Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1988-02-25 / 8. szám

Thursday, Feb. 25. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. Kik is voltak ellenállók Héber zene a Vigadóban BUDAPEST. Egy éven belül másodszor került megrendezésre a Pesti Vigadó nagy­termében a "Dallamok a héber zene vilá­gából" cimü, zsidó folklórból és liturgiából szerkesztett összeállítás. Először a tavaszi fesztivál, ezúttal pedig a budapesti gettó felszabadításának a negyvenharmadik év­fordulója szolgált alkalmul a műsor bemu­tatására. A nyilvánvaló, létrehívó alkalom azonban - aligha tévedünk - az a feszítő i^ény, amely napjainkban ismét aktuális­sá tette Magyarországon a judaizmust: a zsidó identitás vállalását, megélését, illetve az azzal megismerkedést. Ez a jelenség ma az egész magyar - "minden­napi" és "magas" - kultúrára jellemző. Arra a természetes terepre, ahol ennek az azonossagkeresésnek, illetve mássággal szembesülésnek egeszsegesen' vegbe kell mennie. A felfokozott érdeklődést jól mutatta, hogy - mint Zoltai Gusztáv, a Vigadó mű­vészeti vezetője elmondta - a nagyterem­be kétszázhűsz potszéket kellett betenni, s a jegyigényeket igy sem tudták kielégíte­ni. Közel ezerfonyi hallgatóság tapsolhatott a fellépő hivatásos és amatör művészek­nek. Ugyanis a vallási közegből - a zsinagó­gák sajnos pusztuló falai mögül, öregedő, ritkuló népéből - most a társadalom egész nyilvánossága elé lepő zsidó zenekultúra ma Magyarországon még nem áll a maradék­talan professzionális megszólalás szintjén. Ezt azért kell elmondani az egész magyar kultúrába ujrabekapcsolódás pillanatában - éppen attól az óhajtól vezérelve, hogy ezt nem zavarhatja meg többé semmi -, mert szigorúan külön kell választani a szociológiailag megragadható elemeket a tisztán művésziektől. A Bethlen téri zsinagóga Gyermekkóru­sa a mostanában szaporodó létszámú Talmud Tórak (gyermekek számára szóló vallások­tatás) dalait adta elő, a felnőttekben édes­könnyes nosztalgiákat ébresztve, hiszen ezeket a melódiákat valaha, szinte minden zsidó elemista iskolás fújta. A magyar zsidó zenekultúra ügyét évtizedek óta őrző Goldmark kórus - tagjai között sok uj arcot fedeztünk fel - a műsor gerincet adta. Pályájukat erdemes lenne népszerűsí­teni, segíteni és szakemberek bevonásá­val repertoárjukat kiszélesíteni. Hiszen a magyar zsidó zenekultúra nélkül - amely­nek az újrafelfedezéséhez az utolso órá­ban az első lépeseket a Vigadó koncert­jei megteremtették - az egész magyar kultúra lenne szegényebb. Kőbányai Janos MAGYAR FOGORVOS DrKALKÓ ILDIKÓ A New York Egyetem Fogorvosi Karának tanársegéde korszerűen felszerelt rendelőjében 97^52 64 Ave Forest Hills, NY. Kö?el a Queens Blv-hofc az R és GG földalattival. Rendel minden nap, előzetes bejdfentes alapján Foghúzások, tömések, koronak-hidak gyökérkezelés (Root canal) protézisek Modem kozmetikai bonding Gyors javítások Telefon: (718) 275-7552 BIZTOSÍTÁSOKAT ELK GAD BUElAPEST. Sajátosan végletes vélemé­nyek élnék a köztudatban a második világ­háborús magyar ellenállásról. Van, aki sokallja az igazolt ellenállók számát, mond­ván, ha ennyien voltak, miért nem alakult másképpen az ország sorsa, mások szerint viszont az antifasizmus fogalma nem kor­látozható a fegyveres harcra, amelynek Magyarországon különböző okokbol kevés­bé voltak meg a feltételei. Megkértük Ispánovits Márton főtitkárt a tapasztala­tok összegezésére.-Röviddel a háború befejezése után ala­kult meg a Magyar Partizánok Bajtársi Szövetsége - mondja Ispánovits Márton -, amelynek csak a fegyveres harcban részt vevők lehettek tagjai. Hasonló feltételt szabtak egyébként a külföldi testvérszer­vezetek Nyugat- és Kelet-Európábán egya­ránt. A régi szövetség soraiban elsók között szerepeltek a volt spanyolosok, a spanyol polgárháború internacionalistái, s azok a partizánok, akik a Szovjetunióból, Fran­ciaországból, Belgiumból és a környező országokból tértek haza. A tagság 1948- ra már közel háromezer főt számlált. Ek­kor azonban beleolvasztottak bennünket a Szabadságharcos Szövetségbe, a mai MHSZ elődjébe, annak tagozatává váltunk. Önál­ló társadalmi-politikai szervezetkent 1957— ben alakulhattunk újjá, de a tagság krité­riuma nem változott. Tagságunk létszáma ekkor elérte a 3754 főt. PARTIZÁNOK, ÖNKÉNTESEK -De hat 3754 fegyveres partizán igazán nem harcolt Magyarországon!-Hadd hangsúlyozzam, s ezzel talán si­kerül egy tévhiedelmet eloszlatni: az ere­deti partizánszövetség tagjai közül a leg­kevesebben hazai földön harcoltak. Többsé- gükj, mintegy két és fél ezer fö a Szovjet­unióban küzdött. A franciaországiak előbb a hadsereg önkénteseiként, majd az ellen­állás szervezeteiben szálltak szembe a fasizmussal, számuk négy-ót ezer közötti. Jugoszláviában közel kétezer hazánkfia állt be a partizánok közé. Csehszlovákiá­ban főképp a szlovák felkelés során fogott fegyvert több, mint háromezer magyar. De harcoltak honfitársaink Belgiumban, Lengyelországban, s máshol is. Közülük került' ki a partizánszövetség tagjainak zöme. Ne feledkezzünk meg azonban az itthoni harcosokról, a budapesti, az újpesti partizánokról, a MOKAN-ról, a bányász- ellenallókrol, akik ha kevesen voltak is, nagy tetteket vittek végbe. Később, a het­venes években lehetőség nyílt a Budai Ön­kéntes Ezred tagjainak fölvételére, ók a budai Var felszabadításában vettek részt a szovjet csapatok oldalán és hatalmas veráldozatot hoztak.-A fasizmus ellen azonban nemcsak fegyverrel lehetett küzdeni.-Pontosan ebből a megfontolásból szüle­tett döntés a szervezet névváltoztatásá­ról és átalakításáról. Meg kellett nyitni sorainkat olyan becsületes, igaz emberek előtt, akik ha fegyverrel nem is, de a maguk eszközeivel harcoltak a fasizmus ellen. Úgy erzem, sokaknak ezzel mintegy igaz­ságot is szolgáltattunk. Ezért alakult meg 1982 januárjában a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége.-S ennek kik lehettek a tagjai?-Hadd idézzem az alapszabályt: "A szö­vetség tagja lehet az a büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki a második világ­háború előtt részt vett a hazai vagy kül­földi forradalmi, antifasiszta mozgalmak­ban (...): a második világháború idején ha­zai területen vagy külföldön a fasizmus ellen fegyveresen harcoló osztagok tagja volt, továbbá az, aki nem szervezett egyse­gekben, de fegyverrel harcolt a fasizmus ellen vagy a fegyveres harcot közvetlenül szervezte, segítette (...), illetve aki ellen­álló, antifasiszta tevékenységet fejtett ki: tagja volt a szovjet hadsereggel együtt harcoló magyar katonai alakulatoknak; antifasiszta iskola hallgatója volt; tagja volt a Magyar Frontba tömörült polgári ellenálló csoportok valamelyikének; az uj magyar demokratikus hadsereg hadműve­leti területre elvonult 1. és 6. hadosztályá­nak önkéntes katonája volt; akit a Magyar Partizán Szövetség (...) korábban már tag­jai sorába felvett."-Ez egyértelmű megfogalmazas. Az em­berben mégis felmerül, hogy a feltételek ilyetén meghatározása nem túl kirekesztő jellegü-e. Ezrekre tehető végtére is azok­nak a szama, akiknek nem volt lehetőségük tevőleges cselekvésre, de például - becsü­letes, jóérzésé emberként, humanistaként, jó keresztényként - antifasiszta meggyőző- désiiek voltak, sót üldözötteket, katona- szökevényeket, zsidókat segítettek. Ha meggondoljuk, az ó magatartásuk is anti­fasizmus, ha úgy tetszik: hétköznapi anti­fasizmus. A szövetség mégsem ismeri el annak.-Különbséget kell tennünk a szövetség tagfelvételi feltételei és a tágabban értel­mezett antifasizmus kozott. Az előbbi ugyanis egyáltalán nem zárja ki az utóbbit. Tagfelvételi szempontból az antifasiszta kifejezés alatt a fasizmus elleni konkrét, tevőleges fellépést értjük. Természetesen eszünkbe nem jut, hogy elvitassuk ezrek és ezrek antifasiszta érzületét, sőt, elis­merjük azt, tisztelettel adózunk neki. Nem hangsúlyozhatjuk elégszer, hogy nem a magyar nép volt fasiszta, hanem azok a bűnös körök, politikusok, akik belevitték az országot a fasizmusba. A magyar töme­gek ellenezték a háborút, a deportálásokat, a fasiszta intézkedéseket, az már nemzeti tragédiánk, hogy mindezeket megakadályoz­ni nem sikerült. Minden megbecsülést megérdemelnek azok az emberek, akik megtalálták a mód­ját, hogy a maguk lehetőségeivel élve tegye­nek valamit, akár egy tányér levessel, egy pohár tejjel enyhítsék a szenvedők sorsát. Ezt nyugodtan nevezhetjük hétköz­napi antifasizmusnak, bárcsak még több példa akadt volna ra! A szövetség tehát egy percig nem állítja, hogy kizárólagosan soraiban találhatók antifasiszták. A tagfel­vételhez azonban az említett aktiv tevékeny­ség volt szükséges.-Ha élne tehát, a szövetség tagja lehetne a fegyveres harcot szervező Kiss János altábornagy, Bajcsy-Zsilinszky Endre és társaik mellett a nem fegyveres antifasiz­mus olyan harcosa is, mint a legendás Kal­ló Ferenc esperes, vagy akár Schlachta Margit, akinek későbbi, koalíciós időkbeli parlamenti szereplése elhomályosította igencsak bátor, életveszélyt vállaló ember- mentő antifasiszta tevékenysége emlékét.-Nincsenek, nem is lehettek a szövet­ség tagságának világnézeti feltételei. Ma­gátol értetődő, hogy sokunk politikai meg­győződése alapvetően különbözik mondjuk a Schlachta Margitétól, de a háború alatti tetteinek megítélését ez nem befolyásolja, nem befolyásolhatja. Ha tehát élne, az alapszabály feltételeinek megfelelne, és hajlandó volna közénk állni, ennek semmi akadálya nem lehetne. Egyébként több pap tagunk van, hiszen az ellenállásban sok egyházi személy is részt vett.

Next

/
Thumbnails
Contents