Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)
1988-11-03 / 41. szám
Thursday, Nov. 3. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. .Mentsétek meg a romániai falvakat!** A települések pusztítása sérti az emberi jogokat ZÜRICH, Svájc. A Neue Zürcher Zeitungban számos aláírással kisert felhívás szövege jelent meg "Mentsétek meg a romániai magyar falvakat!" címmel. A lapban megjelent szöveg szb szerint a következő: "Az alábbiakban közöljük egy felhívás szövegét, amely Doráti Antal és Vegh Sándor zeneművészek kezdeményezése alapján született, s a NZZ-t felkérték a felhívás publikálására. Mivel a román diplomácia az utóbbi időkben azzal az állítással reagal a falurombolás elleni nyugati tiltakozásokra, hogy ilyen terv valójában nincs is, célszerűnek tűnik ehelyütt Ceausescu állam- és pártvezető ide vonatkozó kijelentéseit felidézni. Az Agerpres - a roman hírügynökség - szerint Ceausescu például 1988. junius 2-3-án a Dolgozók Országos Tanácsa és az Országos Mezőgazdasági Tanács együttes ülésén a "területrendezési terv" indoklásával kapcsolatban kijelentette: "körülbelül ötven százalékkal csökkenteni kell a falvak számát, lemondva a legkisebbekről, amelyeknek nincs a fejlődésre kilátásuk, s nem kepesek a lakosság élet- es munka- feltételeit biztosítani." A felhívás szövege a következő: "A román államvezetés megerősítette azokat a terveket, hogy az egész országban 7000 falut bontsanak le, a rombolási munkálatok nemrégiben néhány helyen valójában elkezdődtek. Az aláírók, akik származásuk, foglalkozásuk és politikai pártállásuk tekintetében a legkülönbözőbb kategóriába tartoznak, osztoznak azon meggyőződésben, hogy a települések lerombolása évszázadok során kialakult, pótolhatatlan kulturális értékeket tüntet el. Legyenek bár a falvak többségükben románok, magyarok vagy németek által lakottak, lerombolásukkal Románia önmagát és ezzel (egesz Európát teszi szegényebbé. Lakóházak és templomok elhorda’sa, temetők elsimítása, a lakosságnak uj városi központokba való kényszer-áthelyezése főként a kisebbségeknek jelentené a megszokott környezet elveszítését és ezzel együtt Önazonosságuk elveszítését is. Az ilyenfajta tervek nem képezhetik egy ország belső ügyet, mert azok általános emberi jogok ellen i irányulnak, amelyek mellett egyébként Románia is elkötelezte magát a különböző nemzetközi szerződésekben. Az aláirók meg vannak győződve arról, hogy a román vezetés által megnevezett okok - pótlólagos szántóföld nyerése - nem igazolják a pusztító intézkedéseket, és más eszközökkel jobban lenne biztosítható a mezőgazdasági termelés novelese. Éppoly kevésbe tűnik helytállónak az az érv is, hogy a városi koncentrációnak köszönhetően a lakosságnak jobb szolgáltatások állnak rendelkezésére. Az életszínvonal felemelése a meglévő falvak és a közlekedési hálózat kiépítésével összehasonlíthatatlanul kisebb költségekkel lenne lehetséges, rombolás és főként a mérhetetlen emberi szenvedés nélkül, amit a mértéktelen rombolási terv elkerülhetetlenül magaval hoz. SürgetÖleg fordulunk minden nemzetközi szervezethez, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez és az UNESCO-hoz, valamint a személyiségekhez bárhol a világon: tegyenek meg minden hatalmukban állót azért, hogy falvak ezreinek tudatos megsemmisítését még időben^ meg lehessen akadályozni. Továbbá sílrgós( felhívással fordulunk a román államvezeteshez, s arra kérjük, hogy gondolja át megegyszer ter-1 veit, vegye elejét a jóvátehetetlen veszteMOLDOVA GYÖRGY: Magyar könyvesbolt Bécsben Bizony en is bevásárolni jartam Becsbe: tápszert vettem koraszülött lányunknak, betetes pelenkát, amit akkor még nem árulták a pesti boltokban, banánt, jó csokoládét es azt a Grundig rádiót, amely már tizenkét éve itt áll az asztalomon. Hamar megutáltam az Örökös rohanást ugyanazon az útvonalon, a cipeléstől a hátamra tapadó inget. Csak egy hely volt ebben az egesz idegen varosban, ahol jól éreztem magam: a Libro- Discoban, a magyar könyvüzletben. Ez egy darab Magyarország volt Bécsbery ha beléptem csengő szólalt meg az ajtó fölött, és újra otthon voltam, akár egy pécsi presz- szoban vagy egy soproni patikában. Egy csinos, göndör fekete hajú, enyhén raccsoló, de gyors beszédű no, Tost Erika fogadta a betérőt, a pesti irodalmi hírek jobban érdekelték, mint a vásárlási szándék, kávét főzött, aztán hagyta szabadon nézegetni az akkor még itthon tilalmas könyveket: Faludy György verseit, a Gulag szigetcsoportot, Bibó Istvánt. Ez tálán úgy hangzik, mint egy burkolt reklám - bár az lehetne! Jámbor utas, többé ne keresd a bécsi magyar könyvesboltot az István-templom mögött, szemben a Magyar ( Királyhoz címzett szállodával, mert bezárt, egy ezoterikus műveket kínáló bolt nyilt a helyén a sokat sejtető "777"-es newel. "Tisztult" a magyar kultúra európai térképé, a legközelebbi magyar könyvesbolt Münchenben működik. Mikor most Pesten találkoztam Tost Erikával, önkéntelenül kibukott belőlem a kérdés:-Miért hagyta abba? Anyagilag nem bírta tovább?-A Libro-Disco sohasem volt aranybánya - (legalábbis úgy, ahogy én szerettem csinálni.-Volt, amire ráfizetett?-Százszámra adtam szótárakat és nyelvkönyveket - ingyen.-Kinek?-Bejöttek a magyar disszidensek a boltba, azt mondták, hogy nincs pénzük és holnap indul a hajójuk a tengerentúlra, az életük múlik azon, hogy legalább néhány szót, elemi nyelvtani formákat megtanulhassanak, mire partra szállnak. Aztán öt-hat év múlva rájöttem, hogy becsaptak, talán szájról szajra szállt a legenda egy bolond könyves HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni. Egy évre $20.- Félévre $ 12.Kanadába és Európába egy évre $ 25.Megujitásra: $...................... Évkönyvre: $ ............................ Név: ............................................................................. Cim:.......................................................................... Város:..............................Állam:......................... Zip Code:..................... AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 ségnek,( tétjét rte a rombolásra, hanem a meglevő megtartására és ápolására tegye." J'SfV.'t- ft.1» *.■? *• « hl'.’Ä’YVÜi fi‘* nőről, akinél ingyen szótárakat lehet szerezni. A remittendát, vagyis az eladatlan újságokat vissza kellett volna irányítanom a terjesztőkhöz, ahol jóváírták volna nekem, tudja, hova küldtem? Az osztrák börtönökbe, ott sajnos mindig akadt magyar olvasóközönség.-De azért gondolom pénzes vevók is jöttek. Láttam magánál disszidált miniszterelnököt és jelenleg is aktiv magyar vezetőket, tudósokat, művészeket...-Két dolgot ne bolygassunk: a pénzügyeket, és ne említsünk személyeket, a nevekből mindig baj lehet. Szerencsére a legtöbb vevőnknek fogalma sem volt arról, hogy ki válogat mellette a polcon, mert lehet, hogy mind a ketten kifordultak volna a boltból.-Kik voltak a legérdekesebb vevői?-Emlékszem egy apácára, pontosabban egy volt apácara, mert kiugrott a rendből és elment egy leprasok-lakta szigetre ápolónőnek. Tökéletes németséggel beszelt, de magyar könyveket vásárolt, kiderült, hogy kitelepített tolnai svábok a szülei, és o a t lepraszi^eten magyarul akart tanulni. Bejárt hozzánk egy férfi, aki a Francia Becsületrend szalagját viselte a gomlyuká- ban,( valaha K( und K katonaként szolgált Erdélyben, aztan Franciaorszagban telepedett le es dúsgazdag lett. Magyarnóta-leme- zeket vásárolt nálunk minden mennyiségben, de csak olyanokat, melyeken zenekar, hegedű vagy más instrumentális muzsika szolt, mert a magyar szöveget már nem ertette. 1975-ben nyolcvanéves kora körül e^y alapítványt akart tenni, egymillió dollárt ajánlott volna fel a magyar ciganypri- mas-képzes fejlesztésére, bement a követségre, de nem vették komolyan, ha udvarias formában is, de elküldték.-Tizennyolc év után hagyja el a magyar könyvárusitás misszióját, biztos^ hogy nem puszta szeszélyből. Hogy gyűltek össze a cseppek abban a bizonyos keserű pohárban, és mitŐl csordult ki a végén?-Pár éve még tízezer címünk volt, ahova elküldtük a prospektusainkat - ebből talán száz ha visszajött. Ennyit természetesnek is lehet tekinteni, mert a friss emigránsokra az jellemző, hogy gyakran költöznek és ritkán hagyják meg az uj ciműket. 1985- ben karácsonykor 4500 ajánló árjegyzéket postáztunk, 600 darab jött vissza, ebből 500-ra "gestorben" ("meghalt") cédula volt ragasztva. Elkezdtem gondolkodni: ha ennyi halottam van, mit csináljak? Uj olvasok nem jönnek, a második-harmadik nemzedek már nem vasáról magyar könyvet. Lélekben akkor adtam fel, fokozatosan leépítettem a boltot. Ami árút bizományba kaptam, azt visszaadtam, a megmaradt néhány ezer könyvet, kazettát és lemezt leraktam oda, ahova tudtam, a lakásomba, pincékbe. De hadd mondjam ki: az én esetemből nem következik az, hogy soha többé nem lehet majd magyar könyvet árulni Bécsben, csak arról van sző, hogy nekem nem sikerült. Deák Ferenc nevét vette fel Szeged uj, magyar-angol tannyelvű gimnáziuma. Az ünnepségen jelen volt Mark Palme-, az USA ( budapesti nagykövete; A magyarországi nagykövetség ugyanis patronálja a kétnyelvű gimnáziumot; segít oktatók angol nyelvű képzésében, tanárokat küld Szegedre, angol nyelvű tankönyvekkel és audio-vizuális eszközökkel támogatja a Deák Ferenc Gimnázium oktató-nevelő munkáját.' * * * »....
