő karmester, elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen azon az ünnepségen, amelyet Bartók Béla hamvainak hazatérése alkalmából tartottak a New York közelében lévő Femcliff temetőben. Egyéb kötelezettségei azt sem tették lehetővé, hogy részt vehessen a temetésen. így hát levelet irt - Bartók Bélának. íme, Doráti Antal levele, amelyet az MTI washingtoni tudósítója küldött haza: I I Lit (Doráti Antal jelenleg egy többszáz tagú amerikai együttesnek tanítja be azt az ünnepi békemisét, amelyet annak idején Budapesten vezényelt, a nukleáris háború ellen küzdő orvosok kongresszusa alkalmából.) é«*-( - fnÁ /si ftuuM* betEtn* m Qsi^clkJ^iujuiM £©,(■*!«£<**< inniukJLM nA\n/. k.'s ^-®<o -j-thh s L~Slim . Tanár úr, Kedves Tanár úr! A régi megszokott megszólítás szinte magától folyik ki a toliamból - bar iskolai tanítványa nem voltam, es levelezésünk sem volt terjedelmes, leginkább rövid kis üzenetekre szorítkozott, találkozások meghatározására és ilyesmire, kis cédulákon, többnyire New York városán belül. Most hazatérése idején szólítom meg. Jól emlékszem, hogy egyszer azt( mondta, hogy ha a körülmények megengednek "hazamennék, de végleg". Hogy miféle körülményekre gondolt akkor, a második világa háború utolsó évében, nem részletezte, de nem kellett kérdeznünk. Ezen a világon véletlenek alig vannak. Ezért el kell gondolkodnunk azon, hogy miért hozzák fiai, tisztelői, éppene napokban haza, szülőföldjére testi életének földi jeleit. Azt szeretném ebből a történelmi pillanatból kiolvasni, hogy azok a körülmények, amelyektől végleges hazatérését függővé tette, bekövetkeztek. Vagy legalábbis a bekövetkezés utján vannak, remény van a bekövetkezésükre. Ami már magában is elég ok volna a hazatérésre. > ( Mert hiszen, drága tanár ur, azt az emberi méltóságot és méltányosságot nyújtó életet, amelynek szörnyű elnyomása a negyvenes évek elején hazája elhagyására késztette, minden "külső" tényező nél- • kül -, azt az életet bizony nem találta meg egyebütt sem. Nem is találhatta, mert olyan elet a világon nincs. Eddig legalább nincs, kivéve egy helyet, ahol volt és van: a saját bartóki lelkében. ( És a lelke, tanar úr, velünk van ma is, sőt még inkább, mint akkor, mert már kezdjük megérezni, megérteni - kezdünk egy kicsit hozzanöni. Most már azt is tudjuk, ho^y ez a bartóki lélek sohasem hagyta el szülőföldjét. Sokan tudjuk ezt már, akik a lelke közléseiből táplálkozunk. Egy felirat jutott eszembe, amely Gárdonyi Géza sírján áll: "Csak a teste". Bartók Béla emlékkövére talán a legszebb volna ráírni: "Vegre a teste is". írom pedig ezt a távolból, tanar úr, mert fáj, hogy nem lehetek jelen, amikor hazajön. De gondolom, hogy engedélyével vagyok távol, egy bekeküldetésen. Mélységes tisztelettel, hódolattal, szeretettel. Doráti Antal Szent István emlékére Kilencszázötven év Hány emberöltöt takar Hányszor jajdult fel És sirt már a Magyar. Tépték, szaggatták határát DÜlt kegyetlen vihar De erősen megtépve is Áll - él a Magyar Sok könnytől, és vértől ázott Meg-meg roggyant a kar De zászlaját erősen fogta Nem tepte le a kegyetlen vihar. Minden talpalatnyi földhöz Egy csodás emlék tapad Minden tapalatnyi föld alatt Nyugszik sok-sok Magyar Ki tudja megmondani Mennyi öröm és bánat Ki tudja megmondani A szív mitől fájhat. . Szent István öröksége - e hon Melyet reánk örökül hagyott. Adj erőt és reményt Hogy éljük a holnapot. Szent István király 950. évfordulója emlékére, kegyelettel Paál Katalin Magyarország SOBEL OVERSEAS IKKA ORSZÁGOS FŐÜGYNÖKSÉG 330 East 79th St., Suite IC. New York, N.Y. 10021 TEL.: (212) 535-6490 Vámmentes kütdemenj/ek Műszaki cikkek* Kocsik •Csemegecsomag- Televíziók • Háztartási gépek stb. ’ ^ ^ Ismét kaphatók az IKKANAL ; PÉNZKÜLDÉS FORDULJON IRODÁNKHOZ Gare de íest -1988 Az alabbi rövid írást - prózai sóhajt - egy nemrégiben Magyarországon járt erdélyi magyar iró vetette papírra. Hiteles, mint a kereszt refeszi tett szenvedései. Mint Adyé, amikor búcsút vett Párizs Keleti pályaudvarától... * Még ma is, annyi idő múltán, hogy először jártam Pesten, nem szünök meg csodálkozni azon, miért fut be a vonatunk, onnan a távolból a Nyugatiba, ha egyszer Keletről érkezik. Emlékszem, meglepetés volt az is, hogy nem valahová a város peremére hűz be a szerelvény, hanem af zakatoló, dübörgő belvárosi Marx térré. ( Nekünk, Erdélyből jöttéknek azonban "csakazértis" a Gare de Testünk lett ez a füstös, kormos, nagy későre megújult Nyugati. Sors és jelkép is egyben. Mert hogy lehetett volna másként idézni Ady nagyszerű sorait az el nem feledhető' hazáról, a nap- talan Keletről, mely visszaköveteli fiait a fenyes Parizsokböl, Halász- bástyás Budapestről. Fagyos leheletek hervasztják reménykedéseinket minden hírre, mely oda- átröl érkezik. Mérgezik azt a pár napot is, mely nagy ritkán megadatik, hogy itt lehessünk, éljünk, lélegezzünk, másra gondoljunk. ( Lehet-e masra gondolni? Erkezett-e, evek óta, ha csak egy hir is, ami biztató lett volna? Most éppen dóm perek ideje jött el. Bekerítik a falut. Pol Poték idejéből (ugye ismerős még a hírhedt jelszó), csak a varos bekerítésére jutott. Utódjaiknak több ideje, népeiknek több türelme adatott meg.-Hát megtörténhet ilyesmi? - faggatnak. Mit válaszoljak? Talán a már kimondott igazságra kell hivatkoznom: az emberiség megtanult védekezni a járványok, tüzek, természeti csapások ellen, de tehetetlen maradt mindenkori despoták feltűnésével szemben. Most a huszadik században is - lehetséges lenne? - Hogyne! Ti ezt nem tudjátok. Ha le lehetett bontani egy főváros kerek egyötödét - bizonyítom a bizonyítottat -, templomostól, mindenestül, akkor miért ne?! Pont Bozódújfalu fog fájni nekik vagy Torockó - érvelek hazagondolva. Szülőfalum, szüleim szülőfaluja ez a két hely. Nem tudok arra gondolni, hogy szántó lesz, vagy erdő a köves semmi-földjükön. De hát ki ne tudná, hogy nem ez a cél. A múltat, a múltúnkat kell végképp eltörölni! Csomagolok már a Gare de Testre. János Jelenéseit dugdosom be a meséskönyvek közé, rejtegetve a tiltott irast. Látomások könyve. Nyilhat-e ránk remeny? Jövel, Uram Jézus! _________________________________E. L.___________ New Yorkban befejeződött a XX. századi művészet első nemzetközi fesztiválja. Egy hónap alatt 98 bemutatót tartottak, köztük 29 világpremiert. Ennek ellenere a fesztivált a kritikusok hűvösen fogadtak, mert például a zenei sorozat összeállításakor a rendezők teljesen megfeledkeztek a rockzenéről.
