Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1988-05-26 / 21. szám
Thursday, May 26. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. FEKETE LEVES A N.Y. Times hasábjain éles kritika tárgyává tették Paul Kennedy professzor könyvét arról, hogy miért vesztette el Amerika ipari vezető szerepét. Ezek álláspontját cáfolja a lapban két kompetens iró, Bradford Bingham és Joseph A. Mas. Ha valaki azzal akarja igazolni a jelenlegi hadikiadások nagyságát, hogy azok nem teszik ki az ország össztermelésének 6.5%-át, az Eisen- hower-i évek alatti 10 százalékhoz viszonyítva, akkor kétes adatokkal érvel. Egy nemzet csak akkor képes elviselni a rendkívüli hadikiadások terhét, ha a nemzeti termelés javarésze alapiparokon, földművelésen, bányászaton nyugszik. Eisenhower idején a nemzeti termelés javarésze ezekből az ágazatokból eredt. Manapság a nemzeti termelés igen jelentős része szolgálati termelésből, könnyűiparból, élelmiszerfogyasztásból, pénzügyi műveletekből származik. Nem lehet komolyan beszélni az USA helyzetéről annak, aki nem veszi tudomásul annak következményeit, hogy a kormány dollárok billióit terelte át a nép életszükségleteinek kielégítéséről, házépítésről, közoktatásról, közlekedésről, közegészségről, a hadiiparra. Azok a középosztálybeliek, akik jelenleg még mindig viszonylagosan jólétben élnek, idővel érezni fogják a reagani politika következményeit, amikor elkerülhetetlenül megkezdődik majd a Reagan által felhalmozott óriási adósság komoly törlesztése. Jön majd a fekete leves. * Joseph Mas rámutat arra, hogy az ötvenes evekig az USA volt minden kétséget kizáróan a fogyasztói és elektronikus ipar kimagasló tényezője. Mi vezettünk a világon a gazdaságos (cost effective) termelésben, mérnökeink állandóan igyekeztek a különböző termékeket minél alacsonyabb áron előállítani. A hidegháború kezdetevei megkezdődött a fantasztikus fegyverek gyártása. Takarékoskodás nem volt a fő szempont. A hadügyminisztérium fizetett, mint a köles. Ezek az emberek most nem tudnak olyan ipari termékeket tervezni és készíteni, amelyek versenyezni tudnának a japánokéval, vagy a németekével. Ezért van az, hogy a japán mérnökök vezetnek az olcsó és jó fogyasztási cikkek tervezésében. Az eredmény az, hogy hazánk el van adósodva, aranykészletünk fele akkora, mint Japáné. Paul Kennedynek igaza van! Tálán még jobban, mint ahogy maga Paul Kennedy is elképzeli. Az Egyesült Államokban az autósok évente 1.25 milliárd órát töltenek forgalmi dugókban, az amerikai közlekedési minisztérium számításai szerint, s az autók üresjárata miatt körülbelül 5,223 milliard liter benzint füstölnek feleslegesen a levegőbe. 2005-ben a forgalmi dugókban töltött örak száma a minisztérium szerint előreláthatólag már 6.91 milliárd óra, s a levegőbe fölöslegesen füstölt benzin 27,706 milliárd liter lesz, Írja a U.S. News and World Report. Étellánc A kettős szivárvány ivet egy papírdarabra vázolta föl Dick és Mac az ábrándozás korában, nem sejtve meg, hogy valamikor a McDonald's birodalom szimbóluma lesz a rajzuk. A két fivér a negyvenes években szőtte a terveket, miként lehetne boldogulni Amerikában. Ötletekben nem volt hiány, csak a kezdetet kellett jól eltalálni. A McDonald-testvérek San Bernardi- noba, az autógyártás . egyik fellegvárába költöztek, s a 14. és az E utca sarkán megnyitották első ételbárukat, amely az összes többinek prototípusává vált. Az "ösmodell" ugyanis meghaladta a korát, majd fél százada ultramodernnek hatott, később azutan már csak csinosítani kellett. A forma akkor és most is a célt szolgálta, a gyors kiszolgálást - ez volt a bombaötlet a mind rohanóbbá váló világukban. McDonaldék fölismerték a motorizációban rejlő lehetőseget, a vele járó szükségszerűséget is, és alávetették magukat az uj követelményeknek. Náluk rohanva is be lehetett kapni valamit, sőt kivihették az utcára az ételt, amit majd ismét ők tökéletesitettek. Csinos lányoktól a kocsiablakból kihajolva is megvehettek az autósok egy hamburgert, a cég fő eledelét, amely eredetileg az öreg kontinens hansa városaiban született meg, s onnan került az uj világba még a századfordulón. * Dick és Mac kevéske pénze a népszerűséggel együtt szaporodott, bár mindenkinél olcsóbban kínálták az ételeket. A hasznukat szerényen állapították meg, egy hamburgeren mindössze tizenöt centet nyertek, a fillérekből azonban újabb üzleteket nyitottak, s lassan egész Kaliforniát uralták. A titkuk az eredeti ötleten túl az volt, hogy minden esetben százszázalékos érzékkel találták meg a legmegfelelőbb helyet a következő ételbárnak. Nagy forgalmú üzletközpontokban, iskolák, gyárak mellett, autóparkolókban ütöttek tanyát, vagyis ott, ahol sok ember fordult meg egyszerre, s a nap minden szakában éhesek lehettek. A dupla szivárvány igy kezdte meg hoditó útját a keleti partok irányába is, s a McDonald's uj életformát is kialakított. Kezdetben a szerényebb keresetüekre számítottak, később, az autózási szokásoknak megfelelően, a szabad idejüket a saját vagy az apáktól kölcsönkapott kocsival eltöltő fiatalokat is számításba vették. Az autósmozikban ugyanúgy megvehettek a hamburgert, a sült krumplit vagy más gyors készítményt, mint a városok szórakoztató központTI BOR’S MEAT SPECIALTIES ( VOLT MERTL) Hentesüzletében mindenféle jó kolbász, jó hurka, szalámi, friss húsok stb. Hazai módra készítve, és erdélyi izek is kaphatók 1508 Second Ave,(78-79 utcák között) NEW YORK, N.Y. Tel: (212) 744-8292 jaiban, s generációk nőttek úgy föl, hogy a szombat reggeli televiziónyitánnyal a McDonald's-reklámot is láthatták. A cégház növekedésével bővült a vevőkör, s szintén az élet változása révén, a középosztály is fölzárkózott a fogyasztókhoz. A népszerűségük tovább ugrott az "álmodozó" Ray Kroc föllépésével. A cseh származású ötvenhárom éves üzletember a Mac birodalom jelenlegi "nagyfŐ- nöke", valaha azt tervezte, minden fontosabb utcakeresztezödésben lesz egy boltjuk. Az ábrándja nem tűnik megvalósitha- tatlannak, hiszen a vállalkozás mostanra messzire túlnyúlik Amerikán. A világ csaknem félszáz országában lobog már a kettős szivárványé zászlójuk. A szocialista országok közül Jugoszlávia mellett Magyarországgal kötöttek elsőként megállapodást az étellánc kiépítésére, a Szovjetunióban pedig a napokban írták alá az egyezményt a McDonald's-termékek bevezetéséről. * Az étterembirodalomról a svájci Die Weltwoche legutóbbi számában statisztikai tükörrel is beszámol; hogy a cég nagyságát is érzékeltesse, fölidézi, hogy az utóbbi két évben ezer uj üzletet nyitottak, ezekben hatvanótmilliórd hamburgert adnak el évente. Minden hónapban kilencven- millió tojást ütnek föl, naponta egy tonna ketchupöt és mustárt használnak el. Az Egyesült Államok éttermi bevételének tizenhét százaléka a McDonald's-számlára fut be, s az amerikaiak fele szinte kizárólagosan ezeket a vendéglátóegységeket keresi fel. Háromnegyedmillió alkalmazott kap tőlük fizetést, s meg egy adat: az amerikai összkrumplitermelésnek az egytizedét ók vásárolják föl. A hallatlan sikert szívesen hasonlítják a nevezetes Ford-futószalaghoz, amely forradalmasította az autógyártást. A McDonald's ugyanezt tette - mondják - a népélelmezéssel. Gyorsan, gusztusosán, tisztán adnak jót, olcsón, s ebből a maguknak megadott követelményekből nem engednek. Aki megsérti az előírásokat, attól elveszik a cég lobogóját, a jártasság megszerzését viszont nagyvonalúan elősegítik. Chicago egyik elővárosában "hamburger egyetemet" nyitottak, ahol a konyhai titkoktól a szervezésig minden részletbe beavatják az érdeklődő partnereket. A McDonald's-egyenruhát felölteni rang, a féltve őrzött védjegy a garancia, hogy az utánzók és a hamisitók valójában nem ellenfelek. A minőség osztályoz, s buktatja le az "álhamburgereket". Uj zarándokhely a kínai nagy falnál A több, mint hatezer kilométer hosszú kínai nagy fal újabb, öteves munkával helyreállított szakszót nyitották meg a napokban a hazai és a külföldi látogatók előtt. A 2200 méteres Mutianju szakasz mindössze 70 kilométerre van Peking központjától. Az uj idegenforgalmi nevezetesség közelében 22 ősi, a Ming-dinasztia korában újjáépített erőd is látható. A falszakasz helyreállítására 48 millió jüant költöttek, ennek egy része adományokból gyűlt össze. Bar Kina bővelkedik nagyon regi, nagyon értékes műemlékekben, legnagyobb turisztikai vonzereje változatlanul a nagy fal, az egyetlen olyan emberi alkotás, amelyről közismert, _ hogy a Holdról is látható. Kitűnő Hentesáru
