Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1988-05-12 / 19. szám
Thursday, May 12. 1988 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. PÉNZMÁGNÁSOK A WALL STREITEN Werner Meyer-Larsen Vásárlás a munkahelyen Az átlagos amerikaiak többet dolgoznak, mint korábban. így ugyan több pénzt keresnek, de kevesebb idejük marad, hogy elköltsék. Az ebben rejlő piaci lehetőséget pedig mind nagyobb sEÓmban ismerik fel a vállalatok. A közvetlen - azaz nem boltban, hanem többnyire lakáson történő - árusításban nagy tapasztalatot szerzett cegek követik a vevőiket, ez pedig - mivel ma már az amerikai nők fele dolgozik - annyit jelent, hogy betörnek az irodákba. , , i A tendencia egyben uj vezetési problémát jelent a munkáltatóknak. Vajon megtiltsák-e alkalmazottaiknak, hogy munkaidőben adjanak-vegyenek különböző használati cikkeket? Vagy inkább eltűrjék? Bátorítsák? Azok, akik még nem döntöttek, valószínűleg hamarosan rákényszerülnek. Az Avon kozmetikai cég, amely valamikor kizárólag lakásokon árusította termékeit, ma már összes bevétele 25 százalékát munkahelyeken szerzi meg. Pamela Cook, az Avon egyik legjobb ügynöke, aki szépség- ápolási cikkeinek túlnyomó többségével Nyugat-Virginia-i vállalatoknál hazai, azt mondja, hogy "ezek a napi tizórás munkaidőben dolgozó szuperanyak mind azt állítják, hogy én vagyok életük napsugara." n A főállású ügynökök vagy psmerőseik segítségével jutnak be az irodákba, vagy megkérik a portást, hogy engedje be okét. Az Avon, amely talán a legnagyobb közvetlenül árusító amerikai ( cég, elkezdte oktatni 400 ezer képviselőjét arra, hogyan viselkedjenek a munkahelyeken. Néhány tipp: "csak kávé- és ebédszünetben árusíts!" "Légy kétlabon járó Avon-reklám! (azaz használj Avon~padumöt. és rúzst)!" "Ha van főállásod is, akkor adj a főnöködnek egy kis Avon-ajándékot, például arcfestéket vagy habfürdőt!" Sok vállalat ragaszkodik hozzá, hogy alkalmazottai kizárólag szabadidejükben bonyolítsák le magánügyeiket, különösen ha másodállasu ügynóköskódesrÖl van szó. A Bankamerica és az American Airlines minden ilyesfajta tevékenységet megtiltott. Az AT & T és néhány más cég viszont engedékenyebb mindaddig, amig az alkalmazottak nem vesztegetnek el túl sokat a munkaidejükből. Néhány fonók egyenesen örvend e jelenségnek, mert igy több dolgozó marad az épületben ebédszünetben is, tehat feltehetően lerövidül az ebédidő. Megint mások azt remélik, az alkalmazottak kevésbé kérnek najd fizetésemelést, ha több bevételi for suk van. 11 in . — M GYÁR FOGORVOS Dr KALKÓ ILDIKÓ A New York Egyetem Fogorvosi Karának tanársegéde korszerűen felszerelt rendelőjében 97-52 64 Ave. Forest Hills, NY. Közel a Queens Blv-hoz az R és GG földalattival. Rendel minden nap, előzetes bejelentés alapján Foghúzások, tömések, koronák-hidak gyökérkezelés (Root canaDprotezisek Modem kozmetikai bonding Gyors javítások Telefon: (718) 275-7552 BIZTOSÍTÁSOKAT elfogad A Wall Streeten manapság a higgadtabbak szerint megtörtént a részvények átértékelése; a merészebbek óriásinak minősítik a további nyereségszerzés esélyeit. A pénzügyek hatalmas malmában megkezdődött a nagytakarítás. Miként kerülhetett sor e rettenetes árfolyamzuhanásra? A pénzügyi fellegvár főnökei esetenként önvizsgálatot tartanak s buzgón kutatják az igazi felelőst - vagy a bűnbakot. A Wall Street eseményeire a nagy New York-i bankok - köztük a legtekintélyesebb még mindig a Morgan Guaranty - és a beruházási cégek befolyása nyomja rá bélyeget. Eltérően az NSZK tőzsdei életétől, itt egyre inkább a "régi pénz" és az "uj pénz" keverékerői van szó. A "régi pénz" (a Morgan-ház, a Chemical Bank, a Chase Manhattan, a Citibank, a Bankers Trust, a Manufacturers Hanover Trust stb.) többséget a regi, keleti parti elit uralja, a "WASP"-nak (fehér, angolszász, protestáns) elkeresztelt elit, melynek előkelőséget legfeljebb unalmassága múlja felül. (Ennek tipikus képviselője George Bush, az Egyesült Államok alelno- ke, egy Wall Street-i bankar fia.) A nemzetközi tapasztalatokra epitkezo WASP-kultura - melynek személyisegei drága egyetemeken tanulnak es erkölcsi elveket is megpróbálnák érvényesíteni az üzletben - már nemegyszer sikerrel hozta egyensúlyba a Wall Street pénzügyi erejét. Am ez a. kultúra alighanem már regen elhalt volna? ha befolyását nem el- lenteteleznék más tényezők: a zsidók és irek. John Pierpont Morgan soha nem volt hajlandó szóba állni Joseph Kennedyvel, aki ír bevándorlók fiaként kovácsolta össze a Wall Streeten a Kennedy-klan irdatlan családi vagyonát, s akinek fia utóbb az Egyesült Államok elnöke lett. Hasonló lenézéssel sújtotta a WASP-elit a zsidókat. Előfordult, bár inkább véletlenszerűen, hogy egy-egy zsidó bejutott valamelyik előkelő egyetemre, az azonban ritka, ha valamelyikük egy régi bankház kapuján is bebocsáttatást nyert. Pedig az energikus, intelligens írek es zsidók alapították az ügynöki cegeket, melyek később nagy beruházási bankokká növekedtek, és a részvénykereskedelemre, új tőkeforrások feltárására szakosodtak. A Wall Street-i üzletmenet agresszívabb részéről a beruházási bankok gondoskodtak. Képviselőik tülekedtek a tőzsdén, különféle pénzügyi alapokat hoztak létre, es hagyományt csináltak a kockázatvállaló fjnanszirozásból (venture capital). Egyre jelentősebbé vált az USA határain kívüli szerepvállalás is. Az optimizmus konjukturajának beköszöntése óta - melyben komoly része volt Ronald Reagan elnökségének - a beruházási bankok bonyolították a Wall Streeten a legforróbb üzleteket: alacsonyra értékelt cégek részvényeire vadásztak, s feltaláltak egy uj finanszírozási eszközt, a junk- bondot. A csekélyebb biztonságú kötvény, a junk-bond segítségével, a beruházási bankok Önállóan vagy külön részvényvada- szok közvetítésével finanszírozták a vállalatátvételek nem lebecsülendő hányadát. A junk-bond-termelés éllovasa a Drexel Burnham Lambert pénzintézet volt. A kötvények pénzt hoztak, ugyanakkor szeles fronton felfelé hajtották a részvények árfolyamát. A beruházási bankok és a nagy nyugdíjalapok hamarosan magukhoz vonzották a mohó, meggazdagodásra vágyó fiatalok ama nemzedéket, melynek gondolkodását már nem zavarta 1929 emléke. Az öncélú gazdagodás kultúrája a sikeres ifjú karrieristákat még nagyobb költekezésre készteti, mint amekkorát nem lebecsülendő jövedelmükből megengedhetnének. A beruházási bankok és egyéb manhattani pénzintézetek fedezték a költekezést, amig a fiatalurak is megfelelő hasznot hoztak a cégnek. A Wall Street ifjú karrierista osztályának utolsó fejlődési szakaszát olyan címszavakkal jellemezhetjük, mint a polójáték, a pszichiáter és a kokainfogyasztás. A kokainmámorban úszó tőzsdei ügynökök hajszája a pénz után ingataggá tette a Wall Street üzletmenetét; az árfolyamokkal folytatott manipulációk, a belső mesterkedések megrendítették a pénzügyi központ csorbithatatlannak hitt hírnevét. A könnyű pénzszerzés mentalitásától áthatott yuppie-khoz csatlakoztak a számitógépes szakértők. A beruházási bankok rendszere a közgazdasági es jogi végzettségű fiatal elit melle beszippantotta a természettudományos képzettséggel rendelkezők legjobbjait is. A fejedelmi fizetések bűvkörében egyre több matematikus es fizikus, a legújabb természettudományi elméletek egyre több kiváló ismerője zsúfolódott össze. A buzgó fiatal értelmiségiek olyan számi- tógépes programokat alkottak meg, amelyek gyakorlatilag automatizálták a be- és kiszállást a piaci folyamatokból. 1982-ben a matematikusok feltalálták a "Futures" nevű zseniális tőzsdei játékot, s hozzá még az alapbiztositas eljárását. A "Future"-papirok értéke ahhoz igazodik, mennyi lesz a jövőben egy adott időpontban az 500 részvény árfolyama alapján kidolgozott Standard and Poor's Index értéke. E feltételezett jövőbeni értéknek megfelelően vásárolhatók és adhatók el az opciók. A chicagói Futures-tözsdén különálló, üj piac keletkezett az efféle illuzió-értékpapirokból. Ezt kővetően a számítógépek es programozóik megpróbáltak egyensúlyt teremteni a jelen részvényei és a jövő értékpapírjai kozott: ha a mai részvények árfolyama csökken, a majdaniaké a várakozások szerint gyakran emelkedik, igy növekszik az opciók árfolyama. Az összefüggés fordítva is igaz. Ugyanakkor Richard Roll matematikus a Goldman Sachs pénzintézetnél, néhány más szakemberrel együttműködve kidolgozta a portfolió insurance, az alapbiztosítás rendszerét. A zseniális Ötlet látszólag mentesítette a kockázatoktól az ügynöki cégeket, melyek elektronikai felszerelésükkel és ügyesen összeállított programjaikkal a Wall Street mai tőzsdéje és a chicagói Futures-tŐzsde között folytatják mesterkedéseiket. Amig a számitógépes programok kedvező előrejelzéseket szolgáltattak, a Wall Street tartós fellendülést élt át. A számítógépek bevezetésével az intézmények hatalma is megnőtt az amerikai tőzsdék világában. A New York-i tőzsde forgalmából jelenleg például a nyugdíjalapok 42%-kal részesednek, további 27% jut az úgynevezett Member Trading ügynöki cégekre. A tózsdeüzlet nagyjai tehát összesen 69%-kal uralják a terepet, velük szemben a kis befektetők részaránya csupán 31%. Utóbbiak az igazi vesztesek.
