Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)

1987-09-10 / 33. szám

8. Thursday, Sep. 10. 1987. Cseng tízmillió magyar füle7 Regi népi hiedelem szerint, amikor egy távollevőről jót mondanak, akkor cseng az illetőnek a füle. Ha ez igaz, akkor ezek­ben a hetekben jóformán minden otthoni magyar füle csenghet. Egy nyugatnémet képes hetilap, a Bunte, Magyarországra hívogató prospektusában ugyanis a követ­kezők olvashatók: "Magyarország meg mindig az az ország, ahol libák repdesnek, cigányok húzzak a talpalávalót, ahol a bor pata­kokban folyik és az asztalok rogya­doznak a finomsá­goktól." "Az idők változ­nak, de t a magyar lélek a régi. Magyar- ország ugyanaz az operettorszag, mint volt. Legaláb­bis az az arca,melyet a turisták felé for­dít." , , , "A hortobágyi csárdák pincernói tancol­nak, a vendégek mindkét kezükben egy-egy pálinkáspohárral úgyszintén. Egy ilyen estén mindenki hamarosan cigánybáróvá lesz." ( "Magyarorszag egyike a legolcsóbb or­szágoknak. Amikor a pincér kihozza a szám­lát, szinte azt hiszi az ember, a végösszeg bizonyára egy kis tévedés eredmenye." "A Puszta, a Paprika és természetesen Piroschka minden évben több látogatót vonz. 1986-ban 16 millióan választották úti célul Magyarországot." "A sokféle programkínálat közül az e^yik legromantikusabb az úgynevezett cigany- tára. Lovas, ekhós szekérrel utazni, bejár­ni a pusztát^ aludni a szabad ég alatt, vagy a négyszemelyes szekér ponyvájának védel­mében, mindenképpen különleges élmény. Az útba esÖ kis falvakban bőséges vásár­lási lehetőségre számíthatnak a nomad élet kedvelői." WASHINGTON,D.C. A kormány hivata­los közege, a Food and Drug Administration engedélyezte a Merck & Co.-nak egy olyan gyógyszer (lovastain) gyártását, amely képes a szervezetben képződött koleszterint csökkenteni. 20 milligramm lovastain ára $1.25 és naponta négy tablettára van szükség kellő eredmény eléréséhez. Az orvosok hangsú­lyozzák, hogy az orvosságnak káros mellék­hatása van a máj működésére. MAGYAR UROLÓGUS Or. George Klein Cátnell-diplomás, a Mount Sinai kórház szakorvosa RENDELŐK: 120 East 79th St., New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Bird. Forest HUis, N.Y. 11375 Telefon: (212) 744-8700 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE: O Prooztoto problémák • r~*omy • Húgyúti fertőzitek • Impotencia • VettkS • Voe-1* hifymgúaganatok 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON-KONZULTÁCIÓ Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk------------------------ 1 ■- .................— - " 1 1 ■ 1 ------------------- 1 ■*» AMERIKAI MAGYAR SZÓ “Van« zsidókérdés ma Magyarországon?” Poszler György esztéta A kérdésben a válaszom: hogy van. Még­pedig két variációban. Van egy a zsigerek- ben es dühökben élő, alsó szintű, "primi­tiv" indulatrendszer, amely nem vezető­dött le; es van egy - úgymond - intellektuá­lis szintű antiszemitizmus. A magyar holokausztumnak, a 44-es ese­ményeknek az ügye jogi szinten elintéztetett, de erkölcsi és intellektuális szinten és értelmi szinten nem föltétlenül intéztetett el. Méghozzá azért nem intéztetett el, mert néhány év leforgása alatt elfojtás alá került a dolog. Nem lehetett kibeszél­ni, nem lehetett kiírni, feloldani. Megin­dult egy folyamat, 46-ban Szekfű Gyula "Forradalom után" cimü röpiratában föl­vetette a történtek erkölcsi oldalát, Bi- bonak a 48-as tanulmánya ezt egy teljes Összefüggésrendszerben megpróbálta meg­vizsgálni. De utana egy nagy lefojtás kö­vetkezett. Márpedig egy szigetelő hamu- reteg alatt a kérdés nem szűnik meg létez­ni, hanem elfojtódikj izzik és várja, hogy oxigént kapjon és fellángoljon. Azt hiszem, napjainkban annak vagyunk tanúi, hogy ez a lefojtott vagy elszigetelt parázsréteg megkapta a maga oxigénmeny- nyiségét. Arra gondolok, hogy vannak bi­zonyos nemzeti sorskérdések, amelyekről korábbah nem igy beszéltünk, vagy nem mindig beszeltünk. Es csak az utóbbi évek­ben kezdünk róla beszélni. Ez egyrészt "a bűn, az öngyilkosság, lelki restség", tehát a József Attila-f elvet ette* probléma. Hogy fellobban-e vagy kialvoban van-e az életereje ennek a népközösségnek, tud- ja-e utánpötolni magát vagy sem. Másrészt a határon túli magyarság gondja -. és igy tovább. Nos, hadd mondjam meg, hogy nekem például ez utóbbi kérdéshez megvan a teljes érzelmi elkötelezettségem. Lévén erdélyi származású, aki érzelmileg is min­dig érdekelj vagyok, ha erről a kérdésről beszelünk. És nagyon jónak tartom, hogy ezekről beszélünk. Egy ép nemzettudat­hoz ez feltétlenül hozzátartozik.De tisz­tában kell lennünk azzal, hogy egy hivó szóra előjönnek a kisértetek is. Ágh Attila, politológus Történelmi okokból helyes lenne elkülö­níteni a zsidókérdést és az antiszemitiz­must. Azt hiszem, hogy a zsidókérdés a' súlyosabb: amikor a társadalomban objektive feszültségek vannak, ezt a kérdést tolják a társadalom előterébe. Sajnos, a történe­lemben Magyarországon is és a környező országokban is láttunk ilyen szituációkat. Az antiszemitizmus ennek egy sokkal eny­hébb, de ugyanakkor, hogy ugymondjam, sajnálatos módon tartósabb, lappangó, vagy nyitottabb formája, mig a zsidókér­dés mindenképpen ^ (társadalom nagy gör­csét, nagy ellentmondását jelenti. Véleményem szerint, ha ezt a megkülön­böztetést megtesszük, akkor világosan meg kell mondanunk, hogy már csak a tör­ténelmi hagyományok miatt is Magyaror­szágon igenis van antiszemitizmus, a kér­dés legfeljebb úgy fogalmazható meg, hogy milyen erősségű, és milyen formákban jelenik meg. Az antiszemitizmus a közép- európai társadalmakban egy olyan sajátos tradíció, amely azt jelenti, hogy ellentmon­dásainkat, feszültségeinket ebben a formá­ban fogalmazzuk (meg, éljük ki, vagyis - a politikatudomány nyelvén - ebbe az irányba tereljük félre, csatornázzuk félre a valóságos ellentmondással való szembe­sülés helyett. Most egy nagyon nehez időszakban vagyunk,, amely válságjelenségekkel terhelt - gaz­dasági, politikai, szociális és egyeb tekin­tetekben. És a társadalomnak ezen feszúlt- ségzónái vagy törésvonalai mentén ezek a dolgok bizonyos nyomokban már jelent­keznek, de méginkább potenciálisan veszé­lyes, hogy felbukkannak. Sajnos, a magyar társadalom politikai kultúrájában nagyon nagy hiánycikk az empátia, a tolerancia. Tehat az, hogy egyáltalában véve más kultúrákkal, más viselkedésformákkal nem tudunk együttélni, nincs meg a kulturált­ságunk, hogy a különféleségeket lereagál­juk. Az elvarratlan szálak, sőt a felszaka­dó sebek, a nemzetiségi problémákban, amelyeket tényleg fájdalommal kell tapasz­talnunk a 80-as évek végén, korántsem távoli összefüggésekkel felszínre sodor­hatnak olyan nacionalista tartalmakat is, amelyek az antiszemitizmust felerősí­tik, illetve elmélyítik. Összefoglalólag azt mondhatnám, hogy a magyar társadalom( csak egy mélységes, alapvető demokratizálódással tudna túl­jutni azon az állapoton, amelynek a politikai kultúrájában benne van az antiszemitizmus reflexe is. Tudniillik a demokratizálódás­nak nemcsak vasárnapi tartalmai vannak - mint intézmények, mint szavazás, mint mondjuk a helyi demokrácia megszervezé­se - hanem vannak egeszen hétköznapi tartalmai is; az, hogy az egyes emberek vagy csoportok közötti viszonyban kialakul­jon az a kulturált magatartásforma, amellyel a különbözőségek a negatívumból pozití­vummá fordulnak, tehat egy társadalom belső életét gazdagítják. A magyar politikai kultúra folytonosságát, es ugyanakkor a második világháború utáni fejlődésben beállt éles törést egyformán megjeleníti számunkra az, hogy az utóbbi időben például egyes futballmérkőzéseken nyíltan antiszemi­ta jelenségek, szavalokorusok jelennek meg. Azonban ennek a mélyebb okai szerintem mindenekelőtt a fiatalság helyzetének az utolso évtizedben beállt rosszabbodásával,, egyes rétegei kifejezett marginalizálódásával, perspektíva vesztésevei kapcsolatosak. (folytatjuk) Lörinczy István Sinka István furulyája i. Az erdőn sir egy széncinke Komódinál itat a Nyár s halott bojtár subájával takarózik az árva nyáj H. az erdőn sir egy szeneinké hol vagytok mar kis bojtárok Körösnél a furulyaszót j elnyeli a folyóárok m. az erdőn sir egy szeneinké s felsír a ven bihari táj halott bojtár furulyáját keresi tán az árva nyáj. ■ ■ ■ ---------1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents