Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)

1988-11-24 / 44. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 24. 1988 tö&mtóiná; éyáá; FORREST HILLS, N.Y. Kedves leveliik igazan jól esett, igaz barát a Magyar Szó. Banatban, örömben jóindulatú segítséget mutat. Nem kértek, de küldök 20 dollárt, mert ezt a csodás újságot nem szabad ki­használni. Adni kell, hogy legyen és mind- ó'rökké fennmaradjon. Frank Diamant Szerk. megjegyzés: Egy haláleseti jelen­test a lap tévesen közölt és ezért ismét megjelentettük. Bemutatjuk olvasóinknak lapunk legfia­talabb külmunkatársát, Kurtz Orsolyát, pesti tudósítónk, Kurtz Béla és felesége, Mátraházi Zsuzsa leányát. TILLSONBURG, Ont. Adjon a jó Isten sok évet Önöknek fes még sokáig tanítsanak bennünket. Nagyon szeretem a lapot, de sajnos késve kapom minden héten. Valahol rendetlenség van. A levelemhez mellékelt egy dollároshoz pedig magyarázat szükséges. Vigyázok egy kis dédunokámra, aki rém okos és kérdi tőlem, hogy kinek Írok. Mondom egy bácsinak, aki nekem újságot küld és könyveket is, hogy olvassak. Rám néz és kis zsebéből elővesz egy dollárt és azt mondja, hogy küldi ezt azért, hogy még gyorsabban küldjék a lapot. Erősen, értelmesen hozzáteszi: annak el kell menni, hogy dédmamám tudjon olvasni. A gyerek három és fél éves. Julia Deli OKLAHOMA ( CITY, Ok. Nagyon jól esett olvasni hozzam küldött kedves és figyelmes levelüket. Szeretem olvasni őszinte és néha igen kemény, dorgáló szavaikat jelen­legi otthonunkról,( azaz politikai vonaláról. Nincs köntörfalazás. Talán ami nem tetszik, az angolul irt oldaluk. Miért? Kérem minden reggel 20 év óta olvasom az itteni újságokat és amikor fiamnak megmutatom, hogy olvassa el ezt, vagy azt a cikket a Magyar Szóból, néha belenéz, néha nem. Azért járatok magyar újságot, mert magyarul akarok, szeretnék olvasni. Hónapokkal ezelőtt volt sok igen-nem vita az angol oldalról, én nem avatkoztam bele, de gondolom, minden magyar, akikhez jár az önök lapja, szívesebben olvasna egy oldallal többet, MAGYARUL ! Önök megkérj dezték, en megválaszoltam, de igy is jó az újságjuk feleségemnek és nekem is. Küldök ismét egy cimet próbálják meg, hátha előfizet ö is. Tasnády T. Almos: Szent István akadémiai ülés Brüsszelben BRÜSSZEL. Első királyunk halálának 950. évfordulójáról a belga fővárosban is magas színvonalú megemlékezés történt november 3-án a Királyi Albert Könyvtár előadótermében. Az akadémiai ülésre hazánk brüsszeli nagykövetségének kezdeményezé­sére és közreműködésével került sor, igen nagyszámú érdeklődő jelenlétében. A belga és magyar vendegeket a délutá­ni eseménysorozat személyes felelőse, Pa- licsko Csaba konzul köszöntötte, majd Witek ur, a könyvtár főigazgatója ismer­tette kétnyelvű előadás kereteben a birto­kukban lévő magyar vonatkozású müveket, többek között Corvin János misszáléjat, amelyet II. Lajos királyunk özvegye, Mária királyné hozott magával Németalföldre. Előadása végén hangsúlyozta, hogy nemrégi­ben 250 magyarországi müvei gazdagodott a könyvtár, s azért a jelenlévő brüsszeli magyar nagykövetnek Németh Józsefnek jár nyilvános köszönet. Noel René a namuri es az uj-leuveni katolikus egyetem történész professzora, "Magyarország és a magyarok a latin-belga középkori forrásokban" címmel tartott előadást, amelyhez a jelenlévők sokszorosí­tott több oldalas ismertetőt is kaptak. Végül Marosi Ernő az Eötvös Lóránd egyetem professzora diavetítéssel színezett előadása Szent István alakjáról a középkori európai és magyar művészetben kötötte le a vendégek figyelmet. Az akadémiai ülést nagyhatású zenei élménnyel gazdagították az előadások között fellépő magyar és belga zeneművé­szek magán- és együttes számai. . Vivaldi Stabat Materja Jeremiás Margit (alt) tolmácsolásában láthatóan mély hatást tett a jelenlévőkre. Az ülést a Szent István-emlékkiállitás megtekintése követte, amelynek a szó több, nemesebb értelmében vett színes anyagát a Nemzeti Széchenyi Könyvtár bocsájtotta rendelkezésre. Az ezt követő koktélpartin derült ki, hogy milyen sok ismert belga közéleti személyiség tisztel­te meg jelenlétével a rendezvénysorozatot, de a brüsszeli magyar nagykövetség munka­társai mellett számos belgiumi magyar művésszel, tanárral, irodalmárral is szót válthatott e kis krónika lejegyzője, nemkü­lönben mgr. Angelo Pedroni pápai nuncius- sal és az éppen Magyarországra készülő uj belga nagykövettel is, aki melegen érdek­lődött a magyarul tanuló belgák tanulási motivációi iránt. BŐRGYÓGYÁSZ 1 J. Baral, M.D. I Dermatologist A/ Amerikai B(ir«\óg\ás/ S/<p»etseg diplomás tagja jjj* Bőr és nemibetegségek gyógyítása SS Hajatültetes • Bőrrák operáció jHH Collagen injekció ráncok ellen j flfl AMERICAN DERMATOLOGY CENTER B gmiilLwi Viá h| Manhattan, NYC B (212) 247-1700 I m™0 NAPLÓ Lusztig Imre New York város Williamsburg (Brooklyn) negyedében találjuk a Johnson Chemical Vállalatot. A gyárat Joseph Uddo irányítja aki az apjától vette át; az idősebb Uddo 30 éven át dolgozott fertőtlenítő szerek gyártásán. Reggel hat órakor kezdődik a munka: üvegek töltése, üvegek lézárása, a címke felragasztása és az üvegek ládák­ba helyezése. Most azonban mindennek vége szakadt. Az üzemet Joseph Uddo áthelyezte Flori­dába. Magyarázat: a lakbér olyan magasra emelkedett, ami lehetetlenné tette, hogy az üzem haszonra dolgozzon. A Johnson Chemical vállalat csak egyike azon vállalatoknak, amelyek az utolsó évtizedben hasonló helyzetbe kerültek: női es férfi ruhaüzemek, nagy vállalatok, kis szerszámkészítő üzemek tucatjai voltak kénytelenek elhagyni New Yorkot és az ország különböző részeibe költözni. Hivatalos adatok szerint több, mint 150,000 munkás veszítette el munkáját üzemek elköltözése miatt. Fontos tudni, hogy a munkások jóval többet kerestek a minimum $3.35 órabérnél. Az állandóan emelkedő lakbéreken kívül a vállalatok vezetői arról is panaszkodtak, hogy a szemételtakaritás elégtelensége hátráltatja a gyártási folyamatot. Mindezek arra hívják fel a lakósok figyelmét, ho^y New( Yorkban csupán a hatalmas építkezé­si vállalatok kapnak kielégítő szolgáltatást. Eklatáns példa erre a Manhattan-i Union Square Park esete. A város vezetői évtize­deken át semmit sem tettek a park rendbe­hozataláért. Ennek ellenére ez a tér egyál­talán nem volt elhanyagoltnak tekinthető. Mégis, két évvel ezelőtt elkezdődött a tér szépítése. Két éven át dolgoztak rajta. Nem tudni hány millió dollárba került ez, de bizonyára lelapitotta a város kasszájat. Persze hamarosan kibújt a szö‘g a zsákból. Kiderült ugyanis, hogy a Zeckendorf vál­lalat egész blockra kiterjedő 25 emeletes luxuspalotát épit a 14. utca, 15. utca, Irving Place es a Union Square keleti részen. Ez késztette a város vezetőit, Koch polgár- mesterrel az élen, tóUb millió dolláros költséggel kiszépiteni a Union Square Par­kot. A luxuslakások és a hatalmas irodaépü­letek építése az utolsó fél évtizedben olyan arányokat öltött, amelyek bizonyára hasonló helyzetet fognak teremteni New Yorkban, mint amit jelenleg a texasi nagy városokban eszlelhetünk. A texasi nagy épitŐvállalatok azt hitték, hogy az olajtermelésből származó haszon­ra időtlen időkig számíthatnak. De tévedtek. Amikor az allam olajipara pangásnak indult, az válságba sodorta az ingatlanvállalatokat. Ezeknek a válsága pedig csődbe sodorta az állam Hitel Intézményeit. Egy New Yorkot érintő gazdasági pangás ugyanilyen helyzetet teremthet. Újítsa meg előfizetését!

Next

/
Thumbnails
Contents