Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1988-04-07 / 14. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 7. 1988. Hegyi Gyula Mr. Universe a Rudasban Többszörös bodybuilding világbajnok, a hírek szerint sokszoros milliomos, az egyik Kennedy lány férje és filmszínész: a negyvenéves Arnold Schwarzenegger, aki huszonegy éves korában hagyta el Ausztriát és telepedett le az Egyesült Államokban, kétségkívül megcsinálta a maga karrierjét. Mindezt nagyjából eddig is tudtuk róla. Az Intercontinental Szálló tetőszintjén arról is meggyőződhettünk, hogy az egykori "Mr. Universe" Schwarzenegger tud nyugodt es ______________ kedélyes is lenni, frappánsan es mosolyogva válaszolva a záporozó kérdésekre. A Red Heat cimü amerikai film forgatására érkezett Budapestre. Schwarzenegger a filmben egy szovjet rendőrt játszik, aki amerikai kollégája segítségével számol le - Moszkvában és Chicagóban - e^y nemzetközi kábitószer-kereskedÖ banda val. Négy kérdést tettem fel neki: ime a kérdések és Arnold Schwarzenegger valaszai.-Egy szovjet rendőrt alakit a filmben, s a produkció egy részében oroszul kell beszélnie. Megtanult valamelyest oroszul?-Igen, volt egy "edzőm", aki oroszul tanított. Először persze nehezen ment a tanulás, de aztán kezdtem belejönni. Itt Budapesten egy kicsit zavarba jöttem, hiszen önöknél sokan, jól beszélnek oroszul (???) de végül, azt hiszem, mégis ment a dolog.-Milyen tapasztalatai vannak a magyar- országi forgatásról, a magyar stáb munkájáról?-A legjobbak. Kiváló előkészítés, nagyszerűen felépített díszletek. A torok fürdő (Rudas) kiváló helyszín, és a közreműködő magyar színészek, statiszták is igen jól szerepeltek, őszintén mondom, ezeket a jeleneteket sehol másutt a világon nem tudtuk volna ilyen jól leforgatni. Magyar- ország filmszakemberei igen t kiválóak, azt hiszem, ha ezt az Egyesült Államokban mindenki tudná, akkor sokkal több amerikai produkciót forgatnának önöknél.-Budapesten elsősorban minek érzi magát: egy osztráknak Magyarországon, vagy egy amerikainak Magyarországon?-Természetesen osztráknak is, amerikainak is. De azt is mondhatnám, úgy érzem magam, mintha Ausztriában lennék. Hasonlóak az emberek, hasonlóak a szokások. Jó érzés, hogy itt még van idejük hosszan beszélgetni, jókat enni, órákig ülni például egy vacsoraasztalnál, ahogy magam is tettem tegnap este baráti társaságban. A hatar tüloldaláröl származom, többször jártam már Magyarországon, szeretem ezt az országot.-A bodybuilding, gondolom, szigorú szabályok betartását követeli. Ön, ha nem haragszik a kérdésért, hány szivart szív naponta? (Tekintve, hogy egy mesebelien hatalmas szivarral ülte végig a beszélgetést.)-ó, legfeljebb egyet vagy kettőt napon- ta. Ennyit a forgatásról és Schwarzenegger magyarországi tartózkodásáról. Hogy a film milyen lesz, hogy eljut-e a magyar mozikba, az még nyitott kérdés. A Rudas fürdő' mindenesetre szerepelni fog benne. AHOGY A CSEHEK LATJAK “NAGYMAROST A hatalmas dunai vizierömürendszer várható környezeti következményeinek felmérése alapján változtatásokat javasol az eredeti terven a Csehszlovák Tudományos Akadémia egy munkacsoportja. Erről szóló tanulmányokból közöljük az alantiakat. A Dunán épülő bős-nagymarosi vizierÓ- míirendszer kétségkívül legjelentősebb beruházásaink közé tartozik. Ugyanis, ha elkészül, Pozsonytól Budapestig 220 kilométer hosszan minden vonatkozásban jól kihasználható lesz a Duna. E bonyolult energiaipari létesítménynek már a megtervezésekor figyelembe vették nemcsak a gazdasági, hanem a környezeti szempontokat is. Gazdasági jelentősége felól nem lehetett kétség, hiszen az erőműrendszer által Magyarországgal együtt 3675 GWh "tiszta" villamos energiát nyerünk. Ennyi energia megtermeléséhez a hőerőműben évente 3.8 millió tonna barnaszenet kellene elégetni, annyit, amennyi közel 5000 bánya termelése. Ráadásul a szén elégetése szeny- nyezi a levegőt. Az is vitathatatlan gazdasági haszon lesz, hogy lényegesen javul a hajózási útvonal, minimális mélysége 3.6-4 méter lesz. Emellett a vizierömürendszer jobb árvízvédelmet biztosit a környező területeken, és a Duna-menti síkságon feltehetőe-n előnyösebbé teszi a gazdasági fejlődés feltételeit azáltal, hogy lehetővé válik a gravitációs Öntözés. Nagy vízfelületek alakulnak ki, és a szabályozott Duna-ágak jő feltételeket biztosítanak a sporthoz, az üdüléshez, és a környék mikroklímáját is jobbá teszik. J Ifi f A környezeti problémák iránt az érdekeltek többsége nem közönyös, amit az is bizonyít, hogy az erdő- és vizgazdasági miniszter tavaly augusztusban felkérte a tudományos akadémiát a bŐs-nagymarosi vizierömürendszer várható mellékhatásainak megítélésére. A Csehszlovák Tudományos Akadémia vizgazdasági bizottságának megbízásából egy négytagú szerkesztőtanács fogalmazta meg az ideiglenes ( tíztagú akadémiai munkacsoport álláspontját. A Duna vizének felhasználásával nagy energiaellátó kapacitás keletkezik, közel 160 kilométer hosszú hajózási útvonal jón létre. Am közben lényegesen megváltoznak a hidrológiai és hidrogeológiai viszonyok, mert a Duna egy jelentős szakaszán nem táplálja a felszín alatti vizeket, főleg a Csallóközben. A munkák igen nagy mértékben előrehaladtak a bosi vizierömú bevezető csatornájának építésénél - ez a csallóközi talaj- vizszint megtartásának szempontjából a legfontosabb létesítmény -:hat év alatt ott több mint 20 millió köbméter főidet mozgattak meg, a csatorna gátjainak hosz- szát tóbb, mint 60 százalékban feltöltöttek, és az áteresztő csatornákat is kiásták Hru- sovtól Bősig. Ezeknek nagy szerepük van a munkaterület kiszárításában, és ezzel beavatkoznak a felszín alatti vizek rendszerébe. A talaj alsó részében túlságosan kiszárítják a földet és térfogatváltozásokat okoznak a finomabb földrétegekben (repe- dezést a talajban, de az épületekben is). Ez a mai helyzet arra figyelmeztet bennünket, hogy akadályozzuk meg a beláthatatlan következményeket a mezőgazdaságban és a táj rendszerében. A brnoi vízépítési és -gazdasági kutató intézet és a pozsonyi vizgazdasági kutató intézet vizsgálatai és mezőgazdasági szakértők véleménye alapján feltételezhető, hogy a vizmürendszer Vojka község alatt 50,000 hektáron csökkenti a talajvizszin- tet. Ha a bevezető csatornát teljesen elszigetelik, és igy a viz azon keresztül nem tud átszivarogni a talajvizekbe, az egész terület teljesen kiszáradhat. Ezeket a következményeket csak úgy lehetne elkerülni, ha az egész területen öntözőrendszert építenének és azt megállás nélkül üzemeltetnék. A talajvizszint megtartásának alternativ megoldása az lenne, ha a viz a bevezető csatorna megfelelően áteresztő alján keresztülszivárogna a talajvizrend- szerbe. Ha megvalósul a tervező elképzelése, amely szerint a csatorna alját teljesen beborítják PVC-f óliá val, csökken a talaj- vizrendszer vízellátása a felszíni forrásokból, es igy nem keveredik megfelelően a nagyon kevés ásványt tartalmazó felszíni viz a nagy vagy közepes ásvanytartalmű talajvízzel, igy az utóbbinak megnövekszik az ásványtartalma. Sokat ront a helyzeten a tölgyerdŐk eltűnése, mert eddig ezek akadályozták meg, hogy a nitrátok behatoljanak az egész talajvizrendszerbe. Ezután több nitrát szabadul fel, és lesz az elfogadhatónál nagyobb mennyiségben jelen a Csallóköz vizeiben. Az egész környezet megszenvedné, ha a talajban nem lenne annyi nedvesség, amennyi feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a finom talajrétegek ne repedezzenek meg. Ez ugyanis vesze- lyezteti a lakóépületeket, amelyeknek nincs mélyebb alapozásuk, és gyakorlatilag az összes mezőgazdasági építményt. Ezek közül némelyik már most repedezik. Amikor a Csehszlovák Tudományos Akadémia munkacsoportjának tagjai megfogalmazták álláspontjukat, figyelembe vettek több fontos tényt: az energiaipar, a hajózás, a mezőgazdasági termelés, a környezet- védelem, a biztonság szempontjait, a beruházási és az üzemeltetési költségeket, az élettartamot és más tényeket. A legkevésbé megfelelőnek a tervező által védelmezett es eddig kivitelezett változat látszik, amely szerint a csatornát teljesen szigetelni kell, amely tehat nemcsak a mezőgazdasági, hanem a tájvédelmi szükségletekre sincs tekintettel. A vizmürendszer terve megoldotta az energiaellátás és a hajózás kérdéseit, de a vízgazdálkodás és a környezetvédelem sok problémáját megoldatlanul hagyta. Ezek közül némelyiket már nem is lehet megoldani. De a még megoldhatók közé tartozik, hogy miképpen lehet a legered- menyesebben megtartani a talajvizszintet a Csallóközben. P. Peter professzor, a Csehszlovákiai Tudományos Akadémia munkacsoportjának tagja: "Azt hihetnénk, hogy a környezeti problémáknak ez a progresszív megoldása megértésre talál a beruházónál, a tervezőnél es az építőknél annál is inkább mivel igy egyszerű intézkedéssel nagy mezőgazdasági károknak lehetne elejét venni. Az igazság azonban éppen ennek az ellenkezője, az építkezés minden résztvevője ellenzi ezt a változtatást, görcsösen ragaszkodnak a helytelen tervhez. Különböző érvekre hivatkozva igyekeznek elutasítani az uj javaslatot, nincsenek tekintettel a bizonyítható gazdasági veszteségekre. Pedig a kipusztult fák százai, a kiszáradt fű, a ( dunaviz hiányától szenvedő növényzet elég figyelmeztetés lehet a tervezőnek arra, ( hogy akadályozza meg a károkat az erőműrendszer környékén."
