Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)
1988-08-18 / 30. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Aug. 18. 1988. A KÁBÍTÓSZER NYOMÁBAN ÁZSIÁBAN „Arany félhold" és „arany háromszög" Furcsa figura jött velem szemben idén tavasszal a kabuli utcán. A magas, testes férfi kaftánja kibomlott, szeme a távolba révedt. Szédelegve és mégis határozottan ment - látott, de olyan volt, mintha vak lenne. - Ópiumot szívott, vagy heroint fecskendezett be magának - mondta helybeli újságíró barátom es elhúzott a kábult útjából. Hasonló alakokat még többször láttam. A régi bazár házainak emeletén, teázókban lehet hozzájutni a "szerhez" - mondták kabuli barátaim. - Itt nagyon olcsó, mert az ellenforradalmárok szinte ingyen adják az üzéreknek, hogy ezzel is kárt okozzanak. Ez volt a hivatalos magyarázat. Bizonyos: ma a világ kábítószertermelésének igen tekintélyes hányadat az afgán-pakisztáni-iráni határ térségében, az "arany félhold" területén állítják elő. E körzet azért vált "arannyá" a kábítószer- kereskedők számára, mert a zavaros állapot a különbőzé' fegyveres csoportok jelenléte s a központi hatalom gyengesége lényegében szabadságot ad a méreg előállítóinak. HEROINIPAR PASTUNISZTANBAN Informátoraim többször emlegették, hogy a pakisztáni északnyugati határterület, amit Afganisztánban csak mint Pastu- nisztánt, illetve szabad törzsi területet emlegetnek, emberemlékezet óta máktermelő vidék. A körzet azonban most a kabuli népi rendszer ellen harcoló csoportok fő bázisa lett, s a hagyományos kis mennyiségben ópiumot előállító háziipar helyébe a heroingyártó nagyipar került. A törzsek és az afgán ellenforradalmi fegyveresek összetűzéseinek hátterében egyebek kozott ez is ott van.-A dusmánokat az amerikaiak pénzelik és f elf egy vérzik, s aztán csodálkoznak azon, hogy az "arany félholdon" termelt heroin pusztít Nyugaton és az ó országukban is. Közismert, hogy a pesavari székhelyű ellenforradalmi szervezetek vezetői jövedelmeik jó részét a kábitószer-keres- kedelembŐl szerzik. A hagyományos ut korábban egyenest vezetett nyugat felé: Iránon, Törökországon, a Balkánon át. Ma a kábítószer nagyobb utat tesz meg. Esetleg Sri Lankan, Indián és Afrikán keresztül jut el Nyugat-Euröpába és Észak-Ameriká- ba az "arany félhold" termelése. Az indiai hatóságok tavaly majd három tonna heroint koboztak el (ez a háromszorosa az 1985- ben elfogott mennyiségnek), az árú nagy részét Pandzsábban foglalják le. Egy neves indiai kábitószer-nyomozó a Newsweeknek nyilatkozta, hogy szinte bizonyos, ma már Indián keresztül jut Nagy- Britanniába a heroin hetven százaléka. India persze nemcsak nyugat felöl kapja a heroint, ópiumot, hasist: jelenték a keleti szállítás is Bengálon át az "arany háromszögből". Ez a másik hírhedt kábítószer-termelő vidéke a kontinensnek. Thaiföld, Burma és Laosz határvidéke évtizedek óta a világ herointermelésének jelentős részét adja. Mig a "félholdon" az afgán ellenforradalmárok és egyes nomád törzsek vezetői a termelés fo irányitói és a kereskedelem fegyveres biztosítói, a "háromszögben" elsősorban a burmai szepcvatisták, az egykori Csang Kaj-sekista kínai hadsereg ide menekült maradványai, helyi ( hadurak, törzsfónókök gopdoskodnak arról, hogy ne fogyjon ki a kábítószer alapanyaga. A helyi parasztok, kezdetleges körülmények között elő hegyi törzsek tagjai számára a máktermelés hagyományos és biztos jövedelemforrás - sokkal kedvezőbb, mint például a burgonyatermelés. BURMAI HADURAK Hogy mennyi kábítószer hagyja el ( ezt a körzetet? Nagyon eltérőek a becslések. Washingtoni források szerint egyedül Burmában 650 tonna ópiumot állítanak eló a san, kacsin és más , törzsek "független területein", inetve a magat "Burmai Kommunista Pártnak" nevező csoport körzetében. A finomítók jelentős része is Burmában van, a sanok területén, közel a thai határhoz. A hegyes-völgyes, nehezen megközelíthető dzsungelvidek ideális terep ehhez. Bizonyos, hogy Thaifóldön az utóbbi években jelentősen csókként a termelés, de még mindig legalább negyven tonna ópium készül az északi thai területeken. Mivel az útépítések könnyebben megközelíthetővé tették a hegyi falvakat, az ópiumtermelÖk mákültetvényeiket az Őserdők mélyere rejtik, a falvaktól többórányi útra. Az Economist megírja: a mák még a kockázat ellenére is mindig jobban fizet, mint a szezámmag vagy a licsi nevű trópusi gyümölcs, egy-egy család ezer dollárt is kaphat a begyűjtött ópiumért évente. Más nyugati források úgy vélik, hogy sok laoszi törzs is termel ópiumot, s tőlük jelentős mennyiség kerül a thaiföldi elosztókhoz. A thaiföldi kábitószer-üzlet is csupa politika. Emlékezetes, hogy a vietnámi háború idején amerikai katonák tízezreit szállították Bangkokba, pihenőre. Ez volt a thaiföldi szexipar csúcspontja is. Manapság már - egyebek kozott az AIDS-veszely miatt - leáldozóban van ez az ágazat. Sajátos, hogy mind nagyobb sikerük van azoknak a kirándulásoknak, amelyek nem a hagyományos műemlékekhez vagy a Kwai folyó hires hidjához, hanem északra visznek, Chiang Maiba. Itt - a prospektusok szerint - a hegyi törzsek kultúrájával, szokásaival lehet ismerkedni, ám a bangkoki és másutt is terjedő tájékoztatás szerint potom pénzért lehet ott ópiumhoz vagy heroinhoz jutni. KERÜLŐ UTAKON EURÓPÁBA A nagy szállítok Thaiföldről korábban egyenesen Nyugat-Európába, Észak-Ameri- kába vagy Ausztráliába vittek az árut. Ma ez (már kevés sikert igér, hiszen a Del- kelet-Azsiából érkező utasokat és poggyászukat érthetően mindenütt komoly ellenőrzésnek vetik alá. A kisebb tételekkel próbálkozók nem olyan elővigyázatosak, mint az ázsiai es észak-amerikai maffiózók- ók azok, akik aztán lebuknak és súlyos büntetésekre ítéltetnek, amit a legkevésbé sem csábitő ázsiai börtönökben kell letölteni. (De meg jól is jár az, akit esetleg Thaiföldén fognak el - Malaysiában ugyanis már 15 gramm kábítószer birtoklásáért is halálbüntetés jár - és itt ritka a kegyelem.) A kábítószer-útvonalak ezért ma gyakran Hongkong és Kina érintésével vezetnek a nagy fogyasztókhoz (például thaiföldi bútorokba rejtik az árut). A kereskedők arra számítanak, hogy a ma kábítószer- szempontból tisztának minősülő országok nem keltik fel a hatóságok figyelmét. A malaysiai drákói szigornak nagyon is komoly alapja van: az országban felmerések szerint 110 ezer heroinista van. Thaiföldén még ennél is több - ugyanannyi mint az Egyesült Államokban, azaz félmillió. Pedig Thaifóldön csak ötödannyian élnék, mint az USA-ban. Az utóbbi évek jelensége ez - a nyugati típusú kábítószerezés megjelenése Keleten. Áz ópiumos vizipipak füstölése, vagy a dél-arábiai katlevél ragása is narkotizál, de aligha okoz olyan mértékű rombolást, mint a mostanság terjedő heroin.( No. 4 Kobra, Csillag és félhold, Afgán 707. - ezek a finomított, injekcióstübe való ázsiai heroinfajták. Ezenkívül - irta a Newsweek - a piacon még ott van a No. 3. és a Barna cukor. Ezek durvábbak, cigarettába teszik, úgy szívják el - ma már mindet árusítják helyi fogyasztásra is. A kábítószer pusztítása Ázsiának ezen a nagyon szerény területein szinte kivédhetetlennek látszik. Igaz, a termelők, finomítók, kereskedők elsősorban a távoli fejlett országok jól fizető piacaira termelnek, am a termes jó részé mégis helyben marad- és gyilkol. Korábban az indiai hatóságok nem vették túlságosan komolyan a kábítószer-problémát. A mar idézett brit hetilap szerint a bíróságok általában csak néhány hónapos bó'rtön(folytatás a 10. oldalon)------- -*--^101 fmi&porcuS if GernefP&\TMr l J i p£AUM DW65 MP || A m GUMS /SAMMY \ ff 70 MME MONPY?Jj\Y^
