Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1988-02-25 / 8. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 25. 1988. “ VÉGIGNÉZNI , AKORTARSAKON Bokor Pál a Magyar Hírlap munkatársának interjúja Hackett Gáborral ra. Karády Katalin, hogy az élokról is be­széljünk, Manhattanben lakik, azt mond­ják, nói kalapüzlete van.-Nem tudom, övé-e meg az üzlet, inkább csak a nevét adta hozzá. Az úgynevezett Yorkville magyar negyedében lakik egye­dül és visszavonultan. Ha egyáltalán felel a telefonra, finom és korrekt, de érződik a hangján: hagyják ot békén. Jobban ismer­tem Greta Garbót, mint Karádyt, pedig ugye, Garbo sem kimondottan rajongója a sajtónak. De Garbo ott lakott az 57. utcában lévó stúdióm közelében. Ha meg­láttam egy lehetetlen formájú lehúzott karimájú kalapot,' akkor rögtön tudtam, ki van alatta. Karádyról még azt akarom elmondani, hogy en voltam az, aki "ki­végezte" öt az amerikai sajtóban. A háború idején Svédországból kaptuk a hirt, hogy Pesten lelepleztek egy kormányellenes Összeesküvést, s kivégezték annak veze­tőjét, Ujszászy tábornokot. Karády ki­végzését is jelentették, mivel közismert volt, hogy Ujszászy barátnője. Erre én megírtam Karády Katalin nekrológját is. A Daily News cimü lap még rajzot is mellékelt, amint SS-gyilkosok tarkón lövik öt. Amikor a háború után kiérkezett, nem haragudott, sót, fényképezni is hagyta magát. De aztán elzárkózott mindenki elöl, már a Fészek Klubba sem jár le. De az is igaz, hogy pár éve, amikor otthon kiadták a lemezeit, a honoráriumot fel­ajánlotta az öreg színészek hazának. Megengedhette magának?-Nem vagyok biztos benne. Az biztos, hogy - ellentétben a Gabor-lányokkal -, 6 itt Amerikában nem tudott karriert csinálni. Pedig ma is szép hangja van. A Gábor családot is ismeri?-Lehet őket nem ismerni? Szinte minden magyar személyiséget ismerek, aki New Yorkban megfordul. Zsazsa Kaliforniában lakik, de a család először New Yorkban élt. Ez a történet úgy kezdődött, hogy Gábor bácsinak, az apjuknak, volt egy ékszerüzlete a Váci utcában. Gábor mama, aki ma már több mint kilencvenéves, akkoriban a pult mögött flörtölt minden­kivel, aki azt megérdemelte. Lánya, Zsa­zsa, akit kiküldtek egy amerikai szépség­versenyre (a mama jóban volt a zsűrivel), kihozatta a családját. Az ékszerüzletet, a papa nélkül, a Madison Avenuen foly­tatták. Zsazsa örökölte a mama ügyes­ségét, s művészién képes kihasználni az amerikai sajtó pletykaéhségét. Nagy par­tikat rendezett, különleges ékszereket viselt, testőrökkel kisértette magát. Gaz­dag doktorfeleségek, színésznők törték magukat meghívásáért. Ezek személyes élmények, vagy hallo­mások?-A New York-i partikon, mint "sajtó" sokszor jelen voltam, de azt már nem tudom, hogyan alakult Zsazsa élete annyi férj mellett Kaliforniában. Én foglalkozá­som folytán mindenkit ismertem, aki az amerikai magyarok közt számított, meg aztán legtöbben a stúdióm közelében laktak. Vértes Marcell a szomszéd házban. Molnár Ferenc a Plaza Hotelben, amely kéttÖmbnyire volt tőlem. Az ő szereplésein is ott kellett lennem. Többször megígérte, hogy portrékat készíthetek róla (óriási kegy!), de végül csak nyilvános eseménye­ken sikerült lefotöznom. Volt egyszer egy nagy fogadás a Plazában, ott fény­képeztem le, amint enyhe undorral próbál megszabadulni a társaságbeli kullancsok­tól. Minden gondolata ott volt a szája szögleteben. Egyik ilyen Molnár-fotómat a Magyar fotóművészet száz éve cimü kiállításon otthon is bemutatták. A darab­jai közül leginkább a Testőrt és a Liliomot ismerték, de amerikai hírnevét a Liliom­ból készült színes, zenes filmnek, a Carous- selnek köszönhette. New Yorkban minden magyar megfor­dult?-Hat hogyne! Ha nem is eltek mind itt, ez Amerika politikai és kulturközpont- ja. A politikában Washington talán a leg­fontosabb. Los Angeles pedig magahoz köti a filmeseket, de New Yorkban van minden nagy múzeum, opera, színház. Lugosi Bélával, a színésszel például az Amerikai Magyar Demokratikus Tanács­ban is együtt dolgoztam. Szomorú sorsú ember volt. Az volt a tragédiája, ami a szerencséje: Drakula! Hollywood be­skatulyázta vámpírnak, más szerepeket alig kapott, s ebből a ketrecből nem tudott kilépni. A baloldali demokratikus tanács­ban elvállalt elnöksége miatt a boszor- kányúldözés és a McCarthyyfele anti­kom munizmus éveiben meggyűlt a baja az amerikai hatóságokkal is. Sok évig kizárólag színpadon léphetett fel, filmen nem. Hires nagy szerepe volt az Arzén és Levendula cimü humoros rémdrámában, ahol a lakóikat mérgező venkisasszonyok inasát játszotta. A vidéki magyar közpon­tokban Drakula grófként is fellepett. Vállán átvetett fekete köpennyel jött be a színpadra és igy mutatkozott be: "Jo estét, én vagyok Drakula". Amikor én megismertem, pont a válságévekben, negyvennyolc-ötvenben, már nem volt egészséges, lelkileg sem. Kábitózott, ivott, előfordult, hogy részegen érkezett magyar fellépésekre. A drog, az ital sok­ba került, de nem tudott lemondani róluk. Amikor utóljára New Yorkba érkezett az Arzén es Levendula újabb eloadas-so~ rozatára, három napra megszállt egy hires, drága hotelben. A sajtóértekezleten ötszáz dolláros szmokingban jelent meg, s az asztalán whiskyből és pezsgőből ke­vert kedvenc itala várta, mint régen. Három nap elteltével (ezt már csak mi, a barátai tudtuk) tovább költözött egy kis albérleti szobába, a magyar negyedbe. A pipagyÜjteményem egy része tőle szár­mázik. Még ismeretlen rajongóktól is állandóan pipát kapott ajándékba. Óriási mancsa volt, s csak azt a pipáját szerette, amely elég nagy volt, hogy beleférjen a bal hüvelykujja, nyomkodni a parazsat. De neki még mindig szerencsésebb sorsa volt Amerikában, mint Jávor Palnak, akit egy gazdag New Brunswick~i mészá­ros rajongója hozatott ki. A Liliomban lepett fel Jávor, Faykiss Dórával és Fel­legi Terivel, de magyar nyelve miatt a darab az amerikaiak kozott nem aratott sikert. Csak a magyar gócokban tudtak fellepni, s egyre rosszabb színpadokon. Jávor is rákapott az italra, amikor kiderült, hogy itt senkinek sem kell a művészete, s ha néha régi pesti filmjeit is bemutattak, azok is csak az itteni magyaroknak kellettek Szigethy Gabor Sobri Jóska Londonban 2 * Sobri, aki tizenkét hónappal ezelőtt is még főszereplője volt minden mesének ezen a vidéken, a hatóságok állitasa sze­rint paraszti származású volt. Ám apja, akinek sikerült egy kis vagyont összegyűj­tenie, azt szerette volna, ha református lelkész lesz, és miután a körülmények en­gedte lehető legjobb iskolai nevelést bizto­sította fiának, Pestre küldte, hogy a rend­be lépéshez szükséges képesítést megszerez­ze. De Sobri minél többet tanult, annál mélyebb keserűseget érzett, ha a maga és családja megalázó helyzetere gondolt. Azt beszélik, hogy a nemes űr, akinek bir­tokán éltek, az utolsó csepp vérükig kizsi­gerelte Őket. De bárhogy is van, az egészen bizonyos, hogy Sobri hazája feudális intéz­ményeinek keserű ellensége lett a kollé­giumban, és hamarosan elkezdte sajátos nézeteit mindazoknak a fiatalembereknek agyaba vésni, akikkel leginkább kapcsolat­ban állt. Ez ifjú rajongok a panaszok megfogalma­zásától fokonként reformterveik Összehango­lásáig jutottak el. Meg kell újítani hazáju­kat - es mivel hiábavaló a gazdagok haza­szeretetére vagy a szegények gondolkodó­képességére számítani ~ az előbbiek felei­mére s az utóbbiak hálájára kell építeni. Elindulnak és harcba szállnak mindenki­vel... Nem, nem bontották ki a forradalom zászlaját, maguk kóré gyűjtve a velük egy­azon célokért lelkesedő embereket, mert tudtak, hogy ilyenekből kevés van Magyar- országon, ahol a szolga bárhogy gyűlöli gúzsba kötött létét, képtelen komoly erő­feszítést tenni láncai elszakitására; i^y inkább nekiláttak, hogy karddal szerezzek meg, amire szükségük van; amikor csak alkalom kínálkozott, kirabolták a gazdago­kat, és az igy szerzett javakból segítséget nyújtottak a rászoruló szegény emberek­nek. A civilizált Europa bármely másik pontján ez a terv bizonyosan kiötlőinek gyors vesztéhez vezetett volna. Magyar- országon tökéletesen megfelelt a célnak, és a kitervelöi évekig portyáztak, egyszer­re ébresztve félelmet és tiszteletet, amer­re jártak. Vege-hossza nincs a Sobri lovagiassaga- rol, Sobri ügyességéről, Sobri nagylelkű­ségéről, Sobri emberségéről szóló törté­neteknek." (George Robert Gleig és Lady Craven - későbbiekben előforduló - müvé­nek részleteit Gábor Julia fordította.) folytatjuk Biztosítási problémákkal ne gyötörje magát Autó, baleset, táppénz, kórház, ház tűzbiztosítás kérdésekben hívja a 145 éves múlttal rendelkező CSJ\. Testvéri Biztosító Intézőt - et Hívásra házhoz megyünk. 24 órás szolgálat New York: (212) 430-6442 Miami, Fia.: (305) 866-4707 Végül, szegény, egy nagy bérházban lett liftes, mert valamiből élniük kellett, ö sohasem panaszkodott, nem szidta Ameri­kát. Ott voltam, amikor diadalmasan érkezett es fényképeztem a Liliom-elo- adáson is. Távozása csendesebb volt. Fe­leségének volt egy rokona Becsben, az fizette a hazautazásukat. ,- vege -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents