Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1988-04-07 / 14. szám

Thursday, April 7. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. UTOLSO INTERJÚ BARANSZKY LÁSZLÓVAL A nemrég elhunyt New yorkban élő, magyarul es angolul publikáló költőnek két kötete jelent meg eddig: a Két világ között című, a párizsi Magyar Mfihely ki­adásában 1979-ben a Zarándoklat pedig a Magvetőnél 1987-ben. Rendszeresen küldött verseket a hazai irodalmi lapok­nak. Amerikai folyóiratokban is sokat pub- likált.-Alig ért haza, máris egy vers varta az Elet és Irodalomban.-Két évvel ezelőtt írtam, arról szól, hogy már a rómaiak óta létezik valami­féle folyamatosság ezen a parton, az Óbuda- \quincum belváros között. Az én saját :örténetem is ennek a részé. Nem élek száműzetésben Amerikában, is ide sem látogatóba járok. Mind a két lelyen otthon vagyok. Talán mégis inkább tt, mert a nyelvben és a nyelv mögött étező realitásban élek. Amikor itthon vagyok, tulajdonképpen gyógyfürdőt veszek a nyelvben, és remé- em, hogy "nyelvi rugalmasságaim" hirte- en visszatérnek. Elsősorban ugyanis magyar :öltönek tudom, érzem magam, és eszerint s élek. New Yorkban azonban mégiscsak záműzve vagyok abból a realitásból, amely nyelvemhez tartozik.-Hogyan érzi magát az amerikai kultu- ‘ában?-Élem. Ami ma történik, annak valami nódon részese vagyok. A Committee for International Poetry tanácsadójaként dolgo­zom, ami azt jelenti, hogy Ginsberggel és Eric Moltram mal együtt próbáljuk a fiatalokat, minden nemzet fiataljait arra bátorítani, hogy igazat és szépet szóljanak. Egy ponton vállalom az angol nyelvet, és ennek pszichológiai okai vannak. Dolgo­zom egy könyvön, ami 1944-ben meggyil­kolt barátom, KÖnig Ferenc, az MTK ifi­játékosa tiszteletére készül. Bizonyos idó után rájöttem arra, hogy könnyebben irom meg angolul, mint magyarul. Mindazokat a dolgokat ugyanis, amiket magyarul nehe­zen, gátlásosán írnék le, vagy legalábbis sokáig tartana, angolul habozás nélkül, piff-puff, levágom a papírra, mert egy másik nyelvet tudok magam és az élmény között. Mintha nem is az én élményeimről volna szó. Négyéves koromtól voltunk jó barátok, együtt fociztunk a grundon. Még akkor is focizott velünk, amikor már az MTK ificsapatában játszott. Aztán hátsérü­léssel feküdt, egy évig olvastam fel neki. ősszel a Columbia Egyetemen tartott köl­tői estém egyik részét neki ajánlottam, és most majd, amikor a Szent Márk-temp- lomban olvasok, az egész estén ez az anyag szerepel három rétegben. Hosszú elbeszélő versek mutatják majd be azt, ahogy ma élnek bennem a dolgok. Megszólaltatom a tizennégy éves lelkemet és sikerült besze­reznem a Várból kiadott, hivatalos magyar hadijelentés anyagát, aminél szürrealistább, őrültebb szövegtömkeleget keveset lehetett látni.-Most mit csinál itthon?-Komoly fizikai és szellemi igényem van arra, hogy az ittlétem folyamatossá­gát hangsúlyozzam. Tehát, hogy nem hosz- szú szünetekkel, hanem masszívan, állan­dóan legyek jelen. Most éppen édesapám lakását költöztetem. Megpróbálom újrate­remteni azt a szellemi műhelyt, amit ö hetven even keresztül rendbeR tartott és ápolt. Antal István Karcsai Kulcsár István f HAJMASSY ILONA Ma mar kevesen emlékeznek Hajmássy Ilonára, aki Ilona Massey néven 1938-tol több mint egy évtizeden át a Metro-Gold- win-Mayer, az United Artists és más veze­tő nagy filmvállalatok produkcióinak sztárja volt. Szép koloratúr hangjának, dekorativ megjelenésének, színészi képességeinek köszönhetően az amerikai filmsztárok élvonalába emelkedett. Elsősorban zenés filmek főszerepeit játszotta a film-musi­cal műfajának kibontakozása idején. Később krimik, kémtörténetek kedvelt hősnője. Pályája végén pedig az amerikai televízió­ban szerepelt. Nagykörösön született, egyszerű család­ból, nehez gyermekévei voltak. Fiatal lány­ként varrni tanult. A csinos, szőke, jó hangú, jó mozgású lány megpróbálkozott a szín­padi szerepléssel. Feljött a fővárosba, a Király Színpad görlcsapatába került. Érdekes megjelenése, szép hangja feltűnt a színházi embereknek, kritikusoknak. Biztatásukra énekelni tanult, előbb Buda­pesten, majd Bécsben. Kisebb szerepekben fel is lépett. 1935-ben a filmmel is kapcsolatba került. Két osztrák produkcióban játszott (A cir­kusz hősei, Az ég a földön). A harmincas évek derekán már mint elismert énekesnő érkezik vissza Budapestre, és az akkori­ban operetteket játszó Városi Színházban (a mai Erkel Színház) arat jelentős sikert. Mar többszőr emlegetett színészi értékei, a tetszetős külső, iskolázott énekhang, jellemábrázoló készség, megnyitották út­ját a nagy álom, az amerikai szerződés felé. A Metro-Goldwyn-Mayer filmgyár próbafelvételt készített róla, ennek alap­ján szerződtették. 1937-ben már vezető nagy sztárokkal együtt forgatott filmet, letelepedett Amerikában, felvette az Ilo­na Massey nevet. Nemsokára férjhez ment Alan Curtis filmszínészhez. Hajmássy Ilonát Amerikába utazása előtt Budapesten érzelmi szálak fűzték a kor nagyon egyéni hangű, gyakran szélsősége­sen ítélkező színházi újságírójához, Egyed Zoltánhoz. Szerelmük történetét maga Egyed panaszolta el színházi és filmujságok- ban, igy saját lapjában, a Film Színház Irodalomban is. A panaszra igencsak meg­volt az oka. Mikor Hajmássy Ilona Holly­woodba utazott, úgy érezte, lezárta Egyed- del való kapcsolatát. Nem úgy a szerkesz­tő, aki költséget és fáradtságot nem kiméi­vé utána utazott. Találkozni azonban nem sikerült vele, a filmstúdió "gorillái" vigyáz­tak szerelmére, a filmgyárba pedig a gyári őrök zordsága miatt be sem tudott jutni. Hiába kelt át az óceánon, még csak nem is láthatta az imádott nőt. Egyed Holly­woodi kaland cimen regényben irta meg keserű szerelme történetét. Hajmássy Ilona mindjárt élvonalbeli pro­dukcióban mutatkozott be, a Rosalie cimíi filmben, amelyet a nagy veterán W.S. Van Dyke rendezett, s zenéjét Herbert Stot- hardt és Cole Porter szerezte. A kollégiu­mi futballsztár és az inkognitóban lévő balkáni hercegnő kalandjairól szóló törté­netben Hajmássy kiváló partnerekkel ját­szott: a pályája csúcsán lévő, behízelgő hangű Nelson Eddyvel, a "géppuska lábú lány"-nak nevezett kiváló színésznővel, Eleanor Powell-lel, Frank Morgannel. Hősnőnknek az igazi nagy sikert máso­dik filmje hozta meg, a zenével, dallal fűszerezett Balalajka. Az 1939-ben készült film hozzánk is eljutott; a korabeli magyar recenzens igy irt róla: "Nelson Eddy troj­kán vágtat át egy álomszerű erdei ösvényen. Száguld a három ló. Hajmássy Ilona mellet­te ül, hófehér ruhában, nagy tüllkalappal. Álomszerű." A második világháborű éveiben Hajmássy az antifasiszta harcból is kivette a részét, nagyon humánus módon: a hangversenyei­ből befolyt egymillió dollárt felajánlotta a vöröskeresztnek. A háború után egyre- masra küldte a csomagokat Öreg szüleinek Nagykörösre. 1946-ban, az akkori színházi és filmlapok beszámolói szerint, az édes­anya, Lidi mama is kiutazott a lányához. "Soha nem hittem, hogy New York ilyen közel van Nagyköröshöz" - üzente megér­kezése után Hagymási néni (valójában ez volt Ilona családi neve). Több mint egy évtized az élvonalban Hollywoodban - nagy, idŐ. Különösen zenés, énekes műfajban. Uj nevek, űj sztárok bukkantak fel. 1952-től Hajmássy Ilona már csak a televízióban szerepelt. Férjével együtt Washington közelében, Bethesdában telepedtek le. Hajmássy Ilona állandó kap­csolatot tartott a kint élő magyarokkal, fellépett vagy védnökséget vállalt külön­böző rendezvényeken. 1975-ben Bethes­dában halt meg. ma OVERSEAS CORP. Mtmzíeos FÓBCYHÓKSÍe ' 330 East 79th Street SUITE IC New York, N.Y. 10021. Tel: (2É2) 535-6490 Vámmentes küldemények Műszaki cikkek * Kocsik * Televíziók Csemegecsomag * Háztartási gépek Ismét kaphatók azUÍIÍ^L^f Pénzküldés UTAZÁSI IRODA_ Forduljon irodánkhoz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents