Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)
1987-09-10 / 33. szám
Thursday, Sep. 10. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. IRODALOM Drága gyerekkori barátorn, dr. Koyalovsz- ky Miklós, aki minden szerénysége es csendessége ellenére egyik legtehetségesebb, legkiválóbb filológusa, Ady-kutatója es irodalomtörténésze a mai Magyarorszag- nak, meleg elismeréssel irt könyvemről a budapesti Magyar- Nemzet napilap egyik júniusi számában, hosszú kritikai ismertetést, amelyben gyengéd szeretettel zokon vette, hogy munkámból kimaradt Kuncz Aladár, a neves és tehetséges erdélyi iro méltatása. Mindjárt hozzáteszem, hogy nem az én hibámból, vagy tudatos feledé- kenységemból. Jól ismertem Kuncz Aladár jelentőségét a 20. század magyar irodalom életében. Aradon született 1886-ban, (de gyermekéveit Kolozsváron töltötte. Édesapja tanár volt és igy már a családi otthonban magába szívta az irodalom szeretetet. Gimnáziumi tanulmányainak elvégzése után a budapesti egyetemen szerzett tanári diplomát magyarból es latinból. Toldy Ferencről irt értekezésével 1907-ben pályadijat nyert és az Eötvös kollégium neveltje volt. Amikor 1908-ban Ady Endre, Osváth ErnÓ, Fenyő Miksa és Ignotus megindítják a nyugati szellemű, liberális folyóiratot, a Nyugat-ot, dr. Kuncz Aladárt az akkor mar leghíresebb munkatársak kozott találjuk. Az első vilagvész kitörése előtt a fiatal irodalomtudós Párizsba megy tanulmányútra. A nagy európai katasztrófa Párizsban érte. Nyomban, mint "ellenséges" állampolgárt letartóztatták és előbb a dél-franciaországi Vendee megye egyik kis városába, Noirmutier-ba, majd az Ile d'leu nevű szigetre internálták. Ott élte le a háború ót évét a fiatal Kuncz több magyar iró és más nemzetiségű hadifogoly társaságában. Az ott tapasztalt sors, eseményeivel, történéseivel, szenvedéseivel, reményeivel ihlette a Fekete kolostor cimu regényének megírására. Onnan ment haza az első világégés öt fájdalmas éve után, de már megbetegedve, amely néhány évi szenvedéssel megengedte neki, hogy még életben maradjon, írjon, alkosson, publikáljon a mi örömünkre és gyönyörűségünkre. Mielőtt lehunyta szemét 1931-ben még volt annyi lelki és szellemi ereje, hogy elolvassa magyar nyelven megjelent regényének első oldalait, amely akkor került ki a nyomdából. Négy évig még tanított az egyik fővárosi főgimnáziumban, azután "haza", Kolozsvárra vágyódott, erdélyi nosztalgiájával. Az Ellenzék és később az Erdélyi Helikon irodalmi szerkesztője lett, a magyar művelődés, irodalom egyik leglelkesebb védelmezője, hirdetője és terjesztője, egészen haláláig. Mar fiatal újságírói éveimben olvastam a Nyugat-ban publikált esszéit, novelláit, cikkeit, kritikáit és később már a párizsi egyetemen folytattam tanulmányaimat, Kuncz Aladar MŰVÉSZET BEREGI TIVADAR (PÁRIZS): KUNCZ ALADAR amikor az akkor irt és megjelent (1931) regényét, a Fekete kolostor-t elolvastam, huszonkét eves koromban. Ez a mozgalmas olvasmány, amely franciául is megjelent 1937-ben, nemcsak magával ragadott, de még ma is, őszülő fejjel hatása alatt vagyok. Hogyan tudtam .volna elfelejteni Kuncz Aladárt^ ( Magyarorszag egyik legmarkánsabb irojat, aki még fiatalon, 45 éves korában halt meg és nem volt már ideje nekünk adni mindazt a szépet, amit alkotó lelkü- letében es szellemeben tartogatott. Mondjam-e, hogy már diákkoromban, a Tanítóképzőben felfigyeltem Kuncz Aladar irodalmi irasaira, melyekben csodáltam elsősorban nagy, megnyerő kultúráját, finom, franciás elemző készségét, nyelvének tisztaságát, gazdagságát, gallonos elegánciáját? Erre vall Tóköly a francia irodalomban irt ragyogó tanulmánya, amelyben már fiatal tanár korában kutatta a francia-magyar kapcsolatok eredetét (1914). Irt eredeti tanulmányt a Populizmus című francia irodalmi irány akkori divatos áramlatának európai hatásáról, az irodalom és a háború összefüggéseiről, és egymásra való hatásáról. Bemutatta a magyar olvasóknak az akkor keletkezett Új francia lélektani regény pszichológiai, etikai, technikai és szociológiai szempontjait és annak az újszerű regenysze miéletnek jelentőségét a korabeli francia irodalomban. Kuncz lelke, szelleme annyira telítve volt a francia kultúra gazdagságával, termékenyítő hatásával, hogy nem volt olyan írása, amelyben ne utalt volna kedvelt francia íróira, akikhez annyira közel érezte magat. Már nem volt ideje, hogy elolvassa készülő regényciklusának első’ fejezetét: Felleg a város felett, amely halála után jelent meg, 1931-ben. A Fekete kolostor-ban elmondta fogságának benyomásait, bajait, és fájdalmait, de olyan egyszerűséggel, érzékenységgel es olyan vonzó stílussal, amelyben az élmény, a dolgok látása és a mindennapi szürke események megjelenítése még ma is a valóság erejével köti le figyelmünket és érdeklődésünket. Kosztolányi Dezső megállapitásaval, találó értékítéletével valljuk mi is a Fekete kolostor utolso mondatának elolvasása után: "maradandóan tükrözte a kort, mely létrehozta, s híven, biztosan őrzi annak nevét, aki irta." És • hogyan ir Kuncz Aladár Párizsról, életének egyik szerelméről, mennyi csodálat, lelkesedés, tisztelet van a fény városának szemléletében, a francia kultúra élvezetében és annak szenvedélyes megismerésében. így szeretni Párizst, annak megigézó szépségeit, látványosságait csak egy Kuncz Aladár, egy Szabó Dezső, egy Gyergyai Albert, egy Tersánszky-Józsi JenŐ tudtak (ma pedig... egy Beregi Tivadar. - Szerk.). it * I» • Csak ebből az erdekfeszito regényből tudjuk meg, hogy mennyit szenvedett, busult, harcolt, tusakodott önmagával. Belőle, aki sohasem volt Franciaország "ellensége", politikával nem foglalkozott es csak az irodalomnak, a tanításnak, a művészetnek élt, az elvakult, tobzódó sovinizmus "veszélyes" ellenséget faragott, anélkül, hogy az "agyonvert magyar hadifogoly" meg tudta volna azt érteni. S amikor vége lett a nagy mészárlásnak s az európai "államférfiak" 1920-ban megelégelték a sok pusztítást, a sok vérfolyást és "meghirdettek" a világbékét, még akkor is, azontúl is, Kuncz Aladár megőrizte minden neheztelés nélkül a franciak iránti rokonszenvet, kultúrájuk, civilizációjuk nagy irodalmi hagyományait, múltjuk iránti ragaszkodását és szellemi kapcsolatait. Amit minden intelligens amerikainak tudni kell Szavak és kifejezések, amelyeknek isnerete E.D. Hirsch professzor kutatásai szerint jellemző az intelligens amerikai■a. Alcott, Louisa May, 1983-88, amerikai regenyirónó. Alexander the Great Macedonia királya i.e. 356-323, akinek hóditó hadjáratai kiterjesztették a görög kultúrát ( Ázsia nyugati részére. Alexandria Egyiptomi város, kikötő 1,5 millió lakossal. Az ókorban nagy kulturközpont. A1 fresco Szabadtéri tevé, kenység, festés. Algae, algák Egysejtű viziállatkak. Alger, Horatio Amerikai regényíró (1834-99). Re- genyhösei szegénysorból küzdik fel magukat t gazdag emberekke. Algéria 12 millió lakosú észak-afrikai arab állam. Aleuti szigetek Szigetcsoport Alaszka délnyugati részén . folytatjuk Magyar fogorvos DR. KALKÓ ILDIKÓ A New York Egyetem Fogorvosi Karának tanársegéde. 97-52 64th Ave. Forest Hills, NY 11374 közel a Queens Blvd-hoz az R és GG földalattival Rendel: minden nap, előzetes bejelentés alapján Foghúzások * Tömések * Koronák-Hidak Gyökérkezelés (Root canal) * Protézisek Modern kozmetikai bonding Gyors javítások Telefon: (7IS> 275-7552 BIZTOSÍTÁSOKAT elfogad —' -» — ■ ■ ■ -1 1. I _
