Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1988-01-14 / 2. szám

BŐRGYÓGYÁSZ J. Baral, M.D. Dermatologist A magvarok s/íves szolgálatára [Az Amerikai Bőrgyógyász Szövetség diplomás tagj; Bor és nemibetegségek gyógyítása Hajátültetés • Bőrrák operáció Collagen injekció ráncok ellen AMERICAN DERMATOLOGY CENTER 210 Central Park South (5Qth Si. between 7th Ave and Broadway) Manhattan, NYC (212) 247-1700 Csak elő/ctes bejelentéssel! • Medieare-t elfogadunk' AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 14. 1988. • , ne. Evek óta próbálnak ennyit megtakarí­tani, de ez eddig nem sikerült. így Mr. Cline 18 fev óta nem fürödhetett meg és felesége időnként szivaccsal mossa le. Rose Hummel, Johnstown, Pa.-i lakos es férje évi 16,000 dollár bért kaptak egy közeli acélgyárban, de 1979-ben mind­kettőjüket elbocsátották. Férje elkesered­ve sorsukon, otthagyta öt. Öt évig próbál­kozott állandó munkát találni, hogy két kisgyermekét eltarthassa. Végre kapott állast egy kutyagondozó cégnél évi 5800.- dollárért. Újból férjhez ment, de új férje nem sokkal esküvőjük után elvesztette állását egy autómosó műhelyben, ahol 19 éve dolgozott. Rose munkája a kutya- ólak tisztításából áll, de munkaadója meg­követeli tőle, hogy hét végén menjen be házimunkát végezni, fizetés nélkül. Rose Hummel volt acélgyári munkásnö, kutyaólakat tisztit évi $5850~ért. Abból tartja el két gyermekét, mostohagyerme­ket, munkanélküli férjét és önmagát. * MILYENEK A KILÁTÁSOK A DOLGOZÓ SZEGÉNYEK RESZERE? Barry Bluestone és Bennett Harrison, a Joint Economic Committee közgazdá­szainak felmérése szerint 1979 és 1984 között az új munkaalkalmak 60%-a az u.n. szolgalati iparágakban (talponálló vendéglők, McDonalds, stb.) létesült, ahol az átlag évi fizetés 7000 dolláron alul van. A Reagan-kormány gyakran hivatkozik arra, hogy milyen sok új munka- alkalom létesült kormányzásuk* alatt. A kormány azzal válaszol a szomorú sta­tisztikára, hogy a dolgozó szegények, el­térően a segélyen élő szegényektől, nem maradnak hosszú ideig munka nélkül, legfeljebb kb. 10 évig. Számukra tehát Amerika még mindig a lehetőségek hazá­ja. Magyarországon 10 és fél millió ember 3.9 millió lakásban, majdnem 9 millió szobában él. Átlagosan négy szoba jut öt személyre és 100 lakáson osztozik 105 család. Az ország lakásállománya 1981 és 1985 között hat százalékkal nőtt, a népesség pedig 0.7 százalékkal csökkent. Miért panaszkodunk mégis, hogy baj van a lakásépítéssel? Hogy kevés a lakás, az otthonteremtés egyre nagyobb áldoza­tokkal jár. Hogy sok az igénylő, az önálló otthonra vágyó fiatal, idős, családos, egyedülálló. Az okok az elmúlt évtizedek alatt át­alakult, s természetes módon megnöveke­dőit igények és az állami lakásépítés elavult, fantáziátlan panelkonstrukciói közötti szakadék mélységében keresendők. újítsa meg előfizetését; ' Charlie Cline 18 év óta béna. Havi 381 dollárból és abból a néhány dollárból él­nek, amit hűséges felesége házimunkával keres. Glen Whitbeck, akinek munkaadója nem engedte, hogy heti 27 órát dolgozzon, mert akkor egészség biztosítást kellett volna fizetnie érte. Két gyermeke: (egyi­kük a fenti szóke angyalka) mozgássérült. Whitbecknek 2500 dollárjába került gyer­mekei ortopédiai gondozása. Glen Whitbeck, Tacoma, Wash.-i mun­kásnak, aki egy gyorsétkezdében dolgozik, 8000 dolláros évi jövedelemből kellett megélnie. Hetenként 26 órát dolgozott. Az állam törvényei szerint azok a cégek, amelyeknek munkásai heti 27 órát, vagy annal többet dolgoznak, jogosultak arra, hogy munkaadójuk egészségi biztosítást adjon nekik. Whitbeck 2500 dollárnyi adós­ságba keveredett gyermekei betegsége következtében. Perelnie kellett munka­adóját, hogy egy órával többet dolgozhas­son hetenként és igy jogos legyen egész­ség biztosításra. Whitbecknek két gyer­mekről kell gondoskodnia és minden kia­dása után havi 8 dollárt tud félretenni. Pamela Kelley Washington, D.C.-ben dolgozik a Dulles Repülőtéren, ahol az utasok csomagjait ellenőrzi. Évi jövedel­me 8500 dollár. Ebből tartja el két gyer­mekét, anyját, munkaképtelen apját. 1986 óta nem volt módjában egyszer sem ét­kezni vendéglőben, s február óta nem volt módjában egy filmet megtekinteni. Hetenként 26 órát dolgozott. Charles Cline, Globe, Pa.-i lakos mellé­től lejjebb béna egy balesetből kifolyó­lag. Havi 381 dolláros társadalmi biztosí­táson él, amelyhez felesege házimunkából származó néhány dollárral járul hozzá. Cline-ék egy lakókocsiban laknak. Toló­székével nem tud bejutni a fürdőszobába. A fürdőszoba meghosszabbitasa, hogy használható legyen, 5000 dollárba kerül- * TÉVHITEK A SZEGÉNYEKRŐL (folyt, az 1-só oldalról) Fletcher elmond­ta az elnöknek, hogy "élt meg" ó es felesége, nyolc gyermekkel évi 400 dollár keresetből. Ami­kor volt munka a fűrésztelepen, ott dolgozott ideig-óráig, ami­kor nem, elment a közeli szénbánya környékére és ott szedegetett szénhulla­dékot, amit fűtésre vagy eladásra hasz­nált fel, hogy abból is jöjjön néhány cent a konyhára. Tom Fletcher soha nem felejtette el azt a napot. De Amerika, a maga két nagy politikai párt javai, a demokrata és a republikánus párttal bizony elfelej­tette Tom Fletcheréket. Egy ideig süt­kéreztek a közérdeklődés fényszórójában. Mind a három országos hetilap első ol­dalon közölte a felvételt, amint az elnök beszélget vele. Jószivú emberektől számos adomány érkezett, hogy segítsék a szegény, sokgyermekes családot, de az adományok később lelassultak és ma Fletcher még mindig abban a viskóban lakik, ahol az elnök két évtizeddel ezelőtt nemes terve­ket szőtt a szegénység elleni háborúról, a szegénység felszámolásáról. És Fletcher azóta is favágásból, szénhulladékgyüjtés- bŐl él meg. Fletcher sorsa homlokegyenest ellenkezik ama elképzeléssel, amelyet a legtöbb amerikai alkot a szegénysorsúak- rol. Nem volnánk mi sem meglepve, ha még e sorok olvasója is úgy vélné, hogy a legnagyobb szegénység a nagyvárosok, leginkább feketék által lakott gettói­ban található. Olyanok, akik nem akar­nak dolgozni, vagy olyan családok, amelyek­ben az anya a családfő, akinek foglalkozá­sa az, hogy minél több gyermeket szüljön, hogy ezáltal növelje a részére kiutalt városi segélyt. A Harvard Egyetem egyik legújabb felmérése szerint a szegénysorsú ameri­kaiak 60%-a dolgozik, ami azt jelenti, hogy nem kaphat városi segélyt. A száz legnagyobb városban a segélyre szorultak­nak csak 7 százaléka él a gettókban, a túlnyomó többség a nagy városokban és falvakban. A magazin riporterei bejárták az or­szágot és feljegyeztek néhány tipikus esetet, A szegénysorsúak valamennyien fehérek voltak és "méltóságukon aluli­nak tekintették, hogy segélyért folyamod­janak. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents