Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)

1988-08-18 / 30. szám

Thursday, Aug. 18. 1988. AMERIKAI MAGYAhSZO 5 (folytatás az 1. oldalról) GROSZ KAROLY NEW YORKBAN böl teliben, de meg kell mondjuk nekik, hogy a családegyesítést befolyásolni nem tudjuk. fAzt is világosan ki kell fejteni, hogy célunk nem a feszültség növelése szomszédainkkal, hanem az együttműködés fejlesztése, mert az az egyetlen járható út. A MÚLT ELEMZÉSE "Az ejjpdrazak támogatásét és tekintélyét nagyra értékeljük, az állam és az egyház viszonya harmonikus" - válaszolta Grósz Karoly. Ami az iskolák visszaadását illeti, az egyházak az 1948-as megállapodást nem használtak ki. Úgy véljük, nincs aka­dálya annak sem, hogy a nagymultú sáros­pataki kollégiumot ismét a református egyház kezelje,- irányítsa, gazdagítsa. Több­ször javasoltuk - közölte - egyházi intéz­mények létrehozását, szociális gondjaink enyhítésére. Az összejövetel után fogadás volt a terem­ben, amelynek keretében Grósz Károly barátságosan elbeszélgetett számos ven­déggel, köztük e sorok írójával is. Azon alapítványok fontosságát hangsúlyozta előttem, amelyek - mint a londoni dr. Ko­vács Mihályé - előmozdítják Magyarország, Anglia ( és Amerika diákjainak kölcsönös tanulmanyútra küldését. Vázoltam a miniszterelnök előtt azokat a terveket, amelyeket javasolni fogok lapunk szerkesztöségenek és sok ezres olvasótáborának a Magyarországra mene­kült erdélyi magyarok támogatásáért. E kijelentésemet a miniszterelnök megelé­gedéssel vette tudomásul. Ott volt az összejövetelen a William Penn csaknem teljes vezetősége. Ifj. Dankb Ist­ván elnök, Vargó Elemér központi titkár, Füredi Sándor pénztárnok, Árvay József, az igazgató tanács elnöke, id. Dankó István. Személyes ismerőseim közül örömmel üdvözöltem Püski Sándornét, Györy Esz­ter festömüvésznöt, Weinstock Lajost, a festők szakszervezete nyugdíjasainak szervezőjét, Gáti Normant, dr. Tar Zol­tánt, Láng Györgyöt, Erdei Ferencet és nejét, Hödy Sándort, a William Penn biz­tosító egyesület new brunswicki képviselő­jét. Örömmel láttam a meghívottak listá­ján Paczier Aladár jogtanácsos;, kedves barátunk, Paczier Flórián fiának nevét. , A meghívottak között volt Fodor Nagy Árpád a Magyar Társaskör elnöke és Lusz- tig Imre szerkesztő. Az össze joye télről elmondhatjuk, amit az Egyesült Államok államalapítói pecsét­jükbe véstek: "Novus Ordo Seclorum", "Új korszak kezdődik!" Illetve kezdődhet. Ennek megvalósulása az Összejövetelen résztvevő magyarok Ítélőképességétől, bölcsességétől, szülő­hazájuk igaz szeretetétöl függ. ............. 1 .........- ........ 1 Most már vehet 5-tol:30 éves használatra Lakást vagy hazat Magyarországon anélkül, hogy külföldi állampolgárságát és jogait feladja Hívja a magyarországi eladási szerv USA képviselőjét részletes információért Retur Realty Corp. 350 Fifth Ave. Suite 5620 NEW YORK.N.Y. 10118 Tel: (212) 695-2245, este: (718) 793-7093 Azóta, hogy XIII. Leó pápa "Rerum no- varum" kezdetű, a keresztény szocializmus zászlóbontásának tekintett enciklikája 1891-ben megjelent, a római katolikus egyház egyre többet foglalkozik szociális kérdésekkel. Mint azt a Süddeutsche Zei­tung müncheni napilap megjegyezte, Róma azóta "balra tart". Olyannyira, hogy 1968- ban VI. Pál "Populorum progressio" (A népek haladasa) kezdetű enciklikáját a New York-i Wall Street Journal egyenesen "felmelegi- tett marxizmusnak" minősítette. II. János Pál "Sollicitudo rei socialis" kezdetű pásztorlevele elöljáróban éppen VI. Pál húsz évvel ezelőtti enciklikáját méltatja, amely - a pápai kórlevelek gyakor­latában első ízben - már formailag sem a római katolikus egyház püspökeihez, hanem "minden jóakaraté emberhez szol". A Populorum progressio újdonsága - mu­tatott rá a pápai körlevél - az volt, ho^y kifejtette: az úgynevezett szociális kérdés túlmutat az országhatárokon - a népek fejlődésének és a javak elosztásának a problémái, a természeti vagy más csapá­sok okozta helyzetek világméretüek lettek. Ezelőtt húsz évvel - olvashatjuk az encik- likában - az emberek hittek abban, hogy megfelelő társadalmi alapstruktúrák kia­lakításával, az iparosítás elősegítésével be lehet hozni a szegény népek lemaradását. A pápa ma sem állítja, hogy az erőfeszíté­sek hiábavalók lettek volna, a világ mai helyzetét ennek ellenére alapvetően nega­tívan ítéli meg. Elsősorban azért, mert a világ korántsem egységes: első, második, és harmadik világra oszlik, sőt a legszegé­nyebb és legelmaradottabb országokkal kapcsolatban már "negyedik világról" szo­kás beszélni. A húsz évvel ezelőtti naiv optimizmust napjainkban megalapozott nyugtalanság váltotta fel bolygónk jövőjét illetően. t A pápa szerint a mai világban a szegény­ségnek - az anyagi szegénységen túl - szá­mos formája létezik. Olyan emberi jogok megtagadása vagy korlátozása, mint a vallásszabadság vagy társulási szabadság, éppúgy elszegényíti az embertj mint az anyagi javak hiánya. De a szegénység for­máinak tekintendők - mert elszegenyitik az embert - az írástudatlanság, az oktatás fejlesztési lehetőségének hiánya, a kizsák­mányolás és a gazdasági, politikai, társadal­mi elnyomás különböző formai, mindenfaj­ta hátrányos megkülönböztetés. Gyakran elfojtják a mai világban a gazdasági kezde­ményezés jogát is - irja a pápa -, ami el­keseredettséghez vezet. A körlevél hang­súlyozza: egyetlen társadalmi csoport vagy párt sem rendelkezik azzal a joggal, hogy magának követelje az egyetlen vezető szerepet. Aggodalommal szól a pápa arról, hogy a világ jelenleg két politikai tömbre oszlik. A társadalmi rendszer és a hatalom gyakor­lása ma különböző ideológiák függvénye. Nyugaton a liberális kapitalizmus, Keleten a marxista kollektivizmus elvei vezérlik a fejlődést. Az ideológiai ellenteteket hibáztatja az egyházfő a növekedő katonai ellentétekért, ami közvetve elmélyíti a gazdag Észak és a szegény Del közötti szakadékot is. Ez az oka annak - teszi hozzá a körlevél -, hogy az egyház társadal­mi tanítása kritikus álláspontot foglal el mind a liberális kapitalizmussal, mind a marxista kollektivizmussal szemben. A pápa etikai követelményként hangsúlyozza: az egyes nemzetek "nyíljanak meg egymás­nak". Nyugat nem szigetelödhet el Önző módon, és Kelet sem feledheti el köteles­Nyomortelep Sao Pauloban ségét, (hogy segítsen enyhíteni a népek nyomorát. A fegyvereknek már puszta előállítása is súlyos rendellenesség egy olyan világban, ahol alapvető emberi szük­ségletek maradnak kielégítetlenül. Az egyébként harmadikvilá^-nézopontú körle­vél a demográfiai kérdéseket érintve nem a fejlődő országokban tapasztalható túl­népesedés, hanem a fejlett ipari országo­kat sújtó születéscsőkkenések miatt aggó­dik; a Vatikán láthatólag semmit sem eny­hített szigorúan születésszabályozás-elle- nes álláspontján. Szemben XIII. Leó "Rerum novarum" kezdetű körlevelével, amely a magántulaj­donhoz való jogot vette védelmébe*, illet­ve XXIII. János pápa "Pacem in terris" kezdetű 1963-as enciklikájával, amely már helyeselte a termelőeszközök társa- dalmasitasát, II. János Pál új körlevele a "szociális elkötelezettségű vállalkozói jog" védelméért száll síkra. NYILATKOZAT Az amerikai magyar emigrációs társada­lom számos szervezetének képviselői magyar ankét keretében baráti eszmecserére gyűl­tek Össze Garfield, N.J.-ben március havaban. Az ankét elfogadta, hogy a magyar nem­zet egységes érdekképviseletét vállalja, és ennek érdekében létrehozta a Magyar Fórumot. Az ankét magáévá tette a Magyar Kör­nyezetvédelmi Alap felhívásai a bos-nagy- marosi vizierömú felépítésének megakadá­lyozására. A további sikeres munka érdekében a Forum a második magyar ankétot 1988. szeptember 24-re és 25-re összehívja, mely­re a világ összes emigrációs szervezetének epviselöit szeretettel hivja és várja. Az ankét színhelye ismét a Garfield-i Ameri­kai-Magyar Polgári Liga. A Rendező Bizottság Egy brit expedíció hét héten keresztül vizsgálta a Himalájának azokat a havas lejtőit, ahol a 7082 méter magas Meng- lungce csúcs tövében 1951-ben Eric Ship- ton a hires felvételeket készítette a "jetid­ről. A titokzatos lénynek semmilyen nyomá­ra nem bukkantak, csak néhány zergecsont- vázat látták. PÁPAI ENCIKL1KA A HALADÁSRÓL

Next

/
Thumbnails
Contents