Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1988-02-25 / 8. szám
Thursday, Feb. 25. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. Kik is voltak ellenállók Héber zene a Vigadóban BUDAPEST. Egy éven belül másodszor került megrendezésre a Pesti Vigadó nagytermében a "Dallamok a héber zene világából" cimü, zsidó folklórból és liturgiából szerkesztett összeállítás. Először a tavaszi fesztivál, ezúttal pedig a budapesti gettó felszabadításának a negyvenharmadik évfordulója szolgált alkalmul a műsor bemutatására. A nyilvánvaló, létrehívó alkalom azonban - aligha tévedünk - az a feszítő i^ény, amely napjainkban ismét aktuálissá tette Magyarországon a judaizmust: a zsidó identitás vállalását, megélését, illetve az azzal megismerkedést. Ez a jelenség ma az egész magyar - "mindennapi" és "magas" - kultúrára jellemző. Arra a természetes terepre, ahol ennek az azonossagkeresésnek, illetve mássággal szembesülésnek egeszsegesen' vegbe kell mennie. A felfokozott érdeklődést jól mutatta, hogy - mint Zoltai Gusztáv, a Vigadó művészeti vezetője elmondta - a nagyterembe kétszázhűsz potszéket kellett betenni, s a jegyigényeket igy sem tudták kielégíteni. Közel ezerfonyi hallgatóság tapsolhatott a fellépő hivatásos és amatör művészeknek. Ugyanis a vallási közegből - a zsinagógák sajnos pusztuló falai mögül, öregedő, ritkuló népéből - most a társadalom egész nyilvánossága elé lepő zsidó zenekultúra ma Magyarországon még nem áll a maradéktalan professzionális megszólalás szintjén. Ezt azért kell elmondani az egész magyar kultúrába ujrabekapcsolódás pillanatában - éppen attól az óhajtól vezérelve, hogy ezt nem zavarhatja meg többé semmi -, mert szigorúan külön kell választani a szociológiailag megragadható elemeket a tisztán művésziektől. A Bethlen téri zsinagóga Gyermekkórusa a mostanában szaporodó létszámú Talmud Tórak (gyermekek számára szóló vallásoktatás) dalait adta elő, a felnőttekben édeskönnyes nosztalgiákat ébresztve, hiszen ezeket a melódiákat valaha, szinte minden zsidó elemista iskolás fújta. A magyar zsidó zenekultúra ügyét évtizedek óta őrző Goldmark kórus - tagjai között sok uj arcot fedeztünk fel - a műsor gerincet adta. Pályájukat erdemes lenne népszerűsíteni, segíteni és szakemberek bevonásával repertoárjukat kiszélesíteni. Hiszen a magyar zsidó zenekultúra nélkül - amelynek az újrafelfedezéséhez az utolso órában az első lépeseket a Vigadó koncertjei megteremtették - az egész magyar kultúra lenne szegényebb. Kőbányai Janos MAGYAR FOGORVOS DrKALKÓ ILDIKÓ A New York Egyetem Fogorvosi Karának tanársegéde korszerűen felszerelt rendelőjében 97^52 64 Ave Forest Hills, NY. Kö?el a Queens Blv-hofc az R és GG földalattival. Rendel minden nap, előzetes bejdfentes alapján Foghúzások, tömések, koronak-hidak gyökérkezelés (Root canal) protézisek Modem kozmetikai bonding Gyors javítások Telefon: (718) 275-7552 BIZTOSÍTÁSOKAT ELK GAD BUElAPEST. Sajátosan végletes vélemények élnék a köztudatban a második világháborús magyar ellenállásról. Van, aki sokallja az igazolt ellenállók számát, mondván, ha ennyien voltak, miért nem alakult másképpen az ország sorsa, mások szerint viszont az antifasizmus fogalma nem korlátozható a fegyveres harcra, amelynek Magyarországon különböző okokbol kevésbé voltak meg a feltételei. Megkértük Ispánovits Márton főtitkárt a tapasztalatok összegezésére.-Röviddel a háború befejezése után alakult meg a Magyar Partizánok Bajtársi Szövetsége - mondja Ispánovits Márton -, amelynek csak a fegyveres harcban részt vevők lehettek tagjai. Hasonló feltételt szabtak egyébként a külföldi testvérszervezetek Nyugat- és Kelet-Európábán egyaránt. A régi szövetség soraiban elsók között szerepeltek a volt spanyolosok, a spanyol polgárháború internacionalistái, s azok a partizánok, akik a Szovjetunióból, Franciaországból, Belgiumból és a környező országokból tértek haza. A tagság 1948- ra már közel háromezer főt számlált. Ekkor azonban beleolvasztottak bennünket a Szabadságharcos Szövetségbe, a mai MHSZ elődjébe, annak tagozatává váltunk. Önálló társadalmi-politikai szervezetkent 1957— ben alakulhattunk újjá, de a tagság kritériuma nem változott. Tagságunk létszáma ekkor elérte a 3754 főt. PARTIZÁNOK, ÖNKÉNTESEK -De hat 3754 fegyveres partizán igazán nem harcolt Magyarországon!-Hadd hangsúlyozzam, s ezzel talán sikerül egy tévhiedelmet eloszlatni: az eredeti partizánszövetség tagjai közül a legkevesebben hazai földön harcoltak. Többsé- gükj, mintegy két és fél ezer fö a Szovjetunióban küzdött. A franciaországiak előbb a hadsereg önkénteseiként, majd az ellenállás szervezeteiben szálltak szembe a fasizmussal, számuk négy-ót ezer közötti. Jugoszláviában közel kétezer hazánkfia állt be a partizánok közé. Csehszlovákiában főképp a szlovák felkelés során fogott fegyvert több, mint háromezer magyar. De harcoltak honfitársaink Belgiumban, Lengyelországban, s máshol is. Közülük került' ki a partizánszövetség tagjainak zöme. Ne feledkezzünk meg azonban az itthoni harcosokról, a budapesti, az újpesti partizánokról, a MOKAN-ról, a bányász- ellenallókrol, akik ha kevesen voltak is, nagy tetteket vittek végbe. Később, a hetvenes években lehetőség nyílt a Budai Önkéntes Ezred tagjainak fölvételére, ók a budai Var felszabadításában vettek részt a szovjet csapatok oldalán és hatalmas veráldozatot hoztak.-A fasizmus ellen azonban nemcsak fegyverrel lehetett küzdeni.-Pontosan ebből a megfontolásból született döntés a szervezet névváltoztatásáról és átalakításáról. Meg kellett nyitni sorainkat olyan becsületes, igaz emberek előtt, akik ha fegyverrel nem is, de a maguk eszközeivel harcoltak a fasizmus ellen. Úgy erzem, sokaknak ezzel mintegy igazságot is szolgáltattunk. Ezért alakult meg 1982 januárjában a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége.-S ennek kik lehettek a tagjai?-Hadd idézzem az alapszabályt: "A szövetség tagja lehet az a büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki a második világháború előtt részt vett a hazai vagy külföldi forradalmi, antifasiszta mozgalmakban (...): a második világháború idején hazai területen vagy külföldön a fasizmus ellen fegyveresen harcoló osztagok tagja volt, továbbá az, aki nem szervezett egysegekben, de fegyverrel harcolt a fasizmus ellen vagy a fegyveres harcot közvetlenül szervezte, segítette (...), illetve aki ellenálló, antifasiszta tevékenységet fejtett ki: tagja volt a szovjet hadsereggel együtt harcoló magyar katonai alakulatoknak; antifasiszta iskola hallgatója volt; tagja volt a Magyar Frontba tömörült polgári ellenálló csoportok valamelyikének; az uj magyar demokratikus hadsereg hadműveleti területre elvonult 1. és 6. hadosztályának önkéntes katonája volt; akit a Magyar Partizán Szövetség (...) korábban már tagjai sorába felvett."-Ez egyértelmű megfogalmazas. Az emberben mégis felmerül, hogy a feltételek ilyetén meghatározása nem túl kirekesztő jellegü-e. Ezrekre tehető végtére is azoknak a szama, akiknek nem volt lehetőségük tevőleges cselekvésre, de például - becsületes, jóérzésé emberként, humanistaként, jó keresztényként - antifasiszta meggyőző- désiiek voltak, sót üldözötteket, katona- szökevényeket, zsidókat segítettek. Ha meggondoljuk, az ó magatartásuk is antifasizmus, ha úgy tetszik: hétköznapi antifasizmus. A szövetség mégsem ismeri el annak.-Különbséget kell tennünk a szövetség tagfelvételi feltételei és a tágabban értelmezett antifasizmus kozott. Az előbbi ugyanis egyáltalán nem zárja ki az utóbbit. Tagfelvételi szempontból az antifasiszta kifejezés alatt a fasizmus elleni konkrét, tevőleges fellépést értjük. Természetesen eszünkbe nem jut, hogy elvitassuk ezrek és ezrek antifasiszta érzületét, sőt, elismerjük azt, tisztelettel adózunk neki. Nem hangsúlyozhatjuk elégszer, hogy nem a magyar nép volt fasiszta, hanem azok a bűnös körök, politikusok, akik belevitték az országot a fasizmusba. A magyar tömegek ellenezték a háborút, a deportálásokat, a fasiszta intézkedéseket, az már nemzeti tragédiánk, hogy mindezeket megakadályozni nem sikerült. Minden megbecsülést megérdemelnek azok az emberek, akik megtalálták a módját, hogy a maguk lehetőségeivel élve tegyenek valamit, akár egy tányér levessel, egy pohár tejjel enyhítsék a szenvedők sorsát. Ezt nyugodtan nevezhetjük hétköznapi antifasizmusnak, bárcsak még több példa akadt volna ra! A szövetség tehát egy percig nem állítja, hogy kizárólagosan soraiban találhatók antifasiszták. A tagfelvételhez azonban az említett aktiv tevékenység volt szükséges.-Ha élne tehát, a szövetség tagja lehetne a fegyveres harcot szervező Kiss János altábornagy, Bajcsy-Zsilinszky Endre és társaik mellett a nem fegyveres antifasizmus olyan harcosa is, mint a legendás Kalló Ferenc esperes, vagy akár Schlachta Margit, akinek későbbi, koalíciós időkbeli parlamenti szereplése elhomályosította igencsak bátor, életveszélyt vállaló ember- mentő antifasiszta tevékenysége emlékét.-Nincsenek, nem is lehettek a szövetség tagságának világnézeti feltételei. Magátol értetődő, hogy sokunk politikai meggyőződése alapvetően különbözik mondjuk a Schlachta Margitétól, de a háború alatti tetteinek megítélését ez nem befolyásolja, nem befolyásolhatja. Ha tehát élne, az alapszabály feltételeinek megfelelne, és hajlandó volna közénk állni, ennek semmi akadálya nem lehetne. Egyébként több pap tagunk van, hiszen az ellenállásban sok egyházi személy is részt vett.
