Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1988-06-16 / 24. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 16. 1988. Pomogáts Bela # _ Egy néptribun Az igazság fegyverével — Kovács Imre 75 éves volna — Regi írásokat, emlékezéseket lapozgatok, egy ember es egy sors nyomait keresem. Szinte altalános vélemény, hogy a Nemzeti Parasztpartnak Veres Péter mellett Kovács Imre volt a legszuggesztivebb egyénisége. Igazi népvezertehetség, akit politikai, szónoki és koziroi kepességgei mindenkeppen arra jelöltek, hogy a magyar agrárdemokratikus mozgalom egyik vezetője legyen. Csupán néhány esztendőn at tölthette be ezt a szerepet, s hogy végül száműzetésben kellett elnie es meghalnia, az nemcsak egyéni tragédiája. Egyike a közelmúlt magyar tragédiáinak is. Annak a népi származású es elkotelezett- segu fiatalságnak a soraiban lepett fel, amely Ady, Móricz es Szabó Dezső tanításait követve a népi irok eszmeinek vonzásában, a diákmozgalomban es a falukutatás-^ ban készült feladataira. Nevét a harmincas évek közepén mhácmmi» ismerte meg a magyar „ . . , . i V M MA I OKRADAI.OM reformert elmiseg: ekkor jelentek meg első írásai a népi mozgalom lapjaiban. 1936- ban Matolcsy Mátyás országgyűlési képviselő társaságában három hétig járja az országot: ennek '<>' az utazásnak a tapasztalatai nyomán született a Néma forradalom, az egyik leghíresebb és legbátrabb népi szociográfia. A beszámoló kiábrándító felismeréseket összegzett, a fiatal szociográfus kétségbeesve fedezte fel a falusi társadalom alsó rétegeinek elviselhetetlen nyomorát. Egy "elsüllyedt népről" adott képet, amely "mélyen a történelmi idők színe alatt csinálja a maga forradalmát, de ez a forradalom - néma forradalom". A könyv valóságos vádirattá vált, a kormányhatalom ezt a vadiratot akarta visszájára fordítani azzal, hogy íróját "izgatás és nemzetgyalázas" vádjával bíróság elé állította és fogházbüntetésre ítéltette. A bírósági hajsza után Kovács Imrét kizárták az egyetemről, ahol közgazdaság- tant hallgatott, ettől kezdve újságíróként kereste kenyeret. 1937-ben a Márciusi Front egyik vezetője volt, mint ilyen került kapcsolatba az illegális kommunista fiatalokkal. Nagy szerepe volt a front Tizenkét Pontjának megszövegezésében, o olvasta fel azokat a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. Egy esztendővel később Féja Gézával, Szabó Pállal és Bisztrai Farkas Ferenccel együtt átvette a Szabad Szó cimú hetilapot. 1939-ben pedig Veres Péter, Erdei Ferenc és Sinka István tarsaságaban megalapította a Nemzeti Parasztpártot, amelynek főtitkára lett. Újságíró munkáját, szociográfiai és szépirodalmi müveit ezeknek a céloknak a szolgálatába állította. Egymást követve jelentek meg könyvei: A kivándorlás, A parasztéletforma csődje, a Szovjetoroszország agrárpolitikája, a Magyar Feudalizmus - magyar parasztság és a Kolonto cimü szociográfikus regény. A háborús években bátran szállt szembe a jobboldali orientációval, az ország német megszállása után illegalitásba kellett vonulnia. Valójában ekkor nyílott meg előtte a közvetlen politikai cselekvés tere. Bibó István azt mondta valamikor, hogy igazi élete mindössze néhány esztendeig tartott, nos, ugyanezt Kovács Imre is elmondhatta volna. 1944 őszen ó képviselte a parasztpártot a Magyar Front vezetőségében, olyan partnerekkel dolgozott együtt, mint Tildy Zoltán, Sza- kasits Árpád és Rajk László. A kudarcba fulladt fegyverszüneti kísérlet után részt vett a Felszabadító Bizottság munkájában, 1944 és 1945 fordulóján a bizottság küldötteként hamis papírokkal akart eljutni a szovjet csapatok parancsnokságára, küldetése azonban nem sikerült. A szovjet kemelháritas őrizetbe vette, s csak' nagy nehezen tudta igazolni személyazonosságát. Ezeknek az időknek a kalandos történetét 1979-ben Torontóban megjelent Magyarország megszállása cimu emlékiratai-^ ban beszelte el. Az újjászülető ország életebe mint a Nemzeti Parasztpárt főtitkára kapcsolódott be. Nagy szerepet vállalt a földreform megvalósitasában és a demokratikus intézmények kifejlesztéseben. Tevékenységének további kibontakozását az akadályozta meg, hogy igen korán, még 1946 őszén szembekerült a kommunista pártvezetoseg- gel. A Válaszban megjelent A demokrácia útja Magyarországon cimu tanulmánya szerint két lehetséges utat látott a magyar társadalom előtt: a "globális" es a "totális" demokrácia útját. "Globálisan - érvelt - a demokráciában minden véleménynek helye van, totálisán nincs, a totális demokrácia egyre szűkülő kör, amelyben végül már csak egyetlen akarat érvényesül. A globális demokráciában elfér az egesz nemzet, a totális demokrácia Prokrustes- ágy, amelyikbe csak fölösleges részeinek amputálásával lehetne belepréselni, belegyömöszölni." Erre a tanulmányra a Szabad Népben Révai József válaszolt, igen szigorúan utasítva vissza érveit. Ez a vita döntötte el Kovács Imre további sorsát. A parasztpórt főtitkára mind bizalmatlanabbul figyelte a kommunista vezetőség politikáját, Rákosi Mátyás csoportja pedig mind tűrhetetlenebbnek érezte, hogy az egyik szövetséges párt élén olyan politikus áll, aki szembe kiván szegülni törekvéseivel. A következő országgyűlési választásokon már ellenzéki programmal, mint Balogh István Független Demokrata Pártjának jelöltje szerzett mandátumot. Nem sokkal a választások után összeesküvéssel vádolták meg, ezért 1947 őszén Prágán keresztül Svájcba, később pedig az Egyesült Államokba menekült. A száműzetés több mint három évtizede alatt az emigráns politikusok útját járta. Kezdetben a Szabad Európa Bizottság washingtoni kutatási intézeténél végzett munkát, később, szakítva az emigráció vezető köreivel, egy Boston melletti farmon mint kertész es egy New York-i villanygépgyárban mint vasesztergályos dolgozott. Utóbb pedig az International Center for Social Research megbízásából a dél-amerikai országok elmaradott mezőgazdaságának modernizációs lehetőségeit mérte fel. Előadásokat tartott szerte a világban, tanulmányokat jelentetett meg, főként a müncheni Látóhatár, illetve Uj Látóhatár lapjain, megírta a Márciusi Front történetét es háborús emlékiratait. Kovács Imre 75 esztendeje született. Egy néptribun - írtam le ennek a megemlékezésnek a címét. Igen, egy néptribun, aki mindössze, ha három esztendeig tehetett eleget küldetésének: a történelem ennyi időt adott arra, hogy hazájában cselekvő politikusként tevékenykedjék. A közelmúltban Közép-Európa küldetése címmel rendeztek konferenciát a Műegyetemen, ahol felszólalásában Kosa Ferenc filmrendező utalt arra: Írott történelmünk során több háború volt a földgolyón és igy annyi embert gyilkoltak meg, mint ahány jelenleg él bolygonkon. A háború logikája sosem tűrte az emberi logikát. A fegyverek igazsága pedig erősebbnek bizonyult az igazság fegyvereinél. Kar szepitgetni a dolgot. Az emberiség története a háborúk szakadatlan sora: vagy készülődés a következőre, vagy a sebek gyógyitgatása. Köny- nyen belátható: egy kővetkező nukleáris összecsapást már nem fogunk túlélni. Az emberiség különleges metszéspontjához érkeztünk: a teljes önpusztitas pillanatához. De ezt nem szabad magától értetődőnek tekinteni. Nem lehet félelemben élni, mert - ahogy Fassbinder mondta egyik filmcimével - a félelem megeszi a lelket. Nem nyugodhatunk bele, hogy ez legyen a világ sorsa. (KÖzép)-európai küldetésünk csak egy lehet: első az emberi élet, minden más csak ebből következhet. Ezért kell rendületlenül hangoztatnunk Közös európaiságunkat, természetesen a nemzeti sajátosságok-érzékenységek messzemenő figyelembevételével. Ha netán valakiben fölmerülne a kérdés, vajon illetékesek lehetünk-e mi, magyarok az emberiség egyetemes megmaradásának ügyében, azt válaszolnám: igen - mondta Kosa Ferenc. - Ha van érzékeny térsége a világnak, amely gyakran saját vétkei miatt is mélyen megszenvedte a történelmet, azt gondolom, ez a közép-európai térség ilyen. Mi pedig - "kiket magyarrá tett sors, szándék, alkalom” - különösen ilyenek vagyunk. Ötszáz év óta semmiféle győzelem sem homályositotta el az agyunkat. éppen sajátos sorsunkból következik, hogy nem akarhatjuk még egyszer a háborúk, a fegyverek logikájára bízni megmaradásunkat. Nemcsak illetékesek es alkalmasak vagyunk emberi logikánk működtetésére - hanem ez a mi elemi érdekünk is. Kurcz Béla ELŐZETES JELENTÉS Kedden, augusztus 9-én este 10 és 11.30 között a new yorki 13-as televíziós állomáson látható lesz a "Good Fight" c. film, amely a spanyol polgárháború történetét mutatja be. Jegyezzük fel a dátumot: augusztus 9. Emlékezetes élményben lesz részünk! BŐRGYÓGYÁSZ J. Baral, M.D. Dermatologist k/ Amerikai Borg>óg\ás/ S/o»et.seg diplomás tagja Bor és nemibetegségek gyógyítása Hajátültetés • Bőrrák operáció Collagen injekció ráncok ellen AMERICAN DERMATOLOGY CENTER ^^2^0CefUmlParkSouth^^J Manhattan, NYC (212) 247-1700
