Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1988-04-21 / 16. szám
Thursday, April 21. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZO Negyvenhárom évvel new yorki halála és egy csomó akadály es halogatás után végre eljött az idő, hogy Bartók Béla koporsóját hazaszállítják Magyarországra, ahová mindig is tartozott. Bartók két fia, a Budapesten élő ifjabb Bartók Béla és az amerikai polgárságu kisebb fia, Péter fogják a Hartsdale, N.Y.~i Ferncliff temetőben lévő sirt felnyittatni és a koporsót személyesen Budapestre kísérni. Az esemény pontos dátumáról olvasóinkat előzetesen értesíteni fogjuk. Ismeretes, hogy Bartók 1945 szeptember 26-án halt meg, 64 éves korában, a manhattani Doctors Hospitalban. Halálának közvetlen oka fehérvérűség (leukémia) volt, de valójában egész életében betegeskedett, érthetetlen gyengeségek, lazak kínoztak. Komoly arcát, mélytekintetű szemeit, nagy, férfias fejét egy törékeny, vékony kis test tartotta szemben a világgal. Újfajta zenéjére a magyar közönség akkor még nem volt készen. Társadalmi nézeteire sem. Ne felejtsük el például, hogy Bartóknak nem "kellett" volna külföldre emigrálnia. Kivándorolt mert nem volt hajlandó olyan országban élni, melyben Hitler csatlósai állapították meg, hogy ki a magyar és ahol a középkori barbarizmus úgy terjedt, mint a pestis. Kivándorolt, otthagyva biztos pozícióját, a szegénységet vállalva, akkor, amikor régi, ismert társai, kollégái, mint Dohnányi, Hubay, Fricsay, sót közeli munkatársa és testvéri barátja, Kodály Zoltán, mind ott maradtak, ha tehetetlenül is, de passzívan kibicelni Szálasinak. Amikor ideérkezett, jó ha 40-50 ember, zeneszakértő tudta egyáltalán, hogy Bartók a világon van. No meg 1942-43-ban legtöbb amerikai családnak egyéb gondja volt: a háború. Amerikát ez érdekelte, nem egy idős magyar zeneszerző, furcsa, nehezen élvezhető muzsikájával. A hazulról jól ismert meg-nem-értés tehát itt is fennállt. JÓ két évi küszködés kellett hozzá, mig illetékes személyek, hatóságok,, no meg a sajtó kezdtek rájönni, hogyha szándék nélkül is, de kit ajándékozott nekik Adolf Hitler. A Columbia Egyetemen kapott előbb állást, majd diszdoktorságot. Majd hangversenyezett, tanított, komponált. De sajnos, ezzel egyidőben betegsége is kezdett elhatalmasodni. Magas orvosi kiadásain végül is az segített, hogy egykori tanítványa és barátja, Balogh Ernő zongoraművész közbenjárására az ASCAP (az amerikai zenészek szervezete) kivételesen "adoptálta" Bartókot, noha alapszabályaik szerint csak USA állampolgár lehetett tagjuk. Két éven át ők fizették orvosi és kórházi költségeit, küldték üdülő szabadságokra és végül eltemették saját temetőjükben, Iíartsdaleben. A sors iróniája az volt, hogy szinte hetekkel Bartók halála után valóságos Bartók- láz tort ki az amerikai modern zene hivei között. A nagy zeneiskolákban hirtelen (Juilliard, Curtis, stb.) minden kis növendék Bartók darabot játszott, vagy az o stílusában komponált. Uj hanglemezek százai, életrajzok jelentek meg. így Bartók özvegye, Ditta, a hosszú pénztelenség után, tehetős asszonyként tért vissza Magyarorszagra s élt ott még hosszú éveket. No és az ASCAP sem járt rosszul bőkezűségével, hiszen kévés más tag után vesz be ma is annyi jutalékot. (Amiket ugyanis a zenekarok fizetnek a játszási engedélyért.) A magyar kormány nemzeti díszsírhelyet akart Bartóknak adni a többi nagyság mellett, Bartók Béla, Budapest 1930. (Fotó: G.D. Hackett) de fiai úgy határoztak, hogy a budai Farkasréti temetőben temetik el, ahol az egész Bartók család, sőt Kodály Zoltán és első felesége is nyugszanak. Jogos és szándékos is, hogy egymás közelében legyenek eltemetve, hiszen egész zenei életüket együtt kezdték a ma már világhírű kihaló népdalgyűjtéssel. Alig kinn a diákkorból. együtt járták a falvakat, Bartók, Kodály és annak későbbi felesége, Sándor Emma és vették fel az akkor "modern" viaszkhengeres gépeken a régi népdalokat, melyekre már akkor is csak a legöregebb parasztok emlékeztek. Ezeknek jó része sajnos, az 1945- ös ostrom alatt elpusztult. Bartók élete voltaképpen az első világháború körüli magyar intellektuális közép- osztály mintája volt. Modern hazafiasság, Habsburg-ellenesség, szociális liberalizmus, anti-feudalizmus és anti-klerikalizmus. Nyugat felé irányuló rokonszenv irodalmi és művészi téren. Ady Endre vitte a fáklyát. A "Nyugat" folyóiratban Jászi Oszkár, a Társadalmi Szemlében Lukács György, dr. Hollós alapozták az eljövendő forradalmat. Bartók maga nem volt "plakat- ember". Hallgatag, visszavonult természetű, csendes résztvevő volt. Csak akkor beszélt, ha kellett és múlt is rajta valami. De 1919-ben a rövid életű Tanácsköztársaság szolgálatában szocialista barátjuk, Reinitz Béla zenetudós társaságában ö is, csakúgy, mint Kodály, Dohnányi, tagjai lettek a rezsim zenei vezetőségének. Sok reform vált megvalósításra, de... nem maradt rájuk idő. Horthyék aztán _ kemény bosszút álltak a résztvevőkön. Évekig üldözték, mellőztek őket. Legtovább Bartókot. Szerzeményeit akkor már szinte minden nagy zenekar játszotta külföldön, de otthon alig. A "m. Kir. Operaház" előbb kitűzte, majd miniszteri parancsra évekig újra és újra elhalasztotta pl. a Kékszakállú Herceg szinrevitelét. Végre, ahogy a dolog kezdett nevetségessé válni, engedélyezték, s mindhárom művészt visszahelyezték az Akadémiára. Amikor Hitler megszállta Ausztriát (Anschluss), Bartók törölte szerződését a bécsi Universal impresszárió céggel és megtiltotta, hogy müveit náci hatalom alatti területen előadják. Száz más magyar művesszel együtt ( hírlapi nyilatkozatban tiltakozott a zsidoüldöző törvények ellen. S végül, amikor teljesen eíege lett, feleségével együtt emigrált. Megérkezésüket az amerikai sajtóban csak a Newsweek jegyezte fel, egy öt soros hírben. Barátja, Vambéry Rusztem, a vilá^hirú( nemzetközi jogász szerzett neki lakast es Reiner Frigyes, a chicagói szimfonikusok karmestere vezényelte először egyik zenekari müvét. Pár hónappal később fiuk, Péter is utánuk jött, a sárospataki kollégiumból és itt szerzett hangmérnöki minősítést, ami ma is egyik foglalkozása. A másik ugyanis a Bartók Hagyaték vezetése Amerikában. Jellemző adat a Bartok-etikara, hogy Péter, akkor még nem léven US polgár, nem lett volna köteles katonai szolgálatra, de a szülők úgy érezték, hogy amikor millió hasonló korú fiút soroztak, erkölcsi kötelessége volt önkent jelentkezni. Amit meg is tett és alapos maláriával szerelt le, emlékül. Az általa produkált és kiadott "Bartók Records" hanglemezek elismerten a legjobb, legautentikusabb megörókitései apja zsenijének. G. D. Hackett, General Press Features Sinka István furulyája az erdőn sir egy széncinke Komódinál itat a Nyár a halott bojtár subájával takarózik az arva nyaj az erdőn sir egy széncinke hol vagytok mar kisbojtárok Körösnél a furulyaszot elnyeli a folyóarok az erdőn sir egy széncinke s felsír a vén bihari táj halott bojtár furulyáját keresi tan az arva nyaj. Lórinczy István BARTÓK BÉLA RAZATÉR 7. SOBEl OVERSEAS CORP. ikaa ORSZÁGOS Fómmscs 330 East 79th Street SUITE IC New York, N.Y. 1002t. Tel: (art) 535-6490 Vámmentes küldemények Műszaki cikkek * Kocsik * Televíziók Csemegecsomag * Háztartási gépek Ismét kaphatók Pénzküldés UTAZÁSI IRODA Forduljon irodánkhoz
