Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)
1988-11-24 / 44. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 24. 1988. Jövőre bevezetik a munkanélküli-segélyt Véget ért Szolnokon a négy dél-alfoldi megye: Bács, Békés, Csongrád és Szolnok gyakorló közgazdászainak második találkozója. A száz szakember a gazdaság korszerűsítését és a munkaerő hatékony foglalkoztatásának kérdéseit vitatta meg. A f vitában Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke és Csikös-Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke is részt vett. Elhangzott, hogy legkésőbb a jövö év április 1-ig sor kerül a munkanélküli-segély bevezetésére. A kormány tervezi, hogy jövőre megkétszerezi,'2.4 milliárdforintra emeli a foglalkoztatáspolitikai alap összeget. EbbŐl nagyobb lehetőség nyílik a munkahelyteremtés fokozott és célirányos támogatására és a vállalkozások ösztönzését szolgáló újrakezdési támogatás növelésére. Nálunk könnyebb lesz a miniszterelnök választás, hisz mindegyik jelolt republikánus is, ás természetesen demokrata...! A műszaki halárzár megszüntetésével értékes területek szabadulnak fel A műszaki határzár tervezett megszüntetésével KŐszeg kornyéken, mintegy háromezer hektárnyi terület szabadul fel. Ennek nagyrészet erdöseg borítja, de számottevő a szólÖ- és gyümölcstermesztésre alkalmas terület nagysága is. A Kőszegi Városi Tanács és a Sopron-Kőszeghegyalja kiemelt üdülőterület intézőbizottsága idegenforgalmi szempontból is nagy jelentőséget tulajdonit a kormányzati döntésnek. A KÖszeg határában található ötszáz hektáros parkerdő területét a háromszorosára lehetne növelni. Azokon a területeken, ahol jelenleg nagyüzemi gazdaságok művelik a földet, újabb zártkertek kialakítására is sor kerülhet. A KÖszegi-hegy legszebb pontját, a 883 méteres tengerszint feletti magasságban lévő Irottk'ó-csücsot, a nevezetes Stájer-házat és a Hormann-forrást is korlátozás nélkül látogathatják majd a turisták. Az érintett területeken nagyrészt kiépített az ut- és a villanyhálózat, igy az sem elképzelhetetlen, hogy a magaslati klimájú hegyoldalban gyógyüdülőket létesítsenek. "Haladjon Ön is a korral, süssön Váncza sütőporral!" - idősebb olvasóink emlékezhetnek a regi reklámszövegre. Most újra időszerű lesz, mert egy termelőszövetkezet megvásárolta a váncza családtól a Va’ncza- termekek recepturáját és forgalmazási jogát. A geológiai előretörések újabban "elami- té belső tájékot" tárnak fel a Föld belsejével kapcsolatban. Földünk ( felszínen óceánok, tengerek, tavak, folyok, szárazföldek, jegyek vannak; a felszín felett pedig felhők, melyekből eső hullik le a földre. A felszín( alatt (van a "kéreg'^ a szilárd kőzetekből allo kereg, mely 4-tól 45 mérföldnyi (6.4 km - 72 km) vastag. A Fold felszíne alatt, a modern elmeletek szerint egy u.n. "anti(ellen)-kereg" létezik, mely 60-tól 200 mérföldnyi (96 km - 320 km) vastagságú. A régebbi felfogas szerint a kéregtói lefele egy "köpeny" volt, s azutan meg mélyebben a "mag". Az uj technológiai felfogas szerint azonban a tudósok azt tételezik fel manapsag, hogy a mag- köpeny-határnak lehetnek "anti-jellegzetes- ségei, vonásai", melyek a Föld felszínére hasonlitanakj emlékeztetnek. így állítólag van: "anti-ocean" mely megolvadt kőzetekből all; vannak "anti-hegységek"; létezhet "vas-eso" es végül ott van a Föld méhé- ben a megolvadt vasból álló "mag". Bár a világűrben Földünk csak egy jelentéktelen, parányi porszem, szamunkra mégis a Föld jelenti a "világot", azt a helyet, melyhez születésünktől kezdve halálunkig, s azutan is, hamvainkban, kötve vagyunk. A Fold közepe közelebb van New Yorkhoz, mint New York Honoluluhoz; ennek ellenere éppoly mértekben hozzáférhetetlen, még a tudósok számára is, mint a millió és millió fényévre lévő csillagok. Egész mostanáig Földünk "magja", mely ezer km-es sziklak alatt rejtőzik, titok, rejtelem volt számunkra. Mindez azonban megváltozott az utóbbi két evben. Hala a "technológiai forradalomnak", a geológusok, tudósok képesek voltak bolygonk belsejéről, elcsodalkoztato reszletes- séggel, elmeleti portrét alkotni. Adam Dziewonski, a Harvard Egyetem geofizikusa szerint: "Első ( alkalommal ténylegesen képesek vagyunk látni egy gépezet belsejét.” Amit lathatunk, az egyenesen megdöbbentő. Távol attól, hogy csupán megolvadt vas alaktalan szférája (gömbje) legyen, a Föld magvanak van egy felszíne (felülete), mely nyilvánvalóan tele van tűzdelve hegyekkel és misztikus depressziókkal (bemélyedésekkel), melyek alacsonyabb sűrűségű folyadékkal lehetnek kitöltve és amelyek felszíni óceánjainknak megfelelő tüneményeket képeznek. Meg valami "bizarr-féle" esÖ is lehetséges: vas-részecske záporok, melyek a magra permeteznek, hullanak le. Es mindez egy olyan régióban történik a Földünk belsejében, méheben, melynek hőmérséklete talán olyan forró is lehet, mint a Nap felszíne. A Föld magvanak leírása többé nem akadémikus. A földrengések^ vulkánok és más geológiai tünemény megértése nagy mértekben a mélységben, bolygónk ( köpenyében működésben levő erők megértésétől függ. A "köpeny" vastag kozet-rete^, mely földgolyóbisunk magvától felfele, a bolygó felszínétől ( átlagosan 30 mérföldnyi (48 km) mélységig terjed. A köpeny viselkedései pedig altalaban a mag határozza meg. A megolvadt Föld-közép elektromágneses dinamóként is működik, mágneses mezőt (teret) teremtve, mely megvédi Földünket a Napból aramlo nagy energiájú részecskéktől. A FÖld-tudomány új érája csak 1981-ben kezdődött, amikor a tudósok rájöttek arra, hogy a földrengésektől származó, bolygó- szerte elterjedő vibrációk a Fold belsejében komplex, összetett "tónusokra" hasadnak, arra mutatva, hogy valami történik a Föld magjában. Mielőtt azonban a magot tüzetesebben tanulmányozhatták volna, a tudósoknak meg kellett érteni a közbeeső "köpenyt", melyen keresztül kellett haladnia minden, a földrengés Jellegzetessegeivel kapcsolatos információnak a felszínre. 1984-re a Harvard Egyetem egy kutató csoportja összeállította az "első" ilyen., részletes térképét a Földünk köpenyéről. Adataik földrengés - gerjesztette nyomás-hullámok mintázatát (melyek a szilárd földön haladtak át) tartalmazták, melyek gyorsabban haladtak keresztül a köpeny hűvösebb régióin és lassabban a melegebb területeken. Miután a tudósoknak vegre rendelkezésre állt a köpeny eltorzító hatásainak pontos kepe, a geofizikusok világszerte nekifeküdtek magának a "föld-magnak" az intenzív ( vizsgálatához. ( Szuperkomputereket használva egyesítették a millió es millió szeizmográf-megfigyelés adatait valami 3,000 felszíni megfigyelő állomásból és az adatokat egyetlen nagy, általános képbe tömörítettek. A képmás homályos, mondja Robert Clayton geofizikus, azonban az erdekelt tudósok egyöntetű megállapítása szerint "valamelyesfajta topográfia" van lent. A Harvard-csoport azt találta, hogy a nyomáshullámok gyorsabban haladnak, amikor a Föld tengelyével párhuzamos irányban mozognak, mint amikor függőlegesen. Ez a jelenség könnyen megmagyarázható lenne, ha a szilárd belsőbb mag "kristály" volna, melyben a hullámok különböző sebességgel tudnának haladni a különböző tengelyek mentén; azonban a megolvadt vas "nem tartozik éppen" a kristályok osztályába. Helyette Don Anderson es kollégái a Caltech szeizmológiai laboratóriumban "vaseso" létezését tételeztek fel. Elméletük: a mag sarki régiói enyhén ellaposodtak, és az az irányzatuk, törekvésük, hogy hűvösebbek legyenek, mint az egyenlítői régiók. A két terület közti hőcsere egy bizonyos fajta "geológiai időjárási rendszert" eredményez, melyben vasrészecskfek csapódnak ki az oldatból és záporoznak, hullanak le a mag felé egy folyamatos ciklusban, mely az elpárolgáshoz és kondenzáláshoz hasonlítható. Ez a jelenség egyúttal segíthet megmagyarázni a Föld mágneses terenek eredetét éppen úgy, mint a megmagyarázhatatlan megforditottságokat a pólusok időnkénti megváltozását. Ugyanis kb. egyszer minden millió évben a mágneses északi és déli t sarok (a pólusok) a Földön "helyet cserei". Meg a tudósok sem képesek megérteni, vaion ez a fenomén fokozatosan, mondjuk évezredeken át vagy egyszerre kÖvetkezik-e be. Az( egyik elgondolás szerint a viharos kitüremlesek a mag-kopeny határon belül valahogyan elektromágneses zavargásokat keltenek, melyek a sarkok (pólusok) megfordulását indítják el. A vasrészecskék zápora, némely tudós szerint, szolgáltatja az energiát, mely a kitüremlé- sek "köpülését" tartja fenn. TUüOMáiiYív / /^li/r-M MAGYARORSZAG Dr. Bukkhegyi Laszio ^ UTAZÁS A FÖLD MÉHESE
