Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)
1988-09-22 / 35. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 22. 1988. Dr. Bükkhegyi László Mim iimutmi is mmnisi in. ATOMFEGYVER CSÖKKENTÉS REAGAN MÓDRA Bush alelnök, republikánus elnökjelölt kortesbeszédeiben azt próbálja elhitetni a szavazókkal, hogy Reagan elnök volt az, aki létrehozta az USA es a Szovjetunió közti egyezményt a közel- és középtavol- ságú atomfegyverek megsemmisítésére és kéri, hogy szavazzanak rá, hogy folytathassa ezt a politikát. Mindez nagyon jól hangzik a józan gondolkodásúak részére, mert hiszen a nép létérdeke megkívánja minden atomfegyver gyártásának beszüntetését, tudva azt, hogy egy atomháború elpusztítana az emberiséget. De nézzük meg, milyen a Reagan kormány valódi magatartasa az atomfegyverekkel kapcsolatban? A Wall Street Journal szept. 13—i számának 5. oldalán ezzel a fejeimmel "Carlucci kiadta a rendeletet egy talajba fúródó atomfegyver kifejlesztésere" cikk jelent meg. Amint tudjuk, Carlucci a Reagan kormány hadügyminisztere. Ö utasította a Pentagont, hogy haladéktalanul kezdje meg a kutatást, hogyan lehetne egy olyan atombombát gyártani, amely először behatol a földbe és csak azután robban fel. Allitasa szerint a Szovjetunió mely, földalatti tartályokba helyezte el hosszutávu stratégiai atomrakétáit. A Carlucci által tervezett talajba fúródó atombomba lesz hivatva megsemmisíteni a mélyen földbe helyezett szovjet rakétákat. Miután bebizonyosodott, hogy a "Csillag- háboru"-ra szánt dollárbilliókat elpocsékoltuk anélkül, hogy a legparányibb eredményt értük volna el, most újabb fantazmagóriat eszelt ki Reagan hadügyminisztere. Mennyibe kerül a talajba fúródó atomfegyver gyártása? Erre nincs válasz, mert ez titok (Classified). ( Ha Carlucci valóban aggódik a szovjet atomrakétak miatt, miért nem javasolja azok megsemmisítését? Egy ilyen javaslatot csakis abban az esetben tehetne, ha hajlandó egyidóben megsemmisíteni az amerikai stratégiai fegyvereket. Az amerikai és a szovjet atomfegyverek veszélyeztetik mindkét ország lakosait, az egész emberiseget. Azok megsemmisítése előnyös lenne minden országra. Újabb és újabb atomfegyverzet helyett egyszer s mindenkorra számoljuk fel, semmisítsük meg minden ország atomfegyverzetet. Egyedül ez nyújt biztonsagot arra, hogy az emberiseget nem pusztítják el az atomfegyverek. L. I. Figyelem! HA ROKONAIT, BARÁTAIT KIHOZATJA Európából vagy már itt vannak VEGYEN KI ÁLTALÁNOS orvosi és kérhdzi BIZTOSÍTÁST RÉSZÜKRE Hivja (212) 772-3258 számot Guard-AH Insurance Inc. ROBox 7314 New York, NY. 10116 Hogyan lehetne Amerika a demokrácia világitó fénye a világ többi része számára, miközben szívesen, tárt karokkal fogad külföldi befektetéseket, melyek a tiranniz- mus gyümölcsét képviselik? Hogyan képes az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyni ezeknek az alapoknak a forrásait, jól tudva, hogy azokat olyan társadalomtól lopták el, mely nyomorúságban sínylődik? A Fülöp-szigetek lakossága 70%-a a nyomor színvonala alatt el; a gazdasági bizonytalanság, korrupció gerilla-lázadások a nemzet életének részei lettek. Bar 1985-ben kipattant a botrány s világossá vált, hogy Marcos diktátor (elnök) egyszerűen kifosztotta "elszegényedett" nemzetét, a U.S. segélyt saját céljaira fektetve (be külföldön, elsősorban az Egyesült Államokban, Marcos száműzött elnök és felesége itt az Egyesült Államokban (Hawaii) kapott menedéket, szerencsétlen számúzöttek itt kénytelenek összeharácsolt millióikból nyomorogni. Es a Marcos-tapasztalat, eset nem egyedüli! Hogy Amerika politikai hatalma is erősen hanyatlóban van, annak látható jele a külföldi befektetők, idegen vállalkozók magatartása a szakszervezetekkel szemben. Joggal mondhatnánk, hogy "ellenséges" magatartást tanúsítanak az amerikai szak- szervezetekkel szemben. Ezek a külföldi vállalkozók, munkaadók nem törődnek az amerikai szakszervezeti tradíciókkal s sokszor úgy kezelik az amerikai dolgozókat, hogy az sokkal rosszabb, mint ahogy saját dolgozóikkal bánnak otthon, saját hazájukban. Me^ az itteni unió-ellenes atmoszféra ellenere is a jelen kormányzat alattf a szakszervezeti tisztségviselők azt allitiák, hogy számos, külföldi tulajdonban lévő vállalat "külön osztályt" képez Önmagában. Az idegen tulajdonban levő vállalatok egyszerűen, a legtöbb esetben nem akarják elismerni a szakszervezeti szervezettség fogalminak jogosultságát a U.S. alkalmazottakkal kapcsolatban. Vehemensen szakszervezet-ellenesek (akárcsak a jelen kormányzat itt) es nemcsak, hogy "nem-union" államokban építik fel gyártelepeiket, hanem azzal fenyegetőznek, hogy bezárják kapuikat, ha az alkalmazottak szervezkedni merészelnek es egyszerűen kivonulnak az országból. Es az amerikai kormány, politikailag erősen hanyatló kormány, jóformán semmit sem tesz erdemben és komolyan, állampolgárai jogos követeléseinek, jogainak védelmére. A külföldi tulajdonban lévő vállalatok szándékosan, tervszerűen telepedtek le, "non-union" államokban; Del- es Dél-Nyugat lett menedékük főként. Egy jogi vitában, perben a Nemzeti Munkaviszony Bizottság "Kawasakit" bűnösnek találta nem-igazságos, méltányos munka-gyakorlat, különösen union-szervezök elbocsájtása miatt. Kawasaki vezetősége nyilvánosan hangoztatta képességét, hogy egy más helyre költözzön, vagy el is hagyja az Egyesült Államokat, hogy megfélemlítse a dolgozókat. Fenyegetésekkel, megfélemlitési taktikával Kawasaki képviselői azzal is fenyegetőztek, hogy működésüket visszatelepitik Japánba, ha az alkalmazottak a szakszervezetre szavaznak. Az amerikai nagyhatalmi hanyatlásnak más megnyilvánulásai is vannak. Adós nemzetek a krízis szegélyen élnék; külföldi befektetések, befektetők uralják Őket. A külföldi tőkétől való függőségük azt jelenti, hogy állandóan külföldi bankárok akaratának a tárgyai. Az adósok fokozatosan "szuverenitásuk elvesztését" tapasztalják, hatalmuk lecsökken a gazdasági és politikai fejlődés alapvető területein. Mas, amikor egy fejlődésben lévő nemzet adós, s a külföldi alapokat a nemzet iparosítására használja fel; teljesen mas a helyzet, amikor egy magasan fejlett, iparosított nemzetről, egy ("erett adósról" van szó, további iparosítás remenye nélkül, hogy ily módón fizesse ki tartozásait. Egy nemzet nettó, tiszta adóssa válik, amikor külföldi befektetéseinek értéké abban az országban meghaladja az ország befektetéseit külföldön. Ilyen tiszta tadós állammá vált Amerika a jelen kormányzat alatt. Tény, hogy az Egyesült Államok adós nemzet volt az I. világháborúig, azonban a külföldi befektetéseket, kölcsönöket . iparosításra, produktiv befektetésekre használta. Nemzetek az adós nemzetek kötelékében találjak magukat, amikor tőkeforrásaik felgyorsuló kiáramlásával allnak szemben. Amikor egy ország helyzete meginog, pénzügyi alapjanak hatalmas darabját veszti el; politikai nyugtalanság következik be, a tóke kifelé-folyasa felgyorsul és a ciklus megismétli önmagát. Mexikó, Brazilia, Argentina, a Latin-amerikai államok adóssága $429 billió dollárrá fog emelkedni 1990-re. 1985-ben az Egyesült Államok is csatlakozott Argentínához, Mexikóhoz, Brazíliához, Szudánhoz és nettó, tiszta adós lett, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Államok több pénzzel tartozik külföldieknek, mint amivel a külföldiek tartoznak Amerikának. Ez volt az első alkalom 50 év alatt, hogy Amerika az adósok sorába lépett ismét es az első eset a történelemben, hogy egy előrehaladott, iparosított nemzet, egy szuperhatalom, az adós-státuszba jutott vissza békeidőben, - természetesen Reagan elnök bölcs kormányzata alatt. Az adósság nagysága rohamosan megközelíti, sót meghaladhatja az 1 trillió dolláros határt. Ha ez igy folytatódik tovább, Amerika rohamosan felül fogja múlni Latin-Ameri- ka és végül az Összes fejlődő ország teljes adósságát. Az Egyesült Államok a világ legnagyobb hitelezője 1982-ben, és a világ legnagyobb adósává vált 1986-ban. 1986- ra már az ország külföldi adóssága $100 billióval emelkedve 1 évben, $263.6 billió dollárra szökött. Szomorú hasonlatosságként Latin-Amerikához az Egyesült Államok adós állapotba süllyedt, hogy táplálja a fogyasztói fellendülést és finanszírozza a költségvetés deficitjét. Ha ez az irányzat igy folytatódik, Ámerika netto tartozása, adóssaga a külföldiekkel szemben eléri az 1 trillió dollárt 1990-re, jóval felülmúlva Brazilia, Mexikó, Argentina, stb. együttes tartozását. Ugyanakkor Japán lesz a nemzet legnagyobb hitelezője. 1986 végere Japán fölöslege ( világrekordot: $86 billió dollárt ért el egy évben, a világ vezető hitelező nemzetévé téve Japánt. így hanyatlik le egy szuperhatalom (Egyesült Államok) gazdaságilag, pénzügyileg, politikailag, mialatt egy másik, felényi népességű nemzet gazdasági világhatalommá emelkedik fel. KELLEMES ÚJÉVET KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES ZSIDÓ OLVASÓNKNAK ÉS HIRDETŐNKNEK
