Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1988-02-25 / 8. szám

8. Tabi László VALAMIRŐL VALAMIT "Mindenkinek van egy álma..." - mint azt a slagerk'óltó nagyon találóan állapít­ja meg. Természetesen nekem is van egy álmom. Valójában nagyon szerény kis álom, de ennek ellenére reménytelen; szokatlan híreket szeretnék olvasni az újságban. Félreértés ne essék: nem fontos híreket, nem erdekes híreket, mert ilyenek bóven akadnak, nem is izgalmas hireket, mert ilyenek a kelleténél is bővebben olvashatók; szokatlan hírekre vágyom, hogy úgy mondjam, meglepő hírekre. Végül is úgy döntöttem, hogy írok néhányat a magam Örömére, ezekből majd tetszenek látni, hogy mire gondolok. * Dr. Krém Tivadar, sok éve külföldre szár­mazott kitűnő hazánkfia, néhány napos látogatásra Budapestre érkezett. Rokonai, barátai és ismerősei legnagyobb meglepe­tésére kijelentette, hogy az Egyesült Álla­mok egyetlen helységében sem kapott egye­temi katedrát, sót ilyesmire a továbbiak­ban sincs kilátása. Sohaly Piroska, Jaszai-dijas színművész­nő új szerepére készül a Nagybudapesti Kisszinházban: F.H. Morbidd angol drámairó uj darabjának főszerepét fogja alakítani. Megkérdeztük a művésznőt, hogyan véleke­dik uj szerepéről. Ezeket mondta:-Már régen reménykedem, hogy egyszer találkozom az egyéniségemhez illő szerep­álmommal. Amikor elolvastam a darabot, nagyot dobbant a szivem: azonnal éreztem, hogy ez nem az. Kétszer is elolvastam a darabot, de hiába, egyetlen betűt sem értettem belőle. Ennek ellenére nagy izga­lommal készülök a bemutatóra, mert szer­ződésem erre kötelez. * Spanyol-magyar koprodukciós film ké­szül fővárosunkban. A film producerével, Omnia Amigo úrral alkalmunk volt rövid beszélgetést folytatni.-Először járok Budapesten - mondta nyá­jas mosollyal - es szívesen jöttem, mar sokat hallottam az önök fővárosának szép­ségéről. Meg kell mondanom, hogy csalód­tam, Budapest?... Nna... eppencsakhogy...-Es a szép magyar nők? - kérdeztük.-Nem tettek rám különösebb benyomást - hangzott a valasz.-Es a világhírű magyar konyha?-Mar az első nap estéjén gyomorrontast kaptam. Szerencsére hoztam magammal nehány világhírű spanyol konzervet. * Operencia és Bergengócia rendkívüli és meghatalmazott nagykövete tegnap átnyújtotta megbízólevelét az Elnöki Tanács elnökének. Az ünnepélyes aktuson jelen volt személyiségek általános elképedésére megbizólevelenek átadásáról a nagykövet elismervényt kért. KÍNÁBA EXPORTÁL autóbuszokat az Ikarus székesfehérvári gyára. A vállalat 470, távolsági közlekedésre alkalmas kocsik­ra kapott megrendelést. Az első szállít­mányt júliusban rakják hajóra, az utolsót novemberben indítják útnak. SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT Az utóbbi evekben egyre gyakrabban olvashatunk a magyar sajtóban és hallhatunk a^ radióban-téveben a bős-nagymarosi víz­lépcső építkezéséről, miközben Bős nevét nemegyszer az új, szlovák elnevezés szerin­ti Gabcikovonak Írják es mondják. A magyar hivatalos szervek elismertek, hogy a csehszlovák es a magyar kormány közt létrejött fenti egyezményről nem tájékoztattak kellően a lakosságot, és csak alig adtak helyt azoknak az aggodalmak­nak, amelyek e szép Duna-szakasz megvál­toztatása miatt felvetődtek. Még kevesebb szó esett e tájnak a magyar történelemben betöltött szerepéről. Ezért vállalkoztunk arra, hogy ez alkalommal legalább egy rövid tájékoztatást nyújtsunk a vízlépcső egyik, szlovákiai nevét adó Bős község történeterői. Előre kell bocsátanunk, hogy Bőst - a többi szlovákiai magyar helységgel együtt - a második világháború után, 1948-ban láttak el uj, addig soha nem viselt szlovák névvel. így kapta Bos a Gabcikovo nevet. Mint ahogy i^y lett Csekleszből Bernolako- vo, Diószegből Sladkovicovo, Gutából Ko- larovo, Kürtből Strekov, Nagymegyerből Calovo, Ógyalláből Hurbanovo, Peredből Tesedikovo, Tornaijából Safarikovo, TÓt- megyerbŐl Palarikovo stb. Nem arról van szó, hogy a magyar szellemi eletnek, a kisebbségi magyarságnak kifogásolni való­ja akadna e szlovák személyiségek nevei­vel kapcsolatban. Csak azt kell jogosan észrevételezni, hogy mig a szlovák népes­ség által lakott helységek neveit nem vál­toztatták meg a második világháború után, éppen a színtiszta magyar etnikum, a Csal­lóköz területén lévő Árpád-kori települések jutottak erre a sorsra. (Egyébként megje­gyezzük, hogy az MTA szabályai szerint minden olyan helységnevet, amelynek a magyarban magyar megfelelője van, magyar névvel illetünk. Ezért Írunk Wien helyett Bécs-et, Leipzig helyett Lipcsé-t. Kétszere­sen vonatkozik ez azokra a városokra, amelyek a történelmi Magyarországhoz tartoztak.) BŐs a dunaszerdahelyi járás negyedik legnépesebb települése, a Duna menti sík­ság részét alkotó Csallóköz központi részé­ben, a kanyargó Csiliz patak mindkét part­ján terül el. Ez a táj, a Csallóköz, a Duná­nak, s egyúttal Európának legnagyobb folya­mi szigete. Hossza 98 km, legnagyobb szé­lessége 26 km. Északról a Kis-Duna, kelet­ről a Vág-Duna, délről teljes hosszában a Duna határolja. A régi Csallóközt - bele­értve Bős környékét is - Mátyás király aranykertjének nevezték. Tartósan a magya­rok telepítették be, habár a régészeti ása­tások során gepida és longobard eredetű leletekre bukkantak és az avar uralmat bizonyító sirleletek is előkerültek. Mivel a csallóközi helynevek - beleértve Bőst is - magyar eredetűek, ez a tény azt bizo­nyítja, hogy a fent említett népek uralma e területen rövid átmenetet jelentett. Bős egyike a legősibb magyar települé­seknek, mely az okiratokban a történelem folyamán különböző névalakokban jelenik Bős fejlődésében a XIV. század végen nagy minőségi változás köszönt be, miu­tán Nagy Lajos hetivásárok tartósának jogával ruházza fel a települést. Habár ez a mezővárosok privilégiuma szokott lenni, ez nem jelentette azt, hogy Bős mezővárossá lépett elő a privilégium ál­tal. Mezővárossá csak a XV. században vált, 1468-ban Mátyás király uralkodása idején. Virágzását ekkor előnyös fekvésének köszönhette, mert annak a kereskedelmi főútvonalnak a mentén terült el, amely Győrből a bósi réven, majd Bősön és Somor- ján keresztül vitt Pozsonyba, a kereskedel­mi központba. A jelenkori Bős életeben az elmúlt év­tizedekben mélyreható társadalmi átréte- gezódés ment végbe, amelynek ta^abb okait és összefüggéseit a Szlovákiában is bekövetkezett szocialista átalakulással magyarázhatjuk. A munkaérdemrenddel kitüntetett állami gazdaság kiváló gazda­sági eredményeit ugyan Szlovákia-szerte ismerik, de a munkavallalók egyre nagyobb része kénytelen a településen kívül keres­ni a kenyerét. Végül hadd álljon itt egy statisztika Bős nemzetiségi megoszlásáról Összesen magyar szlovák 1961-ben: 4012 3796 181 1970-ben: 4457 4282 165 1980-ban: 4742 4500 215 A legnagyobb csallóközi magyar falu: Bős lakosainak a szama ma mar túllépte az 5000 főt. Csak öt város: Dunaszerda- hely, Guta, Komárom, Nagymegyer és Somorja népessége múlja felül az Amadék egykori mezővárosának lakosságát. Szeret­nénk remélni, hogy BŐs a vízlépcső meg­építése után is megőrizheti életerejét, magyar népi állományát és a csallóközi magyarsággal együtt továbbra is annak a magyar etnikumnak lesz rendíthetetlen szigete, ahol Bartók és Kodály - gyíijtőút- juk során - oly csodálatosan tiszta és gaz­dag magyar dallamvilágra leltek. Vigh Karoly SOBEL OVERSEAS C0RP. IIm ORSZÁGOS FŐÜGYHÖKSÉG 330 East 79th Street SUITE IC New York, N.Y. 10021. Tel: (2ÉZ) 535-6490 Vámmentes küldemények Műszaki cikkek * Kocsik * Televíziók Csemegecsomag * Háztartási gépek Ismét kaphatók azIK.ÍÍÁ.NjAIj Pénzküldés UTAZÁSI IRODA Forduljon irodánkhoz r'T ' 'T'T* ß 1 X * yt í AMERIKAI MAGYAR SZÓ i Thursday, Feb. 25. 1988. BŐS TÖRTÉNELMI TELEPÜLÉS PISTI HUMOR Doróti Antal vezényli a Rádiózenekart március 18-án a Kongresszusi Központban az idei Tavaszi Fesztivál megnyitó előadásán. Kovács Dénes és Ilosfalvy Robert közremű­ködésével Erkel Ferenc Ünnepi nyitánya, Bartók hegedűversenye és Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus cimü müve szerepel a műsoron. *í

Next

/
Thumbnails
Contents