Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)

1988-12-08 / 46. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 8. 1988. POUGHKEEPSIE, N.Y. Szeretnék köszöne­tét mondani Takács Lajos írónak és költő­nek írásáért a "Szót Kérek" rovatban, "Ne hagyjuk elveszni az erdélyi magyarságot" címen. Annyi bizonyos, hogy ha annak ide­jén 1918-19-ben ilyen jó hangú es érvelésé emberek álltak volna az akkori nagyhatal­mak előtt, nem darabolhatták volna fel Magyarországot. Mert sem a románok, sem a pánszlávizmusnak nem volt joga területi követelésre Magyarországgal szem­ben. De amikor láttak, hogy beszivárgásuk elég magas, területi igényekről álmodoztak, így lett a trónörökös pár az áldozat. A múlton okulva biztosra vettek, hogy Orosz­ország ismét le fogja verni a magyarokat. A cár atyuska ugyan már nem örülhetett, mert ó volt a pánszlávizmus feje. Az utolsó cár meg is kapta, ami járt neki a nép nyomor- gatásaert. Az I. világháború vesztesei Né­metország, Ausztria és Magyarország lettek. A rájuk kivetett hadisarcot megfizették. Tehát mindenféle területi igény Románia és a pánszlavok részéről jogtalan volt. De a román, cseh és szerb politkusok meg­tévesztették a nagyhatalmakat, akik nem ismerték a magyar történelmet. Anélkül, hogy utánanéztek volna és meghallgatták volna a magyar politikusokat, akik védekez­tek és hazugságnak minősítették azok érveit, feldarabolták az országot. Az amerikai elnök, Wilson, amikor a magyar deputáció elment hozzá, kérve, hogy ne darabolják fel az országot, kijelen­tette; "Kik azok a magyarok? Nem ismerem őket, soha nem is hallottam róluk." Pedig akkor már több, mint 100,000 magyar dolgo­zott itt a legnehezebb munkakörben, tüzes vaskohókban, bányákban, farmokon, feke­tékkel együtt. Ezt nekem egy magyar temp­lomi ebed keretei között mondta el egy Amerikában született magyar nő, aki akkor 14 eves volt, és édesapja is deputáciöban volt Wilson elnöknél. Mesélte, hogy a csehek­nek amerikai politikusok voltak segítségére, a szerbeknek az angolok, a románoknak az angolok és franciák, csak a magyarok­nak nem volt protekciójuk a politikában. Hálás köszönet Takács Lajos urnák és a Magyar Szó szerkesztőségének, hogy ebben a nagyon igazságtalan ügyben minden­kor szót emelnek. Ezért külön is melléke­lek a lapnak 25 dolláros csekket és az er­délyi menekülteknek 25 dollárt. Maria Bordás FLORIDA. Köszönöm, hogy a "Budapest" cimu versemet betették az ujsagba. Szív­ből írtam, biztos másoknak is tetszett. Szeretem a "NŐk Világa" c. rovatukat, mar találtam egy pár jo receptet, amit ki is próbáltam, és igen jók voltak. Nagyon szeretek főzni, mint a legtöbb magyar nó. Továbbra is tartsak az újság színvonalat. Küldünk tiz dollárt tamogatasra és 6 dollárt az Évkönyvre. En is tudok sok receptet, nem tudom, erdekli-e Önöket, akkor én is küldenék. Ferjemet különösen érdekli a sportrovat, üzeni, hogy Írhatnának egy kicsit többet a magyar sportról. Csuka Edit WASHINGTON, D.C. Kerem küldjék meg az Országh László kozépszőtár két kötetét. Sok élvezettel olvasom a Magyar Szót minden héten. Somlyó F. Az NSZK-ba menekült egy náci háborús bűnös Kezd nemzetközi botránnyá válni Boles- law Majkowski háborús bűnös ügye. Mint ismeretes, Majkowski a hitlerista rendőr­ség volt tisztjeként - a háború idején - Lettországban gyilkos bűntetteket köve­tett el, többek között kétszáz ártatlan ember kivégzésével vádolják. A Szovjetunióban ezt a háborús bűnöst már egyszer elitélték 1965-ben - halálra. De mivel nem volt jelen, mert közben meg­szökött, az ítéletet nem tudták végrehaj­tani. A nemzetközi körözés megállapította, hogy ( Majkowski Amerikába menekült es ott élt szabadon. A Szovjetunió immár évekkel ezelőtt kérte a tömeggyilkos ki­adatását. Az amerikai hatóságok megígértek, és meg is indították az eljárást, de ez éveken at elhúzódott, s amikor végül le akartak tartóztatni, kiderült: Majkowski eltűnt. Nemzetközi körözést rendeltek el, és most megállapították, hogy nevezett az NSZK- ban telepedett le. Itt nem bujdosott, nem változtatta meg a nevét, hanem Munster városában politikai menedékjogot kért a nyugatnémet hatóságoktól. Azt, hogy milyen alapon kérte a politikai menedékjo­got, meg nem tudjuk. Egyesek szerint Maj­kowski azzal vádolja az amerikai hatósá­gokat, hogy noha ő ártatlan, mégis üldözték Őt, tehát politikai üldözött. Egyébként is - mondotta az egykori náci kommandó­tiszt - o egész életében csak a kötelessé­gét teljesítette, és a fentröl jött parancsok nélkül soha eleiében nem követett el agresz- sziv cselekedeteket. Ezt a szöveget ismer- jük... A müpsteri hatóságok most vizsgálatot rendeltek el, hiszen nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy egy Szovjetunióban halálra Ítélt, Amerikában szabadon élt hitlerista gyilkos tavaly - tehát egy évvel ezelőtt - az NSZK-ba költözött és itt sza­badon jar-kel, lakast kapott és pénzsegély­ben részesül. Amerikai könyvek Moszkvában Amerikai konyvkiállitás nyilt Moszkvában. A rendezvényen több,mint 350 kiadó vesz részt, s a kiállításon szereplő mintegy Ötezer művet - egyebek között tudományos, művészeti es gyermekkönyveket, albumokat, enciklopédiákat és szótárakat - konvertibilis valutáért meg is vásárolhatnak a látogatok. A kiállítás egy éven át tart majd nyitva, s a szovjet könyvkiadás illetékesei azt Ígérik, hogy a jövőbeni külföldi könyvvá- sarlók tervezésében figyelembe veszik az olvasói keresletről szerzett mostani tapasztalatokat. Mediterrán Nagy-Britannia? Nagy Británniának valőszinüleg mediterrán éghajlathoz hasonló kiimája lesz a 21. század közepén - jósolja egy környezetvédelmi tanulmány. A dokumentum szerint 2050 táján az ország déli részén a kiima a jelen­legi dél-franciaországi éghajlathoz lesz hasonló. Az úgynevezett üvegházhatás (amikor a légkörben található ipari gázok felhalmo­zása miatt a Nap melege megreked) 1.5-5.5 fokos melegedést idézhet majd elő bolygónk éghajlatában. Angliában ennek hatására olyan növények honosodhatnak meg, amelyek jelenleg a mediterrán éghajlatra jellemzőek. A tenger melegebb és szintje magasabb lesz, és igy elmoshatja Nagy-Britannia jelenlegi déli tengerpartjait. NAPLÓ Lusztig Imre HIHETETLEN, DE IGAZ Ki hinne, hogy ebben a dúsgazdag ország­ban 35 millió férfi, no és gyermek nélkülö­zi a megfelelő orvosi és kórházi ellátást. 1986-ban a kongresszus törvényt iktatott be, mely kötelezi a kórhazakat nincstelen betegek befogadásara. Ez a törvény szépen hangzik, de a kórhazak mellőzik azt, mondván: képtelenek a kiadósokat fedezni, ha befogadnak nincsteleneket. Nézzünk meg egy aktuális esetet. Somer­ville, Tennessee-ben a 21 éves Terry Take- wellt a szomszédok felholtan találtak, magas lázzal. Takewell cukorbetegsegoen szenved. Bevitték a Metodista korr.ázoa, ahol már előzőleg is kezelték, és ahol -mote­len volt 9,400 dolláros tartozását fedezni. A korház vezetősége figyelmeztette az alkalmazottakat, hogy ha Takewell jelent­kezik, nem szabad befogadni. Ennek elle­nére agyat adtak neki, de amikor a kórház egyik vezetője erről tudomást szerzett, személyesen ment be Takewell szobájába, kenyszeritette, hogy felöltözzön, es kive­zette ót a kórház parkolójába. Takewell 12 órával később halott volt. Ron Anderson, a Texas állami Dallas Parkland Memorial kórházának egyik veze­tője. Egyike azoknak, akik szerint ember­társaink, akár szegények, akár gazdagok, egyformán jogosak arra, hogy betegség eseten orvosi és/vagy kórházi kezelésben részesüljenek. Tervbe vette, hogy javasolja egy állami törvény beiktatását, amely ezt biztosítja. Amikor álláspontja a kórház többi vezetőjének tudomására jutott, figyel­meztették, hogy ha a tervet megvalósít­ja, elveszti állását és nem lesz kórház Texasban, amely hajlandó lesz öt alkal­mazni. | ( t A kórhazak az elmúlt esztendőben 250,000 nincstelen betegtől vonták meg a kezelest és ez a szám évről évre emelkedik. A társadalom kitaszítottjainak nagy része meg sem próbál kórházi kezelesre menni, tudva, hogy visszautasitasban lesz része. E siralmas helyzet még rosszabb lesz, ha elfogadják azok javaslatát, akik a szö­vetségi kormány deficitjét a Medicare és Medicaid költségek kilenc billió dolláros csökkentésével akarják elérni. Mindez dúsgazdag országunkban történik,, mig északi szomszédunk, Kanada 25 millió lakosa kivétel nélkül élvezi a Nemzeti Betegbiztosítási Törvény előnyeit: minden polgár a szüléstől a halálig jogosult orvosi és kórházi kezelésre. Jelenleg az ipari országok közül csupán Dél-Afrika és az Egyesült Államok nélkülöz egy Nemzeti Betegbiztosítási Törvényt. Mikor csatlakozunk e kérdésben a többi, iparilag fejlett országhoz? Biztosítási problémákkal ne gyötörje magát LUTÓ, BALESET, TÁPPÉNZ, KÓRHÁZ, HÁZ, TŰZBIZTOSÍTÁS kérdésekben hívja a 145 éves múlttal rendelkező' CSA.Testvéri Általános Biztositó Intézed - et livásra házhoz megyünk. 24 órás szolgálat: (212)430-6442

Next

/
Thumbnails
Contents